https://crimethinc.com/feed/huCrimethInc. : HU CrimethInc. ex-Workers’ Collective: il tuo biglietto gratuito per il mondohttps://it.crimethinc.com/assets/icons/icon-600x600-29557d753a75cfd06b42bb2f162a925bb02e0cc3d92c61bed42718abba58775f.pnghttps://it.crimethinc.com/assets/icons/favicon-efac4460fc49353986831b21650af3dce27f87fa1fa8636d3ea0e858382ae449.icoCrimethInc. Ex-Workers Collectivehelp@crimethinc.comhttps://crimethinc.com/2024/02/29/aaron-bushnell-emlekezete-ahogy-baratai-lattak2024-02-29T11:48:39Z2024-03-13T08:56:42ZAaron Bushnell emlékezete : Ahogy barátai láttákA következő összeállításban Aaron összefoglalóját ismertetjük saját politikai nézeteiről, amelyet három közeli barátjának megemlékezése követ.
<figure><img class="u-photo" alt="" src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/30/header.jpg" /></figure>
<p>Február 25-én Aaron Bushnell felgyújtotta magát a washingtoni izraeli nagykövetség kapujánál, <a href="https://crimethinc.com/2024/02/26/this-is-what-our-ruling-class-has-decided-will-be-normal-on-aaron-bushnells-action-in-solidarity-with-gaza">hogy így tiltakozzon</a> a Gázában folyó palesztin <a href="https://crimethinc.com/2024/02/13/human-rights-discourse-has-failed-to-stop-the-genocide-in-gaza-an-anarchist-from-jaffa-on-the-necessity-of-anti-colonial-strategies-for-liberation">népirtás ellen</a>. Az ellenséges kritikusok megpróbálták Aaron tettét elmebetegség következményének beállítani. Ezzel szemben Aaron döntése valójában politikai akció volt, amely mélyen gyökerező anarchista meggyőződéséből fakadt. A következő összeállításban Aaron összefoglalóját ismertetjük saját politikai nézeteiről, amelyet három közeli barátjának megemlékezése követ.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/30/9.jpg" />
</figure>
<p>Aaron elmesélte a san antonio-i kölcsönös segítségnyújtási csoportban lévő társainak, hogy Cape Codban, egy nagyon keresztény-konzervatív fehér enklávéban nőtt fel. Donald Trump megválasztásakor 18 éves volt. 2019-ben lépett be a légierőhöz. Már a légierőnél szolgált, mikor olvasmányai és önképzés útján jutott el az anarchista politikához.</p>
<p>2023 februárjában egy dokumentumot készített, azzal a céllal, hogy segítse a csoportját még összetartóbbá tenni. Ahogy a csoport egy másik résztvevője elmondta nekünk:</p>
<p><em>„Aaron arra törekedett, hogy formalizálja és átgondoltabbá tegye néhány szervezési módszerünket. Úgy érezte, hogy a mély és nyílt megbeszélések lefolytatása kulcsfontosságú első lépés a hosszú távú bizalom kiépítéséhez. Létrehozott egy kérdőívet, hogy a kölcsönös segítségnyújtást végző baloldaliak különböző csoportjai kommunikálni kezdhessenek egymással.”</em></p>
<p>Ezekre a kérdésekre adott saját válaszaiban Aaron kijelenti:</p>
<blockquote>
<p>„Úgy tekintek a munkára, amit végzünk, mint osztályharcra, mint visszavágásra, mindazzal szemben, amit a tőkésosztály folytat az emberiség többi része ellen. Ez meghatározza azt is, hogy hogyan akarok szerveződni, mivel úgy gondolom, hogy minden hierarchikus hatalmi struktúra szükségszerűen reprodukálja az osztálydinamikát és az elnyomást.</p>
<p>Ezért olyan egalitárius szerveződési formákban szeretnék részt venni, amelyek a kölcsönös segítségnyújtáson és szolidaritáson alapuló horizontális hatalmi struktúrákat hoznak létre, amelyek képesek felszabadítani az embereket.</p>
<p>A konszenzuson alapuló döntéshozatalt részesítem előnyben a demokratikus vagy szavazáson alapuló kormányzással szemben.”</p>
</blockquote>
<p>Ugyanebben a dokumentumban Aaron azt is kifejtette, hogy miért elkötelezett a hajléktalanokkal szolidáris kölcsönös segítségnyújtási munka mellett:</p>
<blockquote>
<p>„Mindig zavart a hajléktalanság valósága, már akkor is, amikor még konzervatív közösségben éltem. Hittem a szolidáris politika fontosságában és a hajléktalanság elleni fellépést az osztályharc egyik fő frontjának tekintem, a hajléktalanság ellen mindannyiunk érdekében fel kell lépni. A környezetemben élő hajléktalanok megsegítését erkölcsi kötelességnek, a társadalmi igazságosság és a ‘jó politika’ kérdésének tekintem. Ha ma nem állok ki azok mellett, akik nálam kiszolgáltatottabbak, akkor ki marad, aki holnap kiáll mellettem?</p>
<p>A kényszerű hajléktalanságot társadalmi kudarcnak és az emberiesség elleni bűncselekménynek tekintem. Hiszem, hogy senki sem érdemli meg, hogy megfosszák az alapvető emberi szükségleteitől. Hiszem, hogy a hajléktalanságot mint önkéntelen állapotot meg kell szüntetni.”</p>
</blockquote>
<p>Az alábbi beszámolókban Aaron barátai osztják meg emlékeiket arról, hogy ki volt ő, és hogyan volt hatással az életükre.</p>
<p>Ha szeretnél tenni valamit Aaron emlékére, az egyik lehetőség, hogy adományozol a <a href="https://www.pcrf.net/">Palesztinai Gyermekek Segélyalapjának</a>, amelyet végrendeletében említett.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/30/2.jpg" />
</figure>
<hr />
<h1 id="aaron-orokke-elni-fog">Aaron örökké élni fog</h1>
<p><em>Lupe</em></p>
<p>Aaron örökké élni fog. Tudom, mert mindenki, akit Aaron szeretett, egy darabkát a lelkében hordoz majd belőle, és mindenki, aki tanúja volt áldozatának, a lelkében fogja őt hordozni. Aaron tisztelte az életet. Tudta, hogy azzal, hogy feladja a sajátját, esélyt adhat a palesztinai embereknek, hogy megtarthassák a sajátjukat.</p>
<p>Aaron olyan volt, aki végérvényesen megváltoztatta létezésed szövetét. Tudod, mert életed hátralévő részében azzal a gondolattal kell majd megbírkoznod, hogy te milyen áldozatot hozol mások felszabadításáért.</p>
<p>Egyik barátom azt mondta, hogy bárhová ment, Aaron mindenütt fákat ültetett. Elképzelem, hogy ezek a magok a mi szívünkbe és elménkbe vannak elültetve. Ki fognak csírázni, és óriási, erős fákká fognak nőni, mély gyökerekkel, amelyeket azért növesztenek, hogy átvészeljék a rengeteg harcot, amely előttünk áll ezen a lángoló bolygón. Egyenesen állnak, amíg csak tehetik, ahogy Aaron is, de előtte még szétszórják magjaikat, amiket elültetnek szeretteink szívében, és aztán azok a magok is fává nőnek. Mi pedig folytatni fogjuk ezt a küzdelmet, amíg meg nem születik az a gyönyörű világ, amiről Aaron tudta, hogy megérdemeljük.</p>
<figure class="portrait">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/30/5.jpg" /> <figcaption>
<p>Aaron Bushnell.</p>
</figcaption>
</figure>
<hr />
<h1 id="o-volt-az-akire-igazan-szuksegunk-volt">Ő volt az, akire igazán szükségünk volt</h1>
<p><em>T Bear</em></p>
<p>Úgy tűnik, hogy sokan csak úgy tekintettek Aaronra, mint valakire, aki a hadseregben szolgált. Az online baloldaliak és a liberális média egyformán gyorsan elvetették a szavait és a tetteit, és inkább úgy döntöttek, hogy puritán eszmék alapján ítélik el, amelyek ugyanolyan rosszak, mint azok, amelyek elől egész felnőtt életében próbált menekülni.</p>
<p>A következőket annak tudatában írom, hogy a bajtársaink el fogják olvasni. Szeretnék valami nagyon mélyértelműt mondani, ami talán elgondolkodtathat bennünket arról, hogy miért vagyunk hajlamosak olyan gyorsan eldobhatónak tekinteni másokat, de nem hiszem, hogy sikerülni fog. Csak remélhetem, hogy ennek válasznak a terhét együtt viseljük majd.</p>
<p>Bár egész életemben anarchisták között voltam, ez a nemrég radikalizálódott, 25 éves, aktív szolgálatot teljesítő légierős volt az – akivel csak két évet töltöttem-, aki megmutatta nekem a láncaimat – jóval azelőtt, hogy úgy döntött, elhagyja ezt a világot.</p>
<p>Aaron minden egyes emberre, akivel találkozott, ilyen hatással volt. Hihetetlenül elkötelezett volt a mély bizalmon és megértésen alapuló kapcsolatok kialakítása iránt – mindig ő volt az első, aki felhúzott szemöldökkel válaszolt egy fontos kérdésre adott gúnyos válaszra. Soha nem hagyott szó nélkül egy feltételezhető sérelmet sem. Mindenkinél jobban megtestesítette az anarchista szellemet, <em>azt a mélyen emberi érzést, ami mindenki javát, a szabadságot és az igazságosságot mindenki számára, a szolidaritást és az emberek közötti szeretetet takarja</em>.<sup id="fnref:1" role="doc-noteref"><a href="#fn:1" class="footnote" rel="footnote">1</a></sup></p>
<p>Ő volt az, akire igazán szükségünk volt. Arra bátorítalak benneteket, hogy emlékezzetek Aaron szavaira és tetteire, amikor legközelebb arra készültök, hogy valakinek a megélt tapasztalatait lekicsinylitek. Arra bátorítalak benneteket, hogy gondolkodjatok el a kapcsolataitokon, és azon, hogyan enyhítsétek az ellenőrzést és a kényszerítő hatalmi dinamikát. Arra bátorítalak benneteket, hogy építsetek egyre mélyebb kötelékeket a társaitokkal. Becsüljétek meg őket most. Nem éri meg elveszíteni őket.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/30/10.jpg" />
</figure>
<hr />
<h1 id="baratom-aaron">Barátom, Aaron</h1>
<p><em>E</em></p>
<p>Barátom, Aaron kedves, együttérző és az elveihez hű volt, mindezt néha az idegesítővé válás határáig. Hihetetlenül reflektív volt és változásra hajlandó is, hogy megfeleljen az igényeimnek a kapcsolatunkban. Mindennél gyorsabban vált a legjobb barátommá.</p>
<p>Nagyon szerettem. Kevés dolgot bántam meg a vele való kapcsolatom során. Következetesen nyitott, így sebezhető voltam, amit ő viszonzott. Mindent elmondtam neki, amit iránta éreztem, méghozzá sokszor. Annyi időt töltöttem vele, amennyit csak tudtam, és nagyon örülök, hogy így tettem. Amitől ebben a pillanatban a legjobban félek, hogy a kapcsolatunk, a barátságunk, az a mély, mély szeretet, amit iránta éreztem, az összes belsőséges pillanat, az apróságnak tűnő dolgok, a nevetések, minden, amit mondott, mindez – attól félek, hogy én leszek az egyetlen személy, akiben ez mind megmarad. Nem akarom, hogy eltűnjön, nem akarom, hogy csak én és az én tökéletlen emlékezetem őrizze meg. Azt akarom, hogy az emberek tudják, hogy szerettem őt.</p>
<figure class="portrait">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/30/11.jpg" />
</figure>
<h2 id="szekta">Szekta</h2>
<p>Szeretnék némi háttér-információt nyújtani a barátom életéről. Ezt bizalmasan mondta el nekem, de most már nyugodtan megosztom veletek, mert már nem él, de szeretnék segíteni, hogy mindannyiótok számára megérthetővé tegyem őt. A sajtó is megkeresett embereket a múltjából, így ez ettől függetlenül ki fog derülni, és azt hiszem, ezeket jobb, ha egy bajtársától tudjátok meg.</p>
<p>Aaron egy szektában nőtt fel. Egy keresztény szektában, tulajdonképpen egy kolostorban, amit Jézus Közösségének hívnak. Ebben a szektában, ahogy az sok szektára jellemző, Aaront már egészen fiatal korától kezdve folyamatosan dolgoztatták. Fizetetlen [nem önként vállalt-a ford.] munkát végzett a közösség által szervezett előadóművészeti programok intenzív képzésében, vagy istentiszteleteken való részvétellel. Ez mélyen traumatizálta őt, részben azért, mert mindezt úgy, hogy közben meg kellett küzdenie a neurodivergenciájával is, amely hátráltatta a feladatok elvégzésében.</p>
<p>Nagyon fiatalon meg kellett tanulnia színlelni, úgy érezte, hogy ellopták tőle a gyermekkorát. Tizenévesként egyik nyáron, minden nap és több munkahelyen is kellett dolgoznia, hogy elég pénzt keressen ahhoz, hogy kifizethesse egy előadóművészeti program tandíját értelmetlenül, csak azért , mert azon kötelezően részt kellett vennie.</p>
<p>A Jézus Közösségében mindent a szégyen és a bűntudat, valamint a kiközösítés veszélye motivált. Ez erős hatással volt rá, és alapvető hatással arra, hogy mennyire tudott és mennyire nem tudott kapcsolatokat kiépíteni emberekkel. Ez az oka annak, hogy a saját védelme érdekében elhagyta a SACC-t [San Antonio Collective Care]. Hihetetlenül szerencsés voltam, hogy én olyan kapcsolatot tudtam kialakítani vele, amilyet kialakítottam.</p>
<p>Az, hogy egy szektában nevelkedett, lényegében egy kis, zárt társadalomban, ahol a miénktől eltérő kulturális normák uralkodtak, képessé tette Aaront arra, hogy meglássa és jobban felismerje a társadalmunk azon normáit és tulajdonságait, amelyeket nekünk nehezebb észre venni, mert minket ezekre kondicionáltak.</p>
<figure class="portrait">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/30/8.jpg" />
</figure>
<p>Látta a rejtett fasiszta logikát és a szektaszerű tendenciákat, amelyekkel nap mint nap érintkezünk. Olyan módon látta és érezte, ahogy én nehezen érzem és értem meg őket az intellektuális szinten túl. Mindig nagyon titokzatos volt a múltjával kapcsolatban, és mindent megtett, hogy ne kelljen hazudnia róla. Páran emlékezhetnek rá, hogy olyanokat mondott, hogy „valahogy úgy ” vagy „valami olyasmi”, amikor arról kérdezték kérdezték, játszott-e színdarabban vagy zenekarban.</p>
<p>Amikor ott élt, teljes mértékben hívő volt, részt vett az összes megszégyenítő rituáléban és az egymásnak ártás körforgásában. Teljesen át- és megélte azt a valóságot. Az a tény, hogy képes volt elmenekülni ettől az ideológiától és az a zsigeri élmény, hogy le tudta romboni magában ezt a világot, ezek tették olyan hihetetlenül elvhűvé és elkötelezetté őt a hierarchia eltörlése mellett.</p>
<figure class="portrait">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/30/3.jpg" />
</figure>
<h2 id="amit-megvaltoztatott-es-ami-megvaltoztatta-ot">Amit megváltoztatott és ami megváltoztatta őt</h2>
<p>Egy alkalommal sms-eztünk, és én azzal piszkáltam őt, hogy úgy sms-ezik, mint egy hetero férfi (márpedig az volt). Soha nem használt emojikat vagy olyan nevetést kifejező kifejezéseket, mint a „lol”. Ez hihetetlenül idegesítő volt. Miután megkértem rá, rögtön igyekezett ezen a dolgon változtatni, gyorsan és következetesen.</p>
<p>Máskor politikai vitát folytattunk a húsevés és hústermelés etikájáról. Mint egykori vegánnak, egy csomó érvem volt, ahogy neki is. Egy ponton a beszélgetés a növényekre terelődött, ekkor Aaron kijelentette, hogy szerinte a növények nem többek, mint biológiai gépek, amelyekből teljesen hiányzik az élet, vagy legalábbis az a lényegiség, ami erkölcsileg értékessé és védendővé tehetné őket úgy, mint az állatokat. Őszintén szólva nagyon megdöbbentett. Hosszasan magyarázva kifejtettem neki, hogy téved, és azt mondtam, olvassa el a <a href="https://sps.berkeley.edu/static/documents/EnI/Week_3_2.pdf">Braiding Sweetgrass</a>-t, de csak valahogy úgy, ahogy az ember azt mondja egy másik embernek, hogy olvasson el egy könyvet, de valójában nem várja el tőle. Úgy tűnt, hogy a beszélgetésünk nagyon felkavarta, és a téma a következő hetekben még néhányszor előkerült. Az Ohioba vezető úton meghallgatta a Braiding Sweetgrass-t, és írt is sms-t nekem róla. Nagyon tetszett neki. Azt hiszem, átformálta a világnézetét.</p>
<figure class="portrait">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/30/6.jpg" /> <figcaption>
<p>Aaron a szeretett macskájával, Sugarral.</p>
</figcaption>
</figure>
<h2 id="az-elvhu">Az elvhű</h2>
<p>Aaron meglátta a hierarchiát és az igazságtalanságot és a saját szerepét a rendszerekben, és gyűlölte azt. Bűntudatot érzett a helyzet miatt, amelyben felnevelkedett; a bűntudat volt az elsődleges érzelem, amelyen keresztül a legtöbb dologgal foglalkozott. Nagyon szomorú vagyok, hogy nem sikerült ebből teljesen kigyógyulnia.</p>
<p>Nagyon szerette a macskáit. Az ellentmondás, hogy valakit, akit szeretsz, birtokolni kell, erősen nyomasztotta őt. Folyamatosan azon gondolkodott, hogyan tudná a legmegfelelőbb otthont nyújtani nekik, és hogyan igazodjon ehhez a domináns viszonyhoz, a teljes uralomhoz a cselekvőképességük felett. Láttam, hogy ez őszintén nyomasztotta.</p>
<p>A barátom nem volt hajlandó kimondani olyan szavakat, mint őrült, bolond vagy béna, mivel ezeknek a szavaknak a használata a fogyatékosság megkülönböztetésben gyökereznek. Állandóan a béna szó használata miatt dorgált engem. Nem mondta ki a „fuck” szót, mert a nőgyűlölet és a hetero-patriarchátus gyökereit látta benne.</p>
<p>Aaron a demokrácia szót sem szerette olyan okokból, amelyeket most túl hosszú lenne elmagyarázni; sokszor vitatkoztunk ezen; ez egy visszatérő dolog volt.</p>
<p>Aaron törölte a Signal alkalmazást, mielőtt felgyújtotta volna magát. A bajtársai iránti szeretet és védelem utolsó cselekedete volt ez…</p>
<figure class="portrait">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/30/1.jpg" /> <figcaption>
<p><a href="https://www.instagram.com/p/C309AVDJuWi/?img_index=2">Aaron</a> ételt oszt Ohioban a Serve the People Akron nevű kölcsönös segélyszervezet tagjaként. <em>Aaron értékes tagja volt a szervezetünknek és a közösségnek, aki azonnal csatlakozott, hogy segítsen a fedél nélkülieknek és minden felmerülő projektben. Megbízható és kitartó volt a kölcsönös segítségnyújtási munkában, amit egy számára még új városban végzett. Örökké hálásak leszünk neki az erőfeszítesiért, hogy Akron egy jobb hely legyen.</em> kép:Serve the People Akron instagram</p>
</figcaption>
</figure>
<h2 id="kivonatok">Kivonatok</h2>
<p>Nagyon nyílt – és ezért sebezhető – voltam Aaronnal, és erre büszke vagyok. A sebezhetőség bizalmat épít, és elmélyíti az egymáshoz való kötődésünket; ez olyasvalami, aminek a művelésén aktívan dolgozom. Ebből a célból szeretnék részleteket megosztani azokból a dolgokból, amiket neki írtam:</p>
<blockquote>
<p>„Minden kapcsolatunk megváltoztat, formál minket. Ha megnézem azokat az embereket, a barátaimat, akiket a legjobban szeretek, azokat, akikkel a legbizalmasabb, szeretetteljes kapcsolatom van, akkor meg tudom mondani, hogyan változtattak meg engem. A modorosságokat, szokásokat, beszédfordulatokat vagy világnézetet, amit átvettem tőlük. Ez büszkeséggel és hálával tölt el. Semmi kétség, hogy már megváltoztattál olyan módon, ami miatt büszke és hálás leszek, de úgy érzem, hogy az egyik dolog, ami a legjobban fáj, az az a gyász, hogy elvesztettem ezt a lehetőséget, hogy ezt folytasd…</p>
<p>Bárcsak még jobban megismerhetnélek. Annyi minden van még, amit meg szeretnék tudni rólad, és annyi más dolog van, amit szeretném, ha te is tudnál rólam. Bárcsak közelről láthatnám a folyamatos politikai fejlődésedet, és bárcsak további hatást gyakorolhatnánk egymásra. Bárcsak láthatnád az enyém, hogy változtass rajta, hogy jobb forradalmárrá tehess. Jó lenne látni téged a küzdelmünkben, hogy megtanuljak melletted és veled együtt harcolni. Szeretném, ha itt lennél.</p>
</blockquote>
<blockquote>
<p>Folyton ide képzellek. Elgondolkodva. De nem úgy, ahogy eddig ismertelek. Hanem most ebben a pillanatban, szabadon. Már megszabadulva a katonaság rabságától. Örülök annak is, hogy szabadon, harcolva képzelhetlek el, és elképzelem, hogy mennyire örülnél.”</p>
</blockquote>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/30/7.jpg" />
</figure>
<h2 id="kovetkeztetes">Következtetés</h2>
<p>Azt hiszem, nehéz lesz meggyászolni ezt a veszteséget úgy, hogy nem vehetek búcsút a testétől. [Aaron végakarata, volt, hogy ne legyen (katonai) temetése, hamvait pedig szórják majd szét, lásd alább- a ford.] Nem tapasztalhatom meg ennek fizikai és lelki hatásait, miután ő már nincs többé.</p>
<p>Aprónak és összetörtnek érzem magam a rendszerek nagysága és roppant tömege miatt, amelyek ellen küzdünk. Aprónak és tehetetlennek érzem magam ezekkel a rendszerekkel szemben, amelyek már több száz éve léteznek, és valószínűleg még több száz évig létezni fognak. Általában pont az ellenkezőjét érzem, de most nagyon kicsinek érzem magam. Hogyan találhatunk úgy békét ebben a világban, hogy nem válunk bűnrészessé? Remélem, hogy Aaron megtalálta az övét.</p>
<p>De a támogatás, a közös gyász kifejeződése mindannyiótoktól, anarchista elvtársaimtól szerte az országban hatalmas volt és igazi csodálattal tölt el. Sokszor meséltem Aaronnak, hogy néha a bajtársaimra gondolva, egészen a sírásig hatalmába kerít a csodálat és a szeretet. Mindannyiótok támogatása az elmúlt napokban sokszor könnyekig meghatott. Nincsenek szavaim arra, hogy kifejezzem, mennyire szeretlek titeket. Egyszerűen csak szüntelen és tiszta csodálatot érzek.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/30/4.jpg" />
</figure>
<p>Két dologgal szeretném zárni írásomat; néhány sorral Aaron végrendeletéből és egy verssel, amit azért gyakorolt, hogy azon a napon szavalja el, amikor leszerel a hadseregből.</p>
<p>Aaron végrendeletéből:</p>
<blockquote>
<p>„Bocsánatot kérek a bátyámtól és a barátaimtól, hogy így hagylak itt benneteket. Persze, ha igazán sajnálnám, nem tenném ezt. De a gépezet vért követel. Ez az egész nem igazságos.</p>
</blockquote>
<blockquote>
<p>Azt kívánom, hogy a maradványaimat hamvasszák el. Nem kívánom, hogy a hamvaimat szétszórják vagy eltemessék, mivel a testemnek nincs helye sehol ezen a világon. Ha eljön az idő, amikor a palesztinok visszaszerzik az ellenőrzést a földjük felett, és ha az ott élő emberek nyitottak lesznek majd erre a lehetőségre, akkor szeretném, ha hamvaimat egy szabad Palesztinában szórnák szét.”</p>
</blockquote>
<hr />
<h2 id="a-birodalom-nevelt-fel-engem">A birodalom nevelt fel engem</h2>
<p><em>–vers <a href="https://www.youtube.com/watch?v=BULTW43JTn8&t=70s">Anansi könyvtárából</a></em></p>
<p>Katona voltam érte, mielőtt még nevét tudtam volna<br />
Halálra szántak, mielőtt még nevemet tudtam volna<br /><br />
Kézzel kovácsoltak örök háborúra<br /><br />
Harcra neveltek, a birodalom őrzőjének.<br /><br />
Katonának neveltek<br /><br />
Engedelmeskedni teremtettek<br /><br />
Hogy térdre boruljak és imádjam a hangját…<br /><br />
Vér, pénz, tőke és olaj királyának koronája<br /><br />
Engedelmeskedj a végrehajtóinak, imádkozz a zászlónkhoz.<br /><br />
Istenünk az állam és háború az ő balladája.<br /><br />
És katonának neveltek téged<br /><br />
Fékezd nyelved, gyermekem, hallgass, kérlek!<br /><br />
Nem tudtad, Istenünk a fejedbe lát?<br /><br />
Lát gondolatot és képeket.<br /><br />
Akarattá formál rettegést és félelmeket.<br /><br />
Kérdezz túl sokat.<br /><br />
Lásd a ködön túli dolgokat<br /><br />
Hazugsággal szembe igazságot szegezz, emeld fel a tömeget.<br /><br />
Valódi igazságért harcolj és hamarosan észreveszed<br /><br />
Gyönyörűségét fegyvereinknek, amiket most neked és nekem szegeznek.<br /><br />
Végül az állam nem ismer hűséget<br /><br />
Mert mindkettőnket katonának neveltek<br /><br />
Bámulj ablakokon át és figyelj minden utcát<br /><br />
Figyelmezd George Jackson minden szavát<br /><br />
Őrizd a disznókat, soha ne aludj<br /><br />
A puha, magas fűben<br /><br />
Villanógránát a sötétben<br /><br />
Embertömeg bombázása<br /><br />
Tüzek gyúlnak nemsokára<br /><br />
Éjszakai zaklató<br /><br />
Egy drón<br /><br />
Ragadozó<br /><br />
Könnygáz és lángok<br /><br />
Bakancsok az otthonodba’<br /><br />
Házról-házra kutakodva<br /><br />
Hogy kiengesztelj, vesd magad térdre<br /><br />
Mi nézzük majd mind szótlanul, félve<br /><br />
Így haladhatunk előre tovább, lángokba borítjuk Rómát<br /><br />
Hogy pánik legyen az utcákon<br /><br />
Rendőri erőszak és zavargások<br /><br />
Könyörtelenség elől menekülő elkeseredett lázadások<br /><br />
Míg a bűntudatot a rászorulók vállára veti<br /><br />
Az igazságért harcolni a bűnök legnagyobbika<br /><br />
A birodalom kezdete óta halállal bünteti<br /><br />
És ők engem katonának neveltek<br /><br />
Hátamon már a szájkosár<br /><br />
A csizmák az ajtómnál<br /><br />
A sok fegyver már, mind egy halomban áll<br /><br />
És ahogy az őseimet énelőttem<br /><br />
A golyózápor felszabadít engem<br /><br />
Expressz egynapos kiszállítás<br /><br />
Állam Istenedtől teneked<br /><br />
Hűséget az uradtól ne várj<br /><br />
Engem katonának neveltek</p>
<hr />
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/30/12.jpg" />
</figure>
<div class="footnotes" role="doc-endnotes">
<ol>
<li id="fn:1" role="doc-endnote">
<p>Errico Malatesta, Umanita Nova, 1942 április 13. <a href="#fnref:1" class="reversefootnote" role="doc-backlink">↩</a></p>
</li>
</ol>
</div>
https://crimethinc.com/2024/02/13/az-emberi-jogi-szolamoknak-nem-sikerult-megallitani-a-gazai-nepirtast-egy-jaffai-anarchista-a-felszabaditas-antikolonialista-strategiainak-szuksegessegerol2024-02-13T03:34:42Z2024-03-14T05:39:20ZAz emberi jogi szólamoknak nem sikerült megállítani a gázai népirtást : Egy jaffai anarchista a felszabadítás antikolonialista stratégiáinak szükségességérőlEgy jaffai anarchista a felszabadítás antikolonialista stratégiáinak szükségességéről.
<figure><img class="u-photo" alt="" src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/13/header.jpg" /></figure>
<p>Négy hónappal a Gáza elleni támadás után az izraeli hadsereg több mint egymillió menekültet kényszerített az egyiptomi határ mellé, és most bombázza őket, <a href="https://www.aljazeera.com/news/2024/2/11/what-is-happening-in-gazas-rafah-as-israel-threatens-to-attack">miközben szárazföldi támadással fenyegetőzik</a>. Az alábbi szövegben <a href="https://crimethinc.com/2023/10/08/a-nuclear-superpower-and-a-dispossessed-people-an-anarchist-from-jaffa-on-the-violence-in-palestine-and-israeli-repression">Jonathan Pollak</a>, az <a href="https://theanarchistlibrary.org/library/uri-gordon-and-ohal-grietzer-anarchists-against-the-wall">Anarchisták a Fal Ellen</a> és más antikolonialista szolidaritási kezdeményezések régi résztvevője elmagyarázza, hogy miért nem a nemzetközi intézményektől vagy az izraeli társadalmon belüli ellenzéki mozgalmak tiltakozásaitól kell várnunk, hogy véget vessenek a gázai népirtásnak és <a href="https://crimethinc.com/2023/11/03/strategizing-for-palestinian-solidarity-expanding-the-toolkit-from-demands-to-direct-action-1">cselekvésre szólítja</a> a hétköznapi embereket.</p>
<p>A szöveg rövidebb változatát a Haaretz nevű liberális izraeli médium elutasította – ez is jelzi, hogy Palesztinában és az izraeli társadalomban egyre kevesebb a helye a másként gondolkodásnak.</p>
<hr />
<h1 id="az-emberi-jogi-szolamoknak-nem-sikerult-megallitani-a-gazai-nepirtast">Az emberi jogi szólamoknak nem sikerült megállítani a gázai népirtást</h1>
<p>Már több mint 120 napja tart a Gáza elleni példátlan izraeli támadás. A szörnyű következmények és az, hogy képtelenek vagyunk véget vetni neki, arra kell, hogy kényszerítsenek bennünket, hogy átértékeljük a hatalomról alkotott képünket, arról kialakított felfogásunkat, és mindenekelőtt újragondoljuk, hogyan harcoljunk a hatalom ellen.</p>
<p>A vérontás, a halál és a pusztítás véget nem érő napjai, a nélkülözés kínja, az éhezés, a szomjúság és a kétségbeesés, a kénköves tűzeső és az égből szünet és válogatás nélkül hulló <a href="https://amnesty.ca/human-rights-news/israel-opt-identifying-the-israeli-armys-use-of-white-phosphorus-in-gaza/">fehér foszfor</a> éjszakái közepette meg kell küzdenünk a valóság csupasz, visszataszító tényeivel és át kell alakítanunk stratégiáinkat.</p>
<p>A hivatalosan bejelentett halálos áldozatok száma- a sok palesztin mellett, akiket a romok maguk alá temettek és még nem szerepelnek a hivatalos adatokban – már a Gázai övezetben élő összes emberi élet közel 1,5%-ának megsemmisülését jelenti. Abból, ahogy Izrael fokozza a Rafah elleni támadásait, úgy tűnik, hogy a vége még nincs a láthatáron. Hamarosan minden ötvenedik gázai ember életét kioltják.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/13/3.jpg" /> <figcaption>
<p>A Rafah elleni izraeli légi csapások következményei ezen a héten.</p>
</figcaption>
</figure>
<p>Az izraeli hadsereg soha nem látott mértékű szenvedést és halált ont a 2,3 millió gázai lakosra, ami felülmúl mindent, ami eddig Palesztinában – <a href="https://www.oxfam.org/en/press-releases/daily-death-rate-gaza-higher-any-other-major-21st-century-conflict-oxfam">vagy a 21. században bárhol máshol-történt</a>.</p>
<p>Ennek ellenére ezek a döbbenetes számok nem törték át az izraeli társadalomra és Izrael nyugati szövetségeseire jellemző elhatárolódás és elszakadás [vagyis a valóságtagadás-a ford.] nyújtotta vastag védőrétegeket. Sőt ennek a tragédiának a statisztikákra való redukálása inkább hátráltatja, mint elősegíti a megértését. Ezek a statisztikák egy olyan nagytotált mutatnak, amely elhomályosítja a konkrétumokat: a számok elfedik a rengeteg hús-vér emberi lényt, akik különösen fájdalmas halált haltak.</p>
<p>Ugyanakkor a gázai mészárlás felfoghatatlan mérete lehetetlenné teszi, hogy az egyes áldozatok történetein keresztül értsük meg azt. Újságírók, utcaseprők, költők, háztartásbeliek, építőmunkások, anyák, orvosok és gyerekek – túlságosan sokan vannak ahhoz, hogy el lehessen mesélni mindenki történetét. Névtelen és arctalan alakok maradnak. Köztük több mint <a href="https://www.aljazeera.com/news/longform/2023/10/9/israel-hamas-war-in-maps-and-charts-live-tracker">12 000</a> gyermek. Valószínűleg még sokkal többen.</p>
<p>Kérlek, állj meg egy pillanatra, és mond ki hangosan: <strong>több mint tizenkétezer gyermek.</strong> Akiket megöltek. Fel tudjuk ezt valahogy fogni, és túl tudunk lépni a statisztikákon, hogy tudatára ébredjünk a szörnyű valóságnak?</p>
<p>A rideg, nyers számok <a href="https://www.haaretz.com/middle-east-news/palestinians/2024-01-01/ty-article-magazine/.premium/israels-bombs-are-wiping-out-entire-palestinian-families-in-gaza/0000018c-c081-d3e0-abac-d8a9d4300000">több száz megszűnt</a> családot takarnak. Sokat közülük teljesen – három, sőt négy generációt is- eltöröltek a föld színéről.</p>
<p>A halottak mellett alig esik szó a több mint 67 000 sérültről, akik közül több ezren életük végéig sérültek maradnak. A gázai egészségügyi rendszer szinte teljesen megsemmisült; az életmentő amputációkat érzéstelenítés nélkül végzik. A gázai infrastruktúra pusztulásának mértéke felülmúlja a második világháború végén végrehajtott <a href="https://www.wsj.com/world/middle-east/gaza-destruction-bombing-israel-aa528542">drezdai bombázásokét</a>.</p>
<p>Közel kétmillió ember – a Gázai övezet lakosságának nagyjából 85%-a – kényszerült lakóhelyét elhagyni, életüket tönkretették az izraeli bombázások. Most az övezet veszélyesen túlzsúfolt déli részén húzódnak meg, amelyet az izraeli kormány álságosan „biztonságosnak” nyilvánított, ahová továbbra is <a href="https://www.nytimes.com/2023/12/21/world/middleeast/israel-gaza-bomb-investigation.html">1000 kilogrammos bombák</a> százait szórják. Az <a href="https://www.haaretz.com/2012-10-17/ty-article/.premium/israels-gaza-quota-2-279-calories-a-day/0000017f-e0f2-d7b2-a77f-e3f755550000">élelmiszerhiány</a>, amelyet az izraeli állami politika idézett elő már a háború előtt, mostanra olyan súlyossá vált, hogy már éhínséggel ér fel. Kétségbeesésükben az emberek állati takarmány fogyasztására kényszerültek, de most már az is kezd elfogyni.</p>
<p>Körülbelül egy hónappal ezelőtt egy ismerősöm, aki Gáza városból Rafahba menekült, miután otthonát lebombázták, elmondta nekem, hogy ő és családja már hatszor kényszerült egyik ideiglenes menedékhelyről a másikra költözni, a bombázások előli folyamatos menekülés során. Kétségbeesetten mondta: <em>„Nincs élelem, nincs víz, nincs hol aludni. Állandóan szomjasak, éhesek és vizesek vagyunk. Már kétszer kellett kiásnom a gyerekeimet a romok alól – egyszer Gázában, egyszer pedig itt Rafahban”.</em></p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/13/4.jpg" /> <figcaption>
<p>2023 decemberében az izraeli hadsereg a Gázai övezet egyetlen „biztonságos övezetének” jelölte ki al-Mawasit. Menekültek százezrei menekültek oda, és csak egy <a href="https://www.vox.com/world-politics/2023/12/6/23990868/gaza-humanitarian-crisis-evacuate-safe-zones">sávnyi kopár földet találtak</a>, élelem, víz és higiénia nélkül. Most az izraeli hadsereg az úgynevezett „biztonságos zónákat” is <a href="https://forward.com/opinion/581628/rafah-gaza-israeli-assault-humanitarian-crisis/">támadja</a>. Ez a fénykép a menekülttábort mutatja 2024. február 9-én.</p>
</figcaption>
</figure>
<p>Ennek a vérfolyamnak át kell törnie közönyünk falait. Bárcsak megállhatna az idő, hogy mindannyian feldolgozzuk a gyászunkat. De nem fog. A gázára hulló bombákkal halad tovább.</p>
<p>Az igazságtalanság évtizedei előkészítették az utat mindehhez. Mintegy 75 év telt el a Nakba óta – 75 év izraeli telepes-gyarmatosítás -, de az izraeli telepesek védelmezői továbbra is tagadják a tényeket.</p>
<p>Még azután is, hogy a Nemzetközi Bíróság (ICJ) megállapította, hogy valóban van okunk attól tartani, hogy Gázában népirtás történik, az USA és Izrael számos más nyugati szövetségese gyakorlatilag hallgat.</p>
<p>Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök <a href="https://www.reuters.com/world/middle-east/netanyahu-israel-committed-international-law-will-defend-itself-2024-01-26/">szerint</a> <em>„olyan szégyen a bíróság puszta hajlandósága az ügy megvitatására, amelyet nemzedékekig nem lehet eltörölni”</em>.</p>
<p>A Nemzetközi Bíróság végzése valóban szégyen. Annak ellenére, hogy minden a nyilvánosság elé került, a bíróság nem utasította Izraelt a tűzszünetre. Ez szégyen magára a bíróságra és arra a gondolatra nézve, hogy a nemzetközi jognak meg kell védenie azok életét és jogait, akiket a nemzetek katonai ereje eltipor.</p>
<p>Kétségtelenül azt mondják majd, hogy a jog természeténél fogva aprólékos, és nem az erdőt egészében, hanem az egyes fákat veszi figyelembe. Erre azt kell válaszolnunk, hogy a valóságnak, a tényeknek, a józan észnek a törvény felett kell állnia, nem pedig alatta.</p>
<p>Izrael jelentős erőforrásokat szentel a harctéri események legalizálására, amelynek az a célja, hogy fedezze gyilkos cselekedeteit. Ez a megközelítés magában foglalja a valóság vékony szeletekre való feldarabolását, egymástól függetlenül jogilag jóváhagyott megfigyelésekre és cselekedetekre bontását.</p>
<p>Egy X toronyházban katonai célpont volt, ami igazolja a több mint két tucatnyi, nem érintett civil halálát; az Y lakótoronyban egy Hamasz által alkalmazott tűzoltó lakott, ami az arányosság elve alapján legitimálja a három szomszédos család kiirtásáról szóló döntést. Ez a gyakorlat azonban képtelen a népirtás szennyvizét borrá változtatni. Ez csupán jogi gázlángozás<sup id="fnref:1" role="doc-noteref"><a href="#fn:1" class="footnote" rel="footnote">1</a></sup>, amely darabokra szedi a valóságot, hogy elrejtse a válogatás nélküli tömeggyilkosságok mintázatát.</p>
<p>Ha a lakosság 1,5%-ának négy hónap alatt történő lemészárlása nem népirtás; ha Izrael tetteit nem tartják elég súlyosnak ahhoz, hogy a bíróság elrendelje a gyilkosságok azonnali beszüntetését, még annak fényében sem, hogy prominens izraeli <a href="http://www.timesofisrael.com/liveblog_entry/defense-minister-announces-complete-siege-of-gaza-no-power-food-or-fuel/">politikusok</a> és a <a href="https://www.aa.com.tr/en/middle-east/israeli-journalist-says-army-should-have-killed-100-000-palestinians-in-gaza/3089253">sajtó képviselői</a>, nem is beszélve Izrael <a href="https://twitter.com/Sprinter99800/status/1713064886027063584">elnökéről</a> és <a href="https://www.npr.org/2023/11/07/1211133201/netanyahus-references-to-violent-biblical-passages-raise-alarm-among-critics">miniszterelnökéről</a>, nyíltan a palesztinok kiirtására uszítanak; ha elfogadható, hogy büntetlenül maradjon a felbújtás és az azokból következő cselekmények, ahelyett, hogy a egyszerűen és világosan népirtásnak bélyegezzük – akkor a valóság leírására használt szavak elvesztették minden értelmüket, és nagy szükségünk van egy új, a jogi szakzsargonon túlmutató nyelvezetre.</p>
<p>A mészáros kezében hagyni a kést- Izraelt nem megakadályozva semmiben – azt jelenti, hogy hagyjuk, hogy a gázai mészárlás folytatódjon. Ez a nemzetközi jog és az annak betartásával megbízott intézmények totális és hosszútávú kudarca.</p>
<p>Ez a kudarc áthárítja a felelősséget, hogy [a nemzetközi szervezetek] véget vessenek a folyamatban lévő katasztrófának, így az a civil társadalom vállára nehezedik. Ez arra kellene, hogy késztessen minket, hogy túllépjünk az emberi jogok üres liberális paradigmáin, amelyek a baloldali politikában a felszabadítást váltották fel domináns diskurzusként.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/13/2.jpg" />
</figure>
<h1 id="az-eloremutato-ut">Az előremutató út</h1>
<p>Az emberi jogi diskurzus, amely az elmúlt évtizedekben eltérítette a politikai baloldalt, kiszakított minket a felszabadítás és a hatékony cselekvés kereteiből. Most már világos, hogy el kell szakadnunk a liberális gondolkodástól, hogy újra olyan stratégiákat alakítsunk ki, amelyek lefegyverzik és lebontják a hatalmat. Az Izrael bűneiben való erkölcsi bűnrészesség, amelyet a Nemzetközi Bíróság azonnali tűzszünet elrendelésének elutasítása képvisel, erre kényszerít bennünket. Ez meggyőző érv ahhoz, hogy mindannyian szakítsunk a jelenlegi bukott rendszerrel.</p>
<p>Másrészt, a valóság nem fog várni arra, hogy kitaláljuk a dolgokat. Nem szánhatunk rá több időt, és nem várhatunk a cselekvéssel addig, amíg új narratívákat és fogalmi kereteket fejlesztünk ki és népszerűsítettük azokat. Minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használnunk, hogy most azonnal cselekedjünk.</p>
<p>A Nemzetközi Bíróság kínál számunkra olyan eszközöket, amelyeket felhasználhatunk? A NB-t a nemzetközi jog legfelsőbb illetékes intézményének tekintik. Bár az ENSZ Biztonsági Tanácsán kívül nincsenek független végrehajtási mechanizmusai, döntéseit és esetjogát a nemzetközi joggyakorlat alapkövének tekintik és ezeket gyakran beépítik a nemzeti bíróságok ilyen ügyekben hozott ítéleteibe. Annak ellenére, hogy nagyon kevés intézkedést rendelt el Izrael vagy a folyamatban lévő népírtás ellen, a bíróság megállapította, hogy komoly okunk van úgy gondolni, hogy Gázában népirtás folyik.</p>
<p>Mivel a bíróság nem hozott tényleges intézkedéseket Izrael ellen, nyilvánvalónak kell lennie, hogy a cselekvés felelőssége ránk és mozgalmainkra hárul. Szerencsére az ítélet néhány eszközt így is adhat nekünk, amelyeket itt és most használhatunk, miközben a felszabadítás új kereteit alakítjuk ki. Ilyen például a <a href="https://www.theguardian.com/world/2024/feb/01/genocide-gaza-israel-california-court">kaliforniai szövetségi bíróságon</a> nemrégiben indított per, amelynek célja, hogy az amerikai kormányzatot felszólítsa az Izraelnek nyújtott katonai támogatás leállítására. Az ügyet elutasították azzal az indokkal, hogy az amerikai külpolitika kívül esik a bíróság hatáskörén, de a bíróság megállapította, hogy Izrael a Nemzetközi Bíróság ítélete alapján vélhetőleg népirtást követ el Gázában.</p>
<p>Az a jogi érv, hogy a kormányoknak tartózkodniuk kell a népirtásban való bűnrészességtől, nem megalapozatlan az amerikai jogban, ahogyan sok más országban sem. Egy holland bíróság <a href="https://www.aljazeera.com/news/2024/2/12/court-orders-netherlands-to-halt-delivery-of-fighter-jet-parts-to-israel">nemrégiben</a> arra kötelezte a holland kormányt, hogy állítsa le az Izrael által a Gázai övezet bombázására használt F-35 vadászgépek alkatrészeinek szállítását. Most már elképzelhető, hogy a nemzeti bíróságokon keresztül több kormányt is fegyverembargók, szankciók vagy más intézkedések bevezetésére kényszeríthetnek.</p>
<p>Az ilyen stratégiák azonban még mindig az úgynevezett szakértőkre való támaszkodásra kényszerítenek bennünket; és ezek a mozgalmak kiépítésében sem segítenek. A népirtást nem lehet megállítani az izraeli társadalmon belülről. Az erre irányuló nyomásnak kívülről kell jönnie.</p>
<p>Itt az ideje a közvetlen cselekvésnek és az alulról jövő kezdeményezéseknek, például a közösségek által irányított bojkottnak az izraeli árukkal, az azokkal kereskedőkkel, az izraeli kulturális és propagandaexporttal, és minden mással szemben, ami a globális <a href="https://bdsmovement.net/">Boycott, Divestment and Sanctions(BDS)</a> mozgalmához kapcsolódik.</p>
<p>A <a href="https://hu.crimethinc.com/2023/11/10/shutting-down-the-port-of-tacoma-reflections-from-the-salish-sea">tacomai kikötő blokádja</a> vagy a <a href="https://jacobin.com/2023/11/dockworkers-port-blockade-israeli-arms-solidarity-union-activism-gaza-war">dokkmunkások</a> akciói szerte a világon, amikor megtagadják az izraeli hajók és rakományok berakodását, valamint fegyverek Izraelbe szállítását, példák arra, hogyan tudnánk előrelépni, és proaktív, alulról jövő mozgalmat építeni.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/13/6.jpg" /> <figcaption>
<p>Tüntetők <a href="https://twitter.com/Workers4Pal/status/1732681353240486123">blokád</a> alá vesznek egy gyárat, amely alkatrészeket gyárt az F-35-ösökhöz, amelyeket az izraeli hadsereg a Gáza elleni támadás során használ.</p>
</figcaption>
</figure>
<p>Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a most zajló népirtás megállításáért, de fontos, hogy ezt úgy közelítsük meg, mint egy lépést a palesztin felszabadítás és az izraeli telepes-kolonializmus felszámolása felé. A palesztinok izraeli elnyomásnak kiszolgáltatott áldozatként való ábrázolása, néha jó szándékú, de figyelmen kívül hagyja személyiségüket és cselekvőképességüket. Miközben arra törekszünk, hogy leállítsuk Izrael háborús gépezetét, azt kell kifejeznünk, hogy ez az izraeli gyarmatosítás megszüntetéséért folytatott küzdelem része, és a palesztinokat kell a történet középpontjába állítani, főszereplőkként.</p>
<h1 id="a-problema-gyokerei">A probléma gyökerei</h1>
<p>Izrael, megalapítása óta rasszista, gyarmatosító társadalom, amely azon az elképzelésen alapul, hogy az izraeliek alapvetően felsőbbrendűek a palesztinoknál. Ez az izraeli politikai gondolkodás főáramát képezi mind a jobb, mind az úgynevezett baloldalon. Ez a gondolkodásmód motiválta a palesztinok tömeges elhurcolását, amely megelőzte az állam megalakulását, az 1948-as etnikai tisztogatást- a Nakbát-, továbbá az apartheid és a katonai uralom különböző formáit azóta is. Valójában Izrael történetében mindössze egyetlen olyan év volt – 1966 -, amikor nem működtetett katonai diktatúrát a palesztin lakosság legalább egy része felett.</p>
<p>Már jóval a Gáza elleni jelenlegi támadás előtt a palesztin lét mindennapi valósága az izraeli uralom alatti folyamatos terror volt, erőszak és bizonytalanság közepette. Palesztinnak lenni annyit jelent, mint áthaladni egy ellenőrzőponton, és nem tudni, hogy nem rángatnak-e ki a sorból és tartóztatnak le; a telepesek csőcseléke által elkövetett erőszakot jelent; annyit jelent, mint adminisztratív őrizetbe kerülni, és nem tudni, hogy miért és mennyi időre; katonai razziát jelent az éjszaka közepén. Mindezeket és még ennél is rosszabb dolgokat jelent, nap mint nap, egy életen át, generációkon át. Október 7-én a sok dolog közül az egyik, ami történt, az volt, hogy egy rövid időre az izraeliek is, mint társadalom, átélték ezt a fajta egzisztenciális terrort, ezt a nyugtalanító bizonytalanságot és a biztonság hiányát.</p>
<p>Az október 7-i események olyan hatással voltak az izraeli társadalomra, hogy a legtöbb izraeli még ma is úgy tekint magára, mint a történet fő áldozatára. Ennek egyik következménye az izraeli megszállottság, hogy a gázai népirtást az október 7-i erőszakkal összefüggésben kontextualizálják.</p>
<p>Az izraeliek körében gyakori panasz az Nemzetközi Bíróság döntésével kapcsolatban, hogy a bíróság nem említette október 7-ét a szövegében (valójában megemlítette). Ugyanakkor ez a kontextusra vonatkozó követelés a tágabb összefüggések elhallgatását célozza. Sokan, beleértve az úgynevezett baloldalt is, felháborodásukat fejezik ki, amikor a jelenlegi helyzetet a Nakba, az 1967-es megszállás vagy a folyamatos ostrom kontextusába helyezik. Eszerint a fordított logika szerint az összefüggések feltárása az izraeliek elleni népirtásnak minősül.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/13/5.jpg" />
</figure>
<p>Az izraeli rasszizmus korábban is elterjedt volt, de október 7-e óta a népirtásról szóló leplezetlen beszéd és a tényleges népirtásra való nyílt felhívás normává vált. Az izraeli társadalmon belül nincs igazán jelentős mozgalom a népirtás ellen. A létező tiltakozó mozgalmak elhanyagolható méretűek és befolyásúak és leginkább a túszcsereegyezmény követelésével foglalkoznak, vagy belső izraeli kérdésekre összpontosítanak – ezek az október 7. előtti <a href="https://crimethinc.com/2023/03/27/a-coup-detat-in-israel-the-bitter-harvest-of-colonialism">igazságszolgáltatás-párti mozgalom maradványai</a>.</p>
<p>A Gáza elleni támadással és az izraeli uralom tágabb aspektusaival szembeni ellenállás apró, magányos szigetei olyan kicsik, hogy kerekítési hibának tekinthetjük őket, nem pedig valódi erőnek. Az az elképzelés, hogy az izraeli társadalmon belül létezik egy gyarmatosítás elleni és a palesztin felszabadításért küzdő mozgalom, illúzió. Ahhoz, hogy szerepet játszhassanak a valódi szabadság jövője felé vezető út kialakításában, azoknak, akik ebből a telepes társadalomból származnak, gyökerestől el kell utasítaniuk az izraeli gyarmatosítást. Nem szabad elfelejtenünk, hogy bármennyire is szeretnénk a megoldás részévé válni, természetünknél fogva a probléma részei is maradunk.</p>
<p>A népirtás utáni jövőbe tekintve fel kell tennünk a kérdést, hogy az egalitárius eszmék hogyan maradnak fenn egy olyan valóságban, amelyet háború, halál és pusztítás rombol. Nem világos, hogyan képzelhetünk el és teremthetünk olyan jövőt, amely túlléphet a közelmúlt traumáján, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy bár a rombolás és az erőszak csillapodhat, ha a támadás véget ér, az izraeli elnyomás folytatódni fog.</p>
<p>A népirtás utáni jövővel kapcsolatban még semmi sem világos, ideértve azt is, hogy a palesztin felszabadítási mozgalom milyen irányt vesz majd. Ezt egyedül a palesztinoknak kell eldönteniük.</p>
<p>Nyilvánvaló – és már jóval korábban is világosnak kellett volna lennie -, hogy azok, akik ellenzik a gyarmatosítást, nem élvezhetik az általa biztosított kiváltságokat.</p>
<p>A felszabadulás felé vezető út pontos részletei bizonytalanok, de az tagadhatatlan, hogy azok, akik segíteni akarnak ennek az útnak az egyengetésében, csak a palesztin mozgalmon belül játszhatnak szerepet. Azoknak a felelőssége, akik támogatni akarják a palesztinokat és ki akarnak törni a gyarmatosítás korlátai közül, hogy megtalálják a módját, hogyan lépjék át a kényszerített nemzeti identitás határait, amelyek pontosan azért vannak érvényben, hogy mindezt megakadályozzák.</p>
<hr />
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/02/13/1.jpg" />
</figure>
<p><em>fordította: <a href="https://tett.merce.hu/2024/02/25/az-emberi-jogi-szolamoknak-nem-sikerult-megallitani-a-gazai-nepirtast/">Bertalan András Miklós</a></em></p>
<div class="footnotes" role="doc-endnotes">
<ol>
<li id="fn:1" role="doc-endnote">
<p>A „gaslighting” nehezen felismerhető és kivédhető érzelmi, mentális abúzus, amelynek során a bántalmazó érvényteleníti a másik fél valóságérzékelését. <a href="#fnref:1" class="reversefootnote" role="doc-backlink">↩</a></p>
</li>
</ol>
</div>
https://crimethinc.com/2024/01/18/a-2024-es-zapatista-encuentro-12024-01-18T10:50:20Z2024-02-08T00:13:14ZA 2024-es Zapatista Encuentro2024. január 2-án a Weelaunee Szolidaritási Kollektíva tagjai a zapatista felkelés 30. évfordulóját ünneplő encuentrón bemutattak egy színdarabot a Cop City megállítása mozgalom történetéről.
<figure><img class="u-photo" alt="" src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/18/header.jpg" /></figure>
<p>2024. január 2-án a Weelaunee Szolidaritási Kollektíva - egy amerikai székhelyű erdővédőkből és forradalmárokból álló ad hoc csoport - tagjai a zapatista felkelés 30. évfordulóját ünneplő encuentrón bemutattak egy színdarabot a <a href="https://crimethinc.com/2023/06/21/living-in-an-earthquake-the-fight-against-cop-city-confronts-unprecedented-repression">Cop City</a> megállítása mozgalom történetéről. A darab a Weelaunee-erdő közelmúltbeli történetét és az általa megtestesített életszemlélet védelméért folytatott küzdelmet meséli el a rendőrség és a börtönök militarizált világával szemben, amelyet a Cop City képvisel. A darab kreatív, játékos és amatőr volt: mindazok a kedves tulajdonságok, amelyek a zapatisták által a találkozó során bemutatott kulturális produkciókat jellemzik, amelyeken a történelem elbeszélésében való kollektív részvételt végcélként értékelik.</p>
<p>Az alábbi beszámolóban a Weelaunee Szolidaritás Kollektíva résztvevői leírják a találkozón szerzett tapasztalataikat, és gondolataikat arról, hogy mit taníthat a zapatista projekt a világ más részein élő, feltörekvő forradalmároknak. Megosztjuk a színdarab felvételét is, amelyet a ma egy éve meggyilkolt Tortuguita emlékére adtak elő a találkozón.</p>
<figure class="portrait">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/18/8.jpg" />
</figure>
<hr />
<p>1994-ben a zapatisták az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás bevezetésére válaszul kirobbant felkeléssel rácáfoltak arra az állításra, hogy az emberiség elérte “a történelem végét”. A neoliberális piacgazdaság hívei idő előtt győzelmet hirdettek a munkásmozgalom utolsó maradványai felett, remélve, hogy a méltóságteljes közös élet álmát (amelyet a zapatisták Lekil Kuxlejal néven emlegetnek) a történelem szemétdombjára küldhetik. A zapatista felkelés és az általa biztosított több évtizedes autonómia az élő bizonyíték arra, hogy a történelem még nem ért véget - hogy a jelen, akárcsak a múlt és a jövő, továbbra is a küzdelem és a harc színtere marad.</p>
<p>2023-ban, dacolva egy olyan társadalommal, amely arra törekszik, hogy elpusztítsa magát az életet - egy olyan társadalommal, amely a kapitalizmus által okozott válságokra a rendőrségbe, a határokba, az ültetvényekbe, a börtönökbe, a kitermelésbe és a militarizált ellenőrzésbe történő beruházások megduplázásával válaszol -, harcosok egy csoportja az úgynevezett Amerikai Egyesült Államokból Chiapasba utazott, hogy az 1994-es felkelés 30. évfordulóját ünnepelje.</p>
<p>Közel egy évvel azután, hogy a georgiai állami járőrök <a href="https://crimethinc.com/2023/01/19/solidarity-with-the-movement-to-stop-cop-city-and-defend-weelaunee-forest">meggyilkolták Tortuguita barátunkat és elvtársunkat</a>, emlékével a gondolatainkban érkeztünk a lancandoni dzsungelbe. Bár Tortot messze a dél-mexikói felhőerdőtől gyilkolták meg, a forradalom lehetőségeinek világában élt, amelyet a zapatisták segítettek megteremteni. Tortuguita gyakran beszélt a zapatistákról. Portréját a találkozó színpadának elején felállított emlékoltáron helyeztük el, a meggyilkolt zapatisták és más szabadságharcosok fotói mellett.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/18/2.jpg" /> <figcaption>
<p>“Tort portréját a színpad elején álló emlékoltárra helyeztük.”</p>
</figcaption>
</figure>
<p>Bár nem mindegyikünk ismerte Tortot, az elmúlt években mindannyian részt vettünk az erdő védelméért folytatott harcban. Nem passzív megfigyelőként utaztunk Chiapasba, hanem aktív forradalmárokként, akik a zapatistákkal egy oldalon állnak a globális polgárháborúban, és a méltóságteljes kollektív élet védelmére törekszenek. Tudjuk, hogy ahhoz, hogy a forradalom lehetséges legyen, össze kell fűznünk a küzdelmeinket szerte Amerikában, felismerve egymást, mint akik ugyanannak a kapitalista hidrának a különböző fejei ellen harcolnak.</p>
<p>A Cop City megállítását célzó mozgalomban eljutottunk egy olyan pontra, ahol komoly elnyomással kell szembenéznünk: Tortuguita meggyilkolása, az elvtársak olyan vádakkal néznek szembe, amelyek évtizedes börtönbüntetést jelenthetnek, valamint az erdő mint élet-, gyülekezési és kísérletezési hely elvesztése. Mindezek hozzájárultak a stagnálás és a tájékozatlanság állapotához, és kihívások elé állítják azokat, akik arra törekszenek, hogy a mozgalom tömeges jelleget öltsön. A találkozón való részvétellel az volt a szándékunk, hogy megosszuk egymással küzdelmünk történeteit, és hogy levonjuk mindazokat a tanulságokat, amelyeket a zapatisták évtizedes és évszázados ellenállása alapján meg tudnak osztani velünk. Kíváncsiak voltunk a <a href="https://enlacezapatista.ezln.org.mx/2023/11/12/novena-parte-la-nueva-estructura-de-la-autonomia-zapatista/">zapatisták</a> <a href="https://enlacezapatista.ezln.org.mx/2023/11/28/catorceava-parte-y-segunda-alerta-de-aproximacion-la-otra-regla-del-tercero-excluido/">közelmúltbeli</a> közleményeire, amelyekben leírják a narkó okozta nehézségeket, és a bejelentésre az autonóm kormányzati struktúrájuk újbóli átalakításáról. A teljes pusztítással - vagyis “a nagy viharral”, ahogy ők nevezik - szemben nem adhatunk teret a lemodásnak.</p>
<p>Az elmúlt néhány évben a zapatista közösségek elkezdtek megküzdeni a kábítószer-kereskedelemmel, az erőszak új rendszerével Chiapas amúgy is vitatott területén. Ez szükségszerű újragondolásokhoz vezetett azzal kapcsolatban, hogy a zapatisták hogyan tudják fenntartani életmódjukat az állam és a gazdag földbirtokosok támadásaival szemben, akik mostanra szorosan összefonódtak a területért egymással versengő kartellekkel.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/18/7.jpg" />
</figure>
<p>Sokan közülünk, akik az Egyesült Államokban élünk, ugyanezen erők által okozott válságok hatása alá kerültünk. Válság az USA határai mentén, amelyet egy olyan rendőrállam okoz, amelynek esze ágában sincs bármit is tenni annak érdekében, hogy csökkentse a drogkereskedelemből fakadó erőszakot, amelynek kialakulásához maga is hozzájárult. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a kábítószer-fogyasztás kriminalizációjából is válság alakult ki, amely a túladagolások megnövekedett számával jár, amelyet tovább fokoz a nem biztonságos kínálat, a ciklikus és faji alapú bebörtönzés mellett. Egyesek ezt egy erőteljesen leegyszerűsített képletre redukálják, miszerint: a globális dél országainak kábítószeres erőszakját a globális észak országainak fogyasztási szokásai táplálják.</p>
<p>Azokhoz szólva, akiknek a kábítószer-erőszak fenyegetésével kell szembenézniük a területükön, fontosnak tartottuk, hogy egy alternatív keretet mutassunk, amely hangsúlyozza e válságok és a “válságkezeléssel” állítólagosan foglalkozó elnyomó erők összefüggő jellegét. Ha olyan internacionalizmus felé vezető utakat akarunk kovácsolni, amely képes összekapcsolni az egyre inkább militarizált határrendszereken átnyúló küzdelmeket, különösen fontos, hogy feltárjuk az egyedi helyzetünk közötti kapcsolatokat.</p>
<p>Egy hosszú és eseménydús utazás után San Cristobalból egy kombiban, amely során katonai támaszpontokon és a kartellek támadásaival küzdő városok csendes utcáin haladtunk át, üdvözlő transzparensek fogadtak minket a Dolores Hidalgo Caracolban. Dolores Hidalgo egy autonóm enklávé a zapatista területek szívében, egy nagy völgyben fekszik, amelyet lélegzetelállítóan szép hegyek és felhőerdők vesznek körül. Ez a völgy egy hacienda volt, amíg a zapatisták az 1994-es felkelés után újra nem osztották. A völgyben számos zapatista közösség található, amelyek mindegyike földparcellákkal rendelkezik, <a href="https://enlacezapatista.ezln.org.mx/2023/12/20/vigesima-y-ultima-parte-el-comun-y-la-no-propiedad/">amelyeket közösen művelnek</a>.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/18/13.jpg" /> <figcaption>
<p>“Üdvözöljük Dolores Hidalgo Caracoljában.”</p>
</figcaption>
</figure>
<p>A zapatisták egy egész falut építettek az encuentro megrendezésére, idegenek és szomszédok ezreit fogadva. A központban egy hatalmas mezővel, ahol naponta színdarabok és előadások zajlottak. Amikor megérkeztünk, és kerestünk egy helyet, ahol felhúzhatjuk a hatalmas ponyvánkat, elhaladtunk az Oventik caracolból érkező zapatisták mellett, akik a haciendán töltött évszázados szolgaságot, a kényszermunka és a szexuális kizsákmányolás megaláztatásait játszották el. Az ilyen színdarabok a történetmesélés és a politikai részvétel egyik formájaként működnek a zapatisták számára, lehetővé téve közösségeik számára, hogy részt vegyenek a történetírásban és továbbadják a közös emlékezetet. Egy olyan országból érkezve, ahol a küzdelmek emléke alig egy generáción át tart, tanúi lehettünk a kollektív újramesélés ezen aktusainak. Ezeket a múlt emlékének és a lázadásokban rejlő tanulságoknak visszaszerzéséért folytatott küzdelem inspirálta, az azokkal való küzdelem, akik inkább a feledés homályába taszítanák azokat.</p>
<p>Sokféle előadás töltötte ki a napokat, mind a mezőn, mind akörül. A zene folyamatosan szólt, rövid megszakítással 4 és 6 óra között. Még ebben a csendben is hallani lehetett a mindennapi élet halk zümmögését: beszélgetést, gyereksírást, nevetést, állatok hangjait.</p>
<p>A központi mezőt több ezer kerékpár vette körül, amelyeket az EZLN harcosai gondosan karbantartottak, lefedtek és őriztek. Nem lehetett a kerékpárokhoz néhány méteren belülre kerülni anélkül, hogy ne szólították volna fel az embert, hogy hátráljon vissza. Hogy miért volt ott ennyi kerékpár, és mit akarnak velük csinálni, az rejtély maradt számunkra. Még az EZLN őrei is tanácstalannak tűntek a kerékpárok célját illetően. Vajon a hiperlokalizmusra való fokozódó összpontosításuk demonstrációja voltak? Egy feminista gyakorlat? Egy környezetvédő gesztus? Egy egész <a href="https://enlacezapatista.ezln.org.mx/2023/11/18/mientras-tanto-en-las-montanas-del-sureste-mexicano/">közleményt</a> szenteltek az új kerékpárflottájukról készült videónak, hogy te is elgondolkodhass róla.</p>
<p>A kerékpárokon túl, a helyszín szélein, olyan helyek voltak, ahol lehetett enni, orvosi ellátásban részesülni, aludni, ruhát mosni, zuhanyozni és még minden mást.</p>
<p>Sok kis világ volt az encuentro világán belül. A zapatisták által működtetett, látogatóknak fenntartott étterem, ahol az emberek mindenhonnan több mint egy órát álltak sorba, hogy rendeljenek a nagy étlapról, amely szinte mindig egyetlen tételre korlátozódott; a cocina para visitantes világa, egy szabad konyha, ahol nem volt sorban állás; a világ, amit a nagy ponyva alatt teremtettünk, ahol húszan aludtunk a kemény és ferde földön, egymásra csúszva, késő éjszakáig ébren maradva a forradalomról beszélgetve és az Egyesült Államokban kialakult helyzetünket megvitatva, miközben az EZLN harcosai csendben, sorban vonultak el mellettünk, babbal a tálaikban és csésze kávéval a fenti dombon lévő táborukba; a játék világa, ahol jatszottunk mi és a gyerekek , sőt még a kutyák is. A találkozás világa, amit egy német csoporttal osztottunk meg, akik megkértek minket, hogy szerepeljünk egy fotón egy transzparenssel, amelyen az állt, hogy “Szabadságot a illegálisoknak és a menekülőknek”, szolidaritást vállalva antifasiszták egy csoportjával, akik nemrég a illegalitásba vonultak, hogy elkerüljék az ellenük egy budapesti fasiszta gyűlés után felhozott vádakat. A velük folytatott beszélgetéseink rávilágítottak az <a href="https://crimethinc.com/2023/09/05/understanding-the-rico-charges-in-atlanta-a-sweeping-indictment-seeks-to-criminalize-protest-itself">atlantai RICO</a>-vádak és a 129. paragrafus közötti párhuzamra, amely egy hasonló törvény, amelyet Németországban egyre gyakrabban alkalmaznak a politikai szervezkedések bűnszövetségként való üldözésére.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/18/5.jpg" />
</figure>
<p>Mindezek a világok egy robusztus ökoszisztémában, a közös élet és a közös föld alapján - ami a zapatizmus meghatározó eleme - együtt, közösen ragyogtak. Valóban, ha volt egy szó, amelyet újra és újra ismételgettek, az a közös volt. A zapatisták a köz(ös)területeket a lázadás helyszíneiként értelmezik. A forradalom alapját a közösnek kell képeznie - az élet (közös) megosztása azt jelenti, hogy együtt lázadunk, és a közös munka megosztása azt jelenti, hogy elutasítjuk az elidegenedést és a birodalom ( az állam- a ford.) életre gyakorolt elszigetelő hatását. A köz(ös)tuljadon a kapitalizmus megszakítását jelenti. A lázadás helyszíneként szemben áll a tőke áramlásával. Amennyiben ma maga az idő is a tőkeáramlás függvényévé vált, a közösen tulajdonolt dolgok lelassítják az időt. Ahol az idő lassabb, ott a figyelmet fordíthatunk a szándékra - nevetésben és örömben, felfedezésben és halálban, játékban és előadásban.</p>
<p>Számunkra, látogatók számára ez a szándékos, közösségi cselekvés mindenütt nyilvánvaló volt: a helyszín infrastruktúrája és elrendezése, a hétköznapi feladatok elvégzésének módja, egy piñata széttörése. Gyerekek hada alkotott nagy kört a piñata körül, amelyet amerikai zászlós sapkával, félelmetes szemekkel és monopóliumszellemmel díszített jenki szörnyetegként díszítettek fel. A ceremóniamester hagyta, hogy a gyerekek felváltva hintázzanak, miközben a piñata fel-le pattogott. Végül felpattant - de meglepetésünkre nem esett ki belőle cukorka. Mi, amerikaiak hozzászoktunk az édességek özönéhez és a mohó versenyfutáshoz, hogy megszerezzük, amit csak lehet - “jobb, ha gyorsak vagyunk, különben elfogy”. Ehelyett mi a verseny ellenkezőjét láttuk, amely a hiány hamis hiányérzetben és a felgyorsult időbeliségben gyökerezik. Miután a piñata széttört, a gyerekek mindannyian egyenlően kaptak cukorkát; mindenkinek jutott belőle, és a gyerekek ezt meg is értették.</p>
<p>Ez a pillanat megmutatta, hogy minden rituálé magában rejti a világ megváltoztatásának lehetőségét. A találkozón úgy éreztük, mintha minden cselekedet a történelmi tudat, mint az élet rugalmas kibontakozása, fejlesztésére irányulna. Ezt a tudatosságot és szándékosságot a “közös” teszi szükségessé, és ezekre a “közösnek” is szüksége van, . Az emberek és a föld egymástól elidegenedett ellenfelekké váltak. A közös javak a kettő kölcsönös felszabadulásban való újraegyesítését jelentik.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/18/4.jpg" />
</figure>
<p>A rossz kormány által fenntartott világokban a gyerekek az iskolába kerülnek, távol a komoly felnőttektől, akik saját kizsákmányolásuk részleteire koncentrálnak. Az időseket idősekkel zárják össze, vagy gyakran hajléktalanokká válnak, és belehalnak a mély elszigeteltsébe , magukkal víve az emlékezetet és a potenciális bölcsességet. Ez megnehezíti a kollektív tudat szándékos formálását olyan törekvések mentén, amelyeket egy mélyen a múltba és a jövőbe nyúló időkeret határoz meg. Hasonlóképpen, amikor a gyerekek nem tudnak részt venni az emlékezetformálásban, könnyen megfeledkeznek a fantáziáról és a lehetőségekről. A történelem és az emlékezet megalkotásának folyamatai összefonódnak.</p>
<p>A zapatista területen a fiatalok és az idősek nincsenek kizárva a társadalmi életből. Egy egészséges erdőben egyaránt megtalálhatóak az idős fák és a csemeték, amelyek gyakran korhadó rönkökből nőnek ki a micéliumos rokonaikkal együtt. Ebben a tekintetben a Dolores Hidalgo Caracol olyan volt, mint egy egészséges erdő, kreatív és élő.</p>
<p>Látogatóként kölcsön vettünk néhányat a zapatista gyerekek által velünk megosztott fantáziadús gyakorlatokból, és saját színdarabot adtunk elő. A zapatisták mindig is használták az internacionalista keretezést. Eljátszották nekünk a harcuk történetét, mert azt akarták, hogy megismerjük azt, de egyben felhívtak minden látogatót arra, hogy osszuk meg egymással saját módszereinket, hogy tanulhassunk egymástól. Úgy döntöttünk, hogy a mi küzdelmünket ugyanazzal a kommunikációs módszerrel meséljük el, amelyet ők használtak arra, hogy megosszák velünk a küzdelmeiket. Ez azt jelentette, hogy kiléptünk a komfortzónánkból. Kihívást jelentett számunkra, hogy egy nagy csopornak szóló előadást építsünk fel.</p>
<p>A darab megírása során újra felfedeztük, hogy milyen könnyű és spontán is lehet az együttműködés és a művészi alkotás. Nem kell profi drámaírónak, rendezőnek vagy színésznek lenni ahhoz, hogy színdarabot hozzunk létre. Bárki képes rá, ha megőrzi a gyermeki játékosságot, és a történet legfontosabb elemeire koncentrál. Eleinte, amikor ötleteltünk, a harc minden részletét bele akartuk foglalni: a támadási idő spirálozását a hetekig tartó akciókkal, a stratégiát, ahogy célba vettük az erdőírtással megbízott vállalkozókat, és nyomásgyakorlásának mindenféle módját az emberekre, beleértve az különböző helyszineken tartott demonstrációkat, a betelefonálós kampányokat és a szabotázst.</p>
<p>De végül néhány kulcspontra egyszerűsítettük a narratívánkat: harcoltunk a rendőrséggel és tiltakoztunk a fekete életekért, aztán közösségként éltünk az erdőben, hogy megvédjük azt a pusztulástól, aztán a rendőrség rajtunk ütött, kirángatott egy erdővédőt a faházából és meggyilkolta, Ő volt Tortuguita. Az előadásunk ezen pontján felemeltük Tortuguita testét, ami az Ő szellemiségének továbbvitelét jelképezte, aki velünk együtt halad további az úton. Fekete pólóba bújtatott, ágakat cipelő testünkből lettek a fák, az állatok, az erdő védelmezői, az elesett bajtársunk, és végül a tűz, amely 2023. március 5-én felgyújtotta a Cop City kezdeteit. A történelem élő emlékezete lettünk, elbeszélt történet a tudományoskodással szemben. Szindarabunk úgy ért véget, hogy mind összekulcsolt karral, szűk körben, kifelé fordulva mutatuk meg szolidaritásunkat az elnyomással szemben. Ahogy lassan kifelé és szétváltunk, intettünk a közönségnek, hogy csatlakozzon hozzánk, miközben narrátorunk azzal zárta: “Ez nem a történetünk vége. A mozgalom tovább él.”</p>
<figure class="video-container ">
<iframe src="https://player.vimeo.com/video/902761006?title=0&byline=0&portrait=0" frameborder="0" webkitallowfullscreen="" mozallowfullscreen="" allowfullscreen=""></iframe>
</figure>
<hr />
<p>Két nappal azelőtt, hogy előadtuk volna a darabunkat, a Dolores Hidalgóban összegyűlt több ezer zapatistával és másokkal együtt ünnepeltük az újévet és a zapatista felkelés 30. évfordulóját. Szilveszter napján éjfél előtt nem sokkal, több mint ezer EZLN harcos vonult fel katonai egyenruhában, és a Los Ángeles Azules Como Te Voy a Olvidar című dalának ütemére tapsoltak. Ezúttal nem fegyverekkel, hanem botokkal vonultak. Több ezer néző figyelte őket. A legtöbben órákat utaztak, hogy ott lehessenek; sokan közülük telefonjaikkal rögzítették a történéseket.</p>
<p>A bemutatójuk komoly volt, mégis játékos, amiről a zapatisták az évek során ismertté váltak. Az EZLN női tagjai vonultak be először, majd a férfiak követték őket, szembefordulva velük. Aztán a női harcosok az alakzatból kitörve ugrálós táncba kezdtek, karjukkal hívogatóan integetve, spirális vonalban körbe-körbe járva a nyílt mezőt. Az előadás azzal ért véget, hogy a férfiak egyszerre mozdultak kifelé, összekulcsolva a karjukat, hogy az egész tömeget körülvevő kerületet alkossanak.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/18/10.jpg" /> <figcaption>
<p>“A nők lázadó méltósággal-EZLN”.</p>
</figcaption>
</figure>
<p>Önmagában ez a felvonulás nem mutatott katonai erőt. Inkább a zapatisták folyamatos szerveződési képességét ábrázolta.</p>
<p>Ahogy a zapatisták nem túl katonai alakzatban haladtak előre, elgondolkodtunk a mondásukon: lento pero avanzo. Paso a paso, lépésről lépésre, lassan, de haladva, hogy még tíz, húsz, harminc, ötven évig folytathassuk a harcunkat.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/18/1.jpg" /> <figcaption>
<p><em>Lento pero avanzo.</em> Lassan, de haladunk előre.</p>
</figcaption>
</figure>
<p>Néhányan közülünk több kérdéssel, mint válasszal hagytuk el a Lancandon dzsungelt. Azonban azzal a hittel távoztunk, hogy segítettünk szorosabb kapcsolatokat kialakítani a zapatistákkal és másokkal szerte a világon. Azoknak a barátoknak, akiknek volt idejük maradni, a találkozót követő napokban még bensőségesebb beszélgetésekre lesz lehetőségük.</p>
<p>A zapatisták a földhöz, élelemhez, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és igazságszolgáltatási rendszerhez való hozzáférést tudnak felajánlani, mint a közös életben való részvétel közvetlen egzisztenciális előnyeit. Ezzel az ajánlattal toboroznak. Megélhetés, oktatás, a kollektív emlékezet folytonossága, méltóságteljes és közösségi élet.</p>
<p>Ez bennünket is gondolkodásra késztetett: Mit tudunk mi nyújtani? Barátságot, kulturális eseményeket, kalandot, közös célt? Ha a harc csak arra képes, hogy ideiglenesen ellensúlyozza magányunkat és elidegenedésünket, nem biztos, hogy elegendő a fenntartásához. Ha csak ennyit tudunk nyújtani, akkor csak más szubkultúrákkal versenyzünk, hogy eljátsszuk ugyanazt a szerepet. Másrészt olyan időket élünk, amikor a lakhatás, az élelem és az egészségügyi ellátás megszerzése ismét valódi küzdelemmé válik sok Amerikában élő számára. Talán e szükségletek némelyikének elérhetővé tétele fontos eleme volt annak, amit a weelaunee-i erdőfoglalás nyújtott. Bár vannak stratégiai hátrányai annak, ha olyan területet kell megtartanunk, ami minden oldalról támadható, és rossz esetben ezek a megszállások akadályozhatják a mozgalom kiszélesedését egy adott területen túlra, de az erdő mint köz(ös) tulajdon elvesztése azzal a feladattal ajándékoz meg minket, hogy akkor egy másik helyen hozzunk létre ezt a köz(ös)területet. A kérdés az, hogyan.</p>
<p>A “hogyan” szükségszerűen kusza, bonyolult és ellentmondásos lesz. Ez a harc természete, a különböző irányokba ható és húzó erők mezején való működésé. A zapatista területek harcban álló területek; nem mentesülnek a piac befolyásától. A zapatisták autót vezetnek, Coca-Colát isznak, út menti boltokat üzemeltetnek, okostelefonokat és közösségi médiát használnak; gyanítjuk, hogy van a Facebooknak egy olyan sarka, ahol hosszú kommenteket lehet találni a Tsetalban az internacionalistákkal táncoló fiatal EZLN-es férfiakról készült videók alatt. Az autonómia nem tisztaság kérdése; ez egy folyamatos gyakorlat. Azt jelenti, hogy szakítunk a tőkével, és mostantól közös sorsunk kollektív alakítóivá válunk.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/18/6.jpg" />
</figure>
<p>A zapatisták negyven évvel ezelőtt titokban kezdték el ezt a folyamatot, évtizedes tudatosságnövelő és kulturális gyakorlatokra támaszkodva, amelyek teljesen meghaladták a kapitalista rendszereket. Néha ezek a elszakadások nem tűnnek teljesnek. A zapatista hálózat nem szakadt el teljesen a kapitalista hálózatoktól és ellátási láncoktól; felszabadított területek, kollektív projektek, támogató bázisok, valamint információ-, ember- és anyagáramlások közös összesége. A konstelláció minden eleme különböző mértékben kapcsolódik a kapitalizmushoz, mégis a küzdelem részét képezik. A felszabadított közösségi földek, az egészségügyi klinikák, a San Cris-i zapatista boltok, amelyekben zapatista termékek kaphatók, a támogató bázisok által működtetett pizzériák, mozik és bárok mind-mind részei annak a konstellációnak, amely a harcban álló közösséget jelenti. Ez a harc valósága ma, egy olyan világban, amelyben a kapitalista viszonyok a bolygó minden részét gyarmatosították.</p>
<p>Mivel a harc dinamikus, és a terep, amelyen küzdünk, az ellenségeink stratégiáinak, valamint sikereinknek és kudarcainknak megfelelően változik, minden hosszútávú küzdelemnek képesnek kell lennie arra, hogy atformálódjon. Folyékonynak, változékonynak, rugalmasnak, modulárisnak és nem dogmatikusnak kell lennie. Ez volt a zapatista életért folytatott harc egyik leginspirálóbb eleme: a folyamatos képességük, hogy újra feltalálják a harcukat. Ez nem azt jelenti, hogy nem hajlandóak megvalósítható konkrét célokat kitűzni, és azt sem, hogy sikeresnek nyilvánítanak egy erőfeszítést, ha az nem éri el a céljait. A stratégiáknak viszont igazolhatónak kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy rugalmasnak kell lenni, folyamatosan arról kell gondolkodni , hogyan tudunk egy-egy helyzetet a mozgalom javára fordítani, még akkor is, ha az eredeti célunk tekintetében kudarcot jelent.</p>
<p>A találkozó során beszélgetésbe elegyedtünk egy idősebb, valószínűleg hetvenes éveiben járó zapatista férfival. Elmondta, hogy a titkos tevékenység napjai óta részt vesz a szervezet munkájában. Megkérdeztük tőle, hogyan keveredett bele. “Akkoriban csak házról házra jártak, egyenként” - mondta. Valaki odament az ajtajához, és megkérdezte, hogy akar-e csatlakozni a szervezethez, és ő beleegyezett. Elmondta, hogy van egy felesége és hat gyermeke, akik közül egyikük sem akart zapatista lenni. A családja többi tagja partidista - a mexikói választási rendszerben a politikai pártokra szavaznak és támogatják őket. Az ő döntése, hogy csatlakozott a harchoz, továbbra is vitás kérdés a családjában. Elmondta nekünk, hogy ez a fajta megosztottság gyakori a zapatista családokban. Megkérdeztük tőle, hogy mindazok után, amin keresztülment, elégedett-e a zapatisták mai helyzetével. “Nagyon szomorú vagyok” - válaszolta. Elmagyarázta, hogy számára a rejtőzködés napjai máig nem értek véget - hogy még mindig nem mehet be a városba, mert ismert zapatista szervező, hogy még mindig rejtőzködőként (clandestine) tekint magára.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/18/12.jpg" />
</figure>
<p>Ez csupán egy beszélgetés volt, de rávilágít valamire, amit sok nemzetközi nem vesz észre: sokuk ( a zapatisták) számára az 1994-es felkelés törekvései sokkal nagyobbak voltak, mint amivé a zapatizmus mára vált. Moises Subcomandante újévi beszédében ezt visszhangozta: “Ma ugyanannyira egyedül vagyunk, mint harminc évvel ezelőtt”. Amikor a zapatisták 1994-ben fellázadtak, arra kértek másokat, hogy szerveződjenek és lázadjanak fel velük együtt, de senki sem tette meg. Bár az elkövetkező években mind országos, mind nemzetközi szinten sok támogatást és szolidaritást kaptak, senki sem fogott velük együtt fegyvert a kapitalizmus megdöntésére. Következésképpen a lehető legtöbbet tették abból a helyzetből, amelyben találták magukat.</p>
<p>Sok szempontból éppen ez a helyzet vezetett az autonóm szerveződés új és kreatív formáihoz, amelyek ma is sok nemzetközi embert inspirálnak. Példát szolgáltatva nekik arra, hogy mit jelent a stratégiai és dinamikus gondolkodás, a változó körülményekhez való alkalmazkodás anélkül, hogy szem elől tévesztenénk céljainkat vagy félretennénk meggyőződésünket. Elgondolkodtathat minket azon is, hogyan alakulhattak volna a dolgok, ha más emberek is felkelnek velük együtt, és milyen reményeket és törekvéseket nem valósíthattak meg azok, akik harcoltak és meghaltak a forradalmukért. (A zapatista szervezkedésről és a felkelés előtti törekvésekről további olvasmányként ajánljuk John Womack <em>Lázadás Chiapasban</em> című könyvét.)</p>
<p>A megpróbáltatásokon és szenvedésen keresztül, a harc változó terepén a zapatisták viszonylag egyszerű eszközökkel továbbra is új résztvevőket nyernek meg. Valódi alternatívát kínálnak a fennálló kapitalista és állami rendszerrel szemben. Földet és egészséget kínálnak az embereknek, egy méltóságteljes élet alapjait. A földkérdés mindig a zapatista harc középpontjában állt. Az 1994-es felkelés során nagy földterületeket szereztek vissza, amelyek termékeny talajt biztosítottak a mezőgazdasági termeléshez.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/18/9.jpg" />
</figure>
<p>Emellett a zapatisták közösségi szervezeti formát kínálnak a földek kezelésére, és hivatalos eljárásokat a földviták rendezésére, továbbá autonóm egészségügyi klinikákat is működtetnek minden egyes caracole-jukban. Ezek a klinikák gyakran a legközelebbi egészségügyi ellátóhelyet jelentik a vidéki területeken a zapatisták és a nem zapatisták számára egyaránt. Ez az ellátás ingyenes, eltekintve a felírt gyógyszerek költségétől, amelyeket önköltségi áron adnak el. Ez azt jelenti, hogy különösen a vidéki emberek számára a zapatista autonóm egészségügyi klinikák gyakran a legolcsóbb elérhető lehetőséget nyújtják.</p>
<p>Azzal vonzanak tehát új embereket a soraikba, hogy alternatívát kínálnak a kapitalizmus által nyújtott élethez képest. Ez arra késztet bennünket, hogy mi is feltegyük magunknak a kérdést: mit tudunk felkínálni az embereknek? Hogyan tudunk életképes alternatívát nyújtani a kapitalista rendszer által kínált életmóddal szemben?</p>
<hr />
<p><em>Javasoljuk, hogy olvassák el a zapatista kommünikék legújabb sorozatának egészét, <a href="https://enlacezapatista.ezln.org.mx/">amelyek mindegyike itt található</a>. A zapatista lázadásról szóló alapvető <a href="https://enlacezapatista.ezln.org.mx/sdsl-es/">alapművet itt olvashatod el</a>.</em></p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/18/3.jpg" />
</figure>
https://crimethinc.com/2024/01/17/megerkezes-az-ut-a-zapatista-talalkozora2024-01-17T09:17:35Z2024-02-01T20:36:11ZMegérkezés : Az út a Zapatista TalálkozóraCrimethInc. egyik tagja meséli el kalandjait útjáról a 2024-es Zapatista Találkozóra, amelyet Chiapasban az Autonóm Zónát létrehozó felkelés harmincadik évfordulójának alkalmából hívtak össze.
<figure><img class="u-photo" alt="" src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/16/header.jpg" /></figure>
<p>Az alábbi beszámolóban a CrimethInc. egyik tagja meséli el kalandjait útjáról a 2024-es Zapatista Találkozóra, amelyet Chiapasban az Autonóm Zónát létrehozó felkelés harmincadik évfordulójának alkalmából hívtak össze.</p>
<p>Egy következő tudósításban pedig beszámolunk magáról az E ncuentróról.</p>
<p><em>A fenti képen látható transzparens üdvözli az embereket a zapatista encuentrora, amelyen ez áll: “A föld senkié. Mindenki földje. Itt ünnepeljük a felejtés, a halál, a pusztítás elleni fegyveres felkelés 30. évfordulóját.”</em></p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/16/3.jpg" />
</figure>
<hr />
<h1 id="uton">Úton</h1>
<p>“Az lenne a legbiztonságosabb, ha a karavánnal mennél.”</p>
<p>“A karavánok mindig szétesnek.”</p>
<p>A zapatisták újévi találkozójára való eljutásról kérdeztük. Akár az anarchista szociális központban, akár az autonóm <a href="https://www.jornada.com.mx/2000/01/09/mas-mitos.html">Panchos</a><sup id="fnref:1" role="doc-noteref"><a href="#fn:1" class="footnote" rel="footnote">1</a></sup> negyedben kérdeztük Mexikóvárosban, vagy a <a href="https://enlacezapatista.ezln.org.mx/">zapatista honlapon</a> felsorolt elérhetőségeken, mindig a következő válaszok valamelyikét kaptuk - vagy mindkettőt.</p>
<p>A lázadók területén való találkozás mindig különleges dolog, de idén volt a 30. évfordulója annak, hogy az EZLN [Nemzeti Felszabadító Zapatista Hadsereg] fegyveres felkelésbe kezdett a NAFTA [az 1994-es észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás] és tágabb értelemben maga a kapitalizmus ellen.</p>
<p>Azóta sok minden megváltozott a zapatisták számára. A karizmatikus Subcomandante Marcos elűnt, nem látjuk, nem halljuk. Bár még mindig védik területi autonómiájukat, az EZLN katonai műveleteinek fegyveres <a href="http://enlacezapatista.ezln.org.mx/sdsl-es/">tevékenységét háttérbe szorította</a> az iskolák és klinikák építése, valamint a népük új politikája.<sup id="fnref:2" role="doc-noteref"><a href="#fn:2" class="footnote" rel="footnote">2</a></sup></p>
<p>Novemberben a zapatisták a világ radikálisainak megdöbbenésére bejelentették <a href="https://enlacezapatista.ezln.org.mx/2023/11/12/novena-parte-la-nueva-estructura-de-la-autonomia-zapatista/">autonóm önkormányzataik feloszlatását</a>, ami sokakat késztetett arra, hogy azt feltételezzék, a <a href="https://itsgoingdown.org/cipog-ez-denounces-state-narco-paramilitary-groups/">narkókapitalizmus</a> és a félkatonai erők ugyanolyan akadályai lettek a zapatista projektnek, mint a mexikói kormány és a neoliberális megaprojektek. Egy dolog azonban nem változott: a befogadó internacionalizmusuk azok felé, akik szolidárisak a földért folytatott küzdelmükkel, vagyis hogy a földet mindenki közösen birtokolja, aki megműveli.</p>
<h2 id="december-28">December 28</h2>
<p>A GPS Mexikóváros glorietáin és sugárútjain keresztül visz el ahhoz az irodához, ahonnan a karaván indul.</p>
<p>Csakhogy ez nem egészen egy iroda. De nem is igazán szociális központ.</p>
<p>Várj, emlékszem rád! A Konvergencia Központ? Tényleg te vagy az?<br />
Biztosan az - a büfé elöl, a regisztrációs asztalok a buszokhoz.<br />
Elvtárs, hol van a mosdó?”… Tudtam, hogy te vagy az! Mennyi idő telt el? <a href="https://crimethinc.com/2017/11/30/the-power-is-running-a-memoir-of-n30-shutting-down-the-wto-summit-in-seattle-1999">Seattle</a> óta? <a href="https://www.youtube.com/watch?v=XLQlLM2T8co">Prága</a> óta? <a href="https://crimethinc.com/2021/07/20/genoa-2001-memories-from-the-front-lines-taking-on-the-g8-at-the-climax-of-a-movement">Genova</a>? <a href="https://archive.clamormagazine.org/communique/communique32.pdf">Cancún</a>? <a href="https://crimethinc.com/2017/06/18/flashback-to-june-18-1999-the-carnival-against-capital-a-retrospective-video-and-comic">J18</a>, <a href="https://crimethinc.com/2022/04/14/more-world-less-bank-an-oral-history-of-the-a16-demonstrations-against-global-capitalism">A16</a>, <a href="https://crimethinc.com/2019/01/22/analysis-anarchist-resistance-to-the-trump-inauguration-learning-from-the-events-of-january-20-2017">J20</a>? Nagyon rég volt, az biztos.</p>
<p>És még mindig tele vagy hátizsákokkal. Mennyi hátizsák! Mint egy földönkívüli, aki épp most érkezett - elvégre ez egy intergalaktikus encuentro -, és azért jött, hogy jelentkezzen az űrhajójával a karavánba, könnyen félreértheti a zapatistákat, mint a 40 literes hátizsákok mozgalmát, akik az embereket használják lovakként. .</p>
<p>Ó, erre emlékszem - az én affinitáscsoportom furcsa terve nem illik bele a nyilvánosságot jelentő struktúrába. Nem baj. Itt az ideje, hogy azt tegyem, amit mindig is szoktam: belépek a körülöttem álló elvtársak sűrűjébe, és a semmibe kiabálom a kérdésemet: “Van még valaki, aki saját autóval megy?”</p>
<p>Tücskök.</p>
<p>“…hogy… összehangolhassuk a dolgokat?”</p>
<p>Kényelmetlen tekintetek.</p>
<p>Még az idegen is tudja, mit jelent ez: csak én és a turistabuszok. Mint egy szédült, önfeledt kiskutya az elefántok között..</p>
<p>“Szóval, milyen gyakran fognak megállni a buszok tankolni?”</p>
<p>“Tankolni? Már tankoltunk. Nem kell megállnunk tankolni.”</p>
<p>“Mosdószünetek?”</p>
<p>“Vannak mosdók a buszon…”</p>
<p>Az út 14 órás. Nagyrészt autópályán. Meg kell majd állnom tankolni, és pihenni. El fogom veszíteni a karavánt?</p>
<p>“… van egy kamionmegálló, ahol újracsoportosulunk, mert a karavánok mindig szétesnek. Utána az autópálya kissé zűrös lehet, úgyhogy a legbiztonságosabb, ha a karavánnal tartasz. Elküldöm a nevet. 24 órán át nyitva vannak, és van tamales és kávé.”</p>
<p>Összeszedem a csoportot, és már indulunk is. Nem gondoltam, hogy a furgonunk gyors lesz, de van előnyünk, és a lustaság amivel a hatalmas buszok darálják a sebességeket, elég lesz, hogy nem maradjunk le a tankolássoknál és a pihenőknél.</p>
<h2 id="december-29">December 29</h2>
<p>Eltekintve attól, hogy az útra prüszköljük az összes LucasOil-adalékot, mert elmulasztottam meghúzni az olajteknő csavarját, az út első szakasza meglehetősen eseménytelenül telik.</p>
<p>Öten vagyunk négy különböző országból, így van miről beszélgetni, akár elöl a sofőrrel, akár hátul az ágyon heverészve. A történetekről a lázadásról, amik országhatárokon túl jutottak el hozzánk. Titkok, hagyományok és varázslatok a helyekről, ahonnan érkeztünkl. Ez a dal, az a film. Egy igazi utazás.</p>
<p>És ott van a csend is. A csendben egy jó cigaretta. És a cigi után: “Van még valami,nem tudom, tudsz-e róla…”.</p>
<hr />
<p>Hajnali 2 óra van, kamionstop. A turnébuszok fele közvetlenül utánunk húzódik be. A másik fele száz kilométerrel arrébb egy baleset miatt elakadt, így várakozunk.</p>
<p>Még néhány óra és felkel a nap, és én túl sok kávét ittam.</p>
<p>Még mindig itt vagyunk.</p>
<p>A többiek még mindig a balesetnél..</p>
<p>“A karavánok mindig szétesnek.”</p>
<p>“Szerintem inkább menjünk tovább. Már világos van, ismerek valakit, akinél megszállhatunk San Cristobal de las Casasban. Ki tudja, meddig fogunk rostokolni és várakozni?” - mondja egy utitárs, aki ismeri az utat. Most az a terv, hogy egyedül megyünk a San Cris külterületén lévő regisztrációs helyre, és ott várjuk be a karavánt.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/16/8.jpg" />
</figure>
<hr />
<p>Üzenet a telefonomon:</p>
<blockquote>
<p>“Szia, az emberi jogi megfigyelőkkel vagyok a Puente Chiapasban. Amikor átmész a hídon, állj meg és mondd meg, mi a helyzet. Van néhány információm a számotokra.”</p>
</blockquote>
<p>A zord napfényben a fecsegésünk elhalkult. Sokkal több a morgolódás, bár nem barátságtalan. Már tizenkét órája úton vagyunk. A beszélgetés hiányát ellensúlyozzák a gyönyörű trópusi mocsarak, folyók és fenséges táj, Veracruz és Chiapas hegyei és völgyei között robogunk. Ködfelhők húzódnak a lombkoronák fölé, mint Isten függőágyai.</p>
<p>Vajon eljutunk-e egy benzinkútig, mielőtt kifogy az üzemanyag? Már régóta nincs más, csak út és dzsungel.</p>
<p>“A francba, nézd, ez Puente Chiapas.”</p>
<p>“Nah, nem arra a hídra gondolt a barátod” - mondja az utitárs, aki ismeri az utat.</p>
<p>“Hogy érted ezt? Itt az áll, hogy Puente Chiapas.”</p>
<p>“Igen, de van egy másik Puente Chiapas, közelebb San Crishez.”</p>
<p>Könnyű meggyőzni, hogy hagyjam abba az emberi jogi megfigyelőcsoport keresését, és engedjem, hogy tekintetem visszavándoroljon a híd által átszőtt folyó közepén lévő buja szigetekre. Egy órával később a telefonom jelzése beindul, és megkapom az egy órával korábbi üzenetet:</p>
<blockquote>
<p>“Haver, most láttam a furgonodat átmenni a hídon. Miért nem álltál meg?”</p>
</blockquote>
<p>Ez volt az a Puente Chiapas! Upsz!</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/16/7.jpg" />
</figure>
<hr />
<p>Most már dél van. 16 órája úton vagyunk. Eredetileg két órával ezelőtt kellett volna megérkeznünk, de ehelyett még van néhány óránk San Crisig.</p>
<p>Amikor végre megérkezünk, kiugrunk a furgonból, és zombiként mászkálunk, mindenki más irányba: kaja, cigaretta, gyógyszertár. Kihasználom a magányt, és sziesztázom a furgon hátsó ülésén. A telefonom rezeg, és visszaránt a valóságba:</p>
<blockquote>
<p>“Hé, befér a két mexikói barátom? A buszok most indultak el Puente Chiapasból. A mexikóiak tudják, hol találkoznak a buszok San Crisben”.</p>
</blockquote>
<p>Itt az ideje egy affinitási csoport gyűlésnek.</p>
<p>“Elfér még két ember hátul?”</p>
<p>“Nem kéne a barátomnál aludnunk? Már egy örökkévalóság óta vezetsz.”</p>
<p>“Elvtársak, én is tudok vezetni. Legalább meg kellene néznünk, mi a buszok terve, mert innentől kezdve kis, vidéki utak vannak, és az lenne a legbiztonságosabb, ha a karavánnal mennénk.”</p>
<p>“Ha te tudsz vezetni, akkor nekem nem baj, ha még két punkkal bezsúfolódom hátra. Elöl is tudunk csinálni még egy ülést a nagy zenedobozból.”</p>
<p>“Dehát az a jambox!”</p>
<p>“Oké, akkor kajásládából!.”</p>
<p>“Dehát az a kajásláda!!!”</p>
<hr />
<p>Felvesszük a további utasokat, akikmegmondják, hová parkoljunk. Amint beállunk, máris érkeznek a turistabuszok. Hátizsákok százai trappolnak ki emberi paripáik hátán. Előjönnek a tortillák, a zacskós babok, a queso és az avokádó és a narancs. Az emberek dohányt és ibuprofent osztogatnak, valamint a koordinátorok és a sofőrök közötti megbeszélés részleteit.</p>
<p>“Még egy buszra várnak, hogy megérkezzen”.</p>
<p>“Az út csak négy óra, úgyhogy tízre odaérnénk”.</p>
<p>“Nem tudják, hogy biztonságos-e az út, mert lövöldözésről érkezett jelentés két település között az út két oldalán, amelyen haladnánk.”</p>
<p>“Vagy még az éjjel odamegyünk , vagy keresünk egy helyet, ahol mindenki aludhat a buszokon, de ez nagyon sok ember.”</p>
<p>“Ez egyáltalán tisztességes a sofőrökkel szemben? Már majdnem 24 órája fenn vannak.”</p>
<p>A csoportunkban konszenzusra jutunk. Kimerültek vagyunk - de ha a buszok mennek, mi is megyünk.</p>
<p>Megérkezik az utolsó busz, és indulunk.</p>
<p>Rögtön a városból kivezető út első kanyarjában egy mexikói katonai ellenőrzőpont lefényképezi a karaván minden járművét, beleértve a mi furcsán feltűnő furgonunkat is. Ez a következő órában kétszer is megismétlődik. A nap már lemenőben van, és amikor elérjük a 24 órás határt az indulásunk óta, a buszok között zötskölődünk, egyenletes 10 mérföldes óránkénti sebességgel. Lento, pero avanzamos.</p>
<p>Apró, eldugott falvakon haladunk át, olyan utakon, amelyeken akkora kátyúk vannak, hogy akár fürdeni is lehetne bennük. Szegények, itt tényleg szegények, és próbálom megérteni, hogy milyen haszonkulcs lehet az, amiért megéri a benzint, nem is beszélve a jármű kopásáról, hogy alapvető árukat szállítsunk ezekbe a ritkán lakott távoli vidékekre. Ezeket a területeket nyilvánvalóan nem szolgálja ki a kapitalizmus. Miközben a száz fős falvak benzin árfolyamát és üdítő eladásait számolgatom, egy ropogós, tiszta, lufikkal díszített tábla kelti fel a figyelmemet. De ez nem születésnapi parti - ez valaki Herbalife klubjának, az étrend-kiegészítő piramisjátéknak a gyűlése.</p>
<p>“Ó, igen, ilyenek mindenhol vannak Mexikóban.” Mondja az egyik útitárs, a jól hallható sóhajtásomra válaszul.</p>
<p>De ez nem csupán Mexikó. Már elhaladtunk a zapatista <a href="https://chiapas-support.org/2019/09/05/the-zapatista-caracoles/">caracol</a> táblák mellett: “A mexikói kormány ellen lázadó terület”. És a Herbalife nem ugyanaz, mint a Pokemon, a BTS, vagy bármi is legyen a legújabb kapitalista fogyasztói hóbort - ez egy piramisjáték, amely a kizsákmányolt és kétségbeesett embereket saját kizsákmányolásuk profitorientált logikáját kiterjesztő ügynökökké teszi. Persze, számtalan kapitalista gonoszság van, amit beilleszthetnénk ebbe az egyenletbe. De most az emberiség antikapitalista harcának egyik legrégebbi élő és működő példájáról beszélünk, és egy olyan ipari kiegészítő rendszerről, amely azt jutalmazza, aki a leghatékonyabban ki tudja zsákmányolni a körülötte lévőket azzal, hogy eladóként toborozza őket - itt, azon a földön, amiért a zapatisták harcolnak, és amelynek buja, bőséges, organikus termése fenntartja a kapitalista piactól való autonómiájukat. Tudom, hogy ennek a konfliktusnak melyik oldalán állok, és a hűségem minden, csak nem alkalmi.</p>
<p>Ahogy a félig kész salakbeton épületek és a Herbalife vidám reklámanyagai közötti kontraszt eltűnik a szemem elől, meghirdetem a saját személyes háborúmat a Herbalife ellen. Vandál vagyok, és a Herbalife az én Római Birodalmam.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/16/5.jpg" /> <figcaption>
<p>Egy falfestmény, amelyen ez áll: “Jobb meghalni becsülettel, mint azzal a szégyennel élni, hogy egy zsarnok uralja életünket”.</p>
</figcaption>
</figure>
<h2 id="december-30">December 30</h2>
<p>Éjfél van. 28 óra telt el azóta, hogy elhagytuk Mexikóvárost.</p>
<p>Már közel járunk, ugye?</p>
<p>“Már két órája ott kellett volna lennünk. Que pedo guey.” Az orra alatt, alig hangosabban, mint egy suttogás.</p>
<p>“Ó, remek, még egy ellenőrzőpont.” Morrgok..</p>
<p>Ezúttal a katonákat váratlanul éri érkezésünk, kapkodják a kamerákat, és megállítják a buszokat. Biztos szundikáltak.</p>
<p>Egy pillantást vetnek a mi kis furgonunkra, és sürgetnek minket, hogy álljunk félre az útjukból, hogy dokumentálni tudják a karavánt, amelyről feltételezik, hogy csak buszokból áll. Egyébként is, miért lenne egyetlen furgon egy buszokból álló konvoj közepén?</p>
<p>Örömömben kuncogok. Akkor jó! Hasta la vista, bébi!</p>
<p>Lehúzódunk az útra, és megvárjuk, amíg a buszok túljutnak a sok baromságon, aminek a hadsereg aláveti őket.</p>
<p>Miután a buszok megállnak és leparkolnak, újabb megbeszélés következik.</p>
<p>“Szóval, milyen messze vagyunk még?”</p>
<p>“Négy óra.”</p>
<p>“Négy?! Hogyan????”</p>
<p>Azon vitatkozom a fejemben, hogy a négy órát megduplázzuk-e nyolcra, vagy a négyhez adjuk hozzá a tizennégyet, így tizennyolc lesz, hiszen az állítólag tizennégy órás utunk már huszonnyolc órát vett igénybe. Felezem a különbséget, és kiszámolom, hogy tizenhárom órával tart tovább.</p>
<p>“Van egy caracol a városon kívül, amelyik befogadhat minket. Reggel tovább megyünk.”</p>
<p>“Oké, követünk titeket.”</p>
<p>“Csak 20 percnyire van.”</p>
<p>A húsz perc egy órát vesz igénybe, de ez rendben van. A katonai ellenőrzés elkerülésének eufóriájában vagyok, az idő görbületei a hátukra kapnak . Szédülök.</p>
<p>Ahogy behajtunk a caracolba, táblák tájékoztatnak minket, a rossz mexikói kormánnyal dacoló, lázadó területre léptünk. Maszkos gerillákat ábrázoló falfestmények üdvözölnek minket, amelyek hirdetik, hogy “jobb becsülettel meghalni, mint azzal a szégyennel élni, hogy zsarnokok uralják az életünket”. A lakók, éppcsak kitörölték az álmot a szemükből, máris akcióba lendülnek, megnyitják a mosdókat, a hálótermeket és a “szivárvány magja” néven ismert közösségi boltot. Az egyik házigazdánk pont azt a fa alatti parkolóhelyet ajánlja, amelyet szemügyre vettem, amikor behajtottunk. Szeretek itt lenni.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/16/6.jpg" /> <figcaption>
<p>A “szivárvány magja” néven ismert kollektív bolt.</p>
</figcaption>
</figure>
<hr />
<p>Úgy tűnik, egy komoly vihar zárta az eddig említett eseményeket. Reggel mindenki erről beszél, ezek szerint én átaludtam. Egy árnyékos, sáros kunyhóban egy csapat nő főzi a legfinomabb kávét, amit valaha is ittam, a legnagyobb üstben, amit valaha láttam. Ingyen van.</p>
<p>Elindulunk a buszokkal együtt, és még négy órán át ugrálunk a furgonnal a fekvőrendőrökön, mielőtt az út két oldalán vigyázzban álló zapatista katonák sorai között megérkezünk. Mind katonai bakancsot, zöld teherhordónadrágot, barna hosszú ujjú inget, piros kendőt, fekete maszkot és zöld sapkát visel. Ez legalább egy kilométeren át így megy - ez vagy egy lenyűgöző fogadtatás, vagy egy kifinomult biztonsági rendszer a nem kívánt érkezőkkel szemben. Az utolsó néhány száz méteren az út két oldalán fényes, színes falfestmények vesznek körül minket, amelyek a zapatista életet, történelmet és értékeket ábrázolják.</p>
<p>Beállunk a caracol bejárata mellé, és leparkoljuk a furgont.</p>
<p>Nagyot sóhajtok. Megcsináltuk.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/16/4.jpg" />
</figure>
<hr />
<h2 id="az-encuentro">Az Encuentro</h2>
<p>Az első dolog, amit meg kell tennünk, az a regisztráció. A regisztrációs asztalnál megkérdezik, melyik kollektívához tartozom. A regisztrációért felelős compas hallott a CrimethInc-ről; megkérdezik, hogy azért vagyok-e ott, hogy információs tudósítást nyújtsak az eseményről. Gondolkodtam rajta, még a podcast kollektívával is megbeszéltem, de miután közölték velem, hogy részt kell vennem egy eligazításon … a 36 óra vezetés utolért. “Nem, semmi gond.”</p>
<p>Találnunk kell egy helyet, ahol parkolhatunk és pihenhetünk. Azt mondták nekünk, hogy a nemzetközieknek egy másik caracolban van szállása, 20 percre innen… “20 perc”. Nem azért jöttem idáig, hogy tovább vezessek. Találunk egy parkolóhelyet a buszok és a zapatista családok táborhelye között. A következő napokban minden éjjel maszkos katonák őrzik a furgonomat. Nem kell őrizni, de ez egy nagylelkű gesztus. Köszönöm!</p>
<p>A találkozónak otthont adó caracol viszonylag új - mindössze három éves. De mindössze három év alatt a compas sokat fejlődött. A caracolnak tíz konyhája van - megint csak a legnagyobb edényekkel, amiket valaha láttál -, amelyekben folyamatosan babot és rizst főznek a tűzön. Van egy különálló egészségügyi épület, hálótermek emeletes ágyakkal, zuhanyzókkal és fürdőszobákkal. Nem emlékszem, hogy az egész encuentro alatt bármikor is sorban álltam volna a mosdóért.</p>
<p>Az egész egy dombtetőn fekszik. Reggelente a köd úgy telepszik a fákra, mint a vattacukor az ujjaid közé. Minden zöld, és éjszaka az égbolt ragyog a csillagoktól. Az ünnepségek központja egy mező, amely körülbelül akkora, mint négy futballpálya. A pályát padok és több száz vadonatúj kerékpár veszi körül ponyvák alatt. A pálya egyik végén kosárlabda- és röplabdapálya, a másik végén pedig egy színpad található.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/16/9.jpg" /> <figcaption>
<p>A színpad előtt a harcban elhunyt mártírok emlékműve áll.</p>
</figcaption>
</figure>
<p>A színpad előtt a harcban elhunyt mártírok emlékműve áll. Ágakkal, virágokkal, gyertyákkal és üzenetekkel van feldíszítve. A színpad mellett van egy zenészek számára kialakított terület, ahol a 70-es évekbeli jamaicai stílusban hangszórók garmadáját állította össze Chiapas legzseniálisabb és legötletesebb hangmérnökr. Napközben a mezőt színház tölti meg - többnyire morális példát adó színdarabok, amelyek a föld spekulánsoknak való eladástól intenek, a mexikói kormány elleni lázadás becsületéről, valamint a gyarmatosítás és a kapitalizmus elleni ellenállás örökségéről szóló történetek. Nem tudom, láttam-e már valaha színházat olyan színpadon előadva, amely ennyivel nagyobb, mint a nézőtér. A mérete már önmagában is elgondolkodtató.</p>
<p>Napnyugta felé a színpadról beszédek hangzanak el, és katonai felvonulás a pályán. A katonák azonban nem vislenek lőfegyvereket - mindegyikük két gumibottal és egy machetével van felszerelve.</p>
<p>A legnagyobb katonai ceremóniára január 1-jén kerül sor, harminc esztendeje annak, hogy az EZLN elindította első katonai műveletét, elfoglalta San Cristobal de las Casast, kikiáltotta területi autonómiáját és hadat üzent a mexikói kormánynak. A katonai ceremóniák után zene következik! Cumbias, rancheras, mariachik. A katonák egész éjjel táncolnak, tengernyi zöld sapka.</p>
<p>Csak egy EZLN katonát láttam, aki részben felhúzta maszját, hogy rágyújtson egy cigarettára. A legtöbben a maszkban dohányoztak.</p>
<p>Ahogy az encuentro halad előre, egyre több és több maja baszédet hallok. A beszédek és a színdarabok spanyolul hangzanak el, de körülöttem minden beszélgetés maja nyelven folyik. Ez rávilágít arra, hogy az évfordulós encuentro nem csak egy megemlékezés. A caracoles és a zapatisták közösségei ugyan mind ugyanabban az államban, Chiapasban találhatók, de - ahogy az utazásunk során kiderült - a hegyek távoli, nehezen megközelíthető zugaiban vannak. Az encuentro egy ritka lehetőség a zapatista projekt résztvevői számára, hogy egy egészként gyűljenek össze -, hogy találkozzanak és közösséget vállaljanak egymással.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/16/2.jpg" />
</figure>
<hr />
<p>Utólag valaki elmondta nekem, hogy a mexikói média arra összpontosított, hogy a korábbi évekhez képest milyen kicsi volt a találkozó. Talán ez annak az eredménye, hogy a <a href="https://enlacezapatista.ezln.org.mx/2023/12/24/invitacion-al-treinta-aniversario-del-inicio-de-la-guerra-contra-el-olvido/">meghívó</a> közzétételével csak egy héttel az újév előtt vártak. Másrészt, bármilyen mércével mérve, ez egy hatalmas esemény volt. Több tucatnyi országból több ezren vettek részt. Aggasztó találgatások övezik a zapatisták közelmúltbeli közleményeit a civil-politikai újjászerveződésükről. Nem tudok fényt deríteni arra, hogy mit hoz ez a folyamat - megígértem, hogy a Chiapasban folytatott beszélgetéseim Chiapasban maradnak.</p>
<p>De azt elmondhatom: a zapatista projekt még messze nem ért véget, és az év csak most kezdődött…..</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2024/01/16/1.jpg" />
</figure>
<div class="footnotes" role="doc-endnotes">
<ol>
<li id="fn:1" role="doc-endnote">
<p>A Los Panchos (Francisco Villa (Pancho Villa) Popular Fronta, FPFV) a zapatisták egyfajta városi kísérőszervezete. A másik híres mexikói forradalmárról elnevezett Panchos szintén 1994-ben indította el a projektjét: Mexikóváros külvárosában földeket foglaltak el, és olyan területi autonómiát hoztak létre, amelyben a rendőrség nincs jelen, a kollektív gazdaság az élet jelentős részét képezi, és az emberek horizontális politikát folytatnak. Bár nem anarchisták, szolidaritást vállaltak az anarchistákkal a harcok kiélezett epizódjaiban, mint például az autonóm módon megszervezett <a href="https://es.wikipedia.org/wiki/Disturbios_de_Atenco_de_2006">Atenco</a> 2006-os ostroma. A Los Panchosról bővebb információt angolul <a href="https://polarjournal.org/2022/03/31/building-urban-autonomy-the-construction-of-a-communal-form-of-life-in-mexico-citys-peripheries/">itt</a> találsz. <a href="#fnref:1" class="reversefootnote" role="doc-backlink">↩</a></p>
</li>
<li id="fn:2" role="doc-endnote">
<p>A <a href="https://enlacezapatista.ezln.org.mx/2005/06/30/sixth-declaration-of-the-selva-lacandona/">Selva Lacandona hatodik nyilatkozata összefoglalja</a> azokat az eseményeket, amelyeken keresztül a zapatisták berobbantak a világ színpadára: “Belefáradtunk a hatalmasok általi kizsákmányolásba, majd megszerveztük , hogy megvédjük magunkat és harcoljunk az igazságért. Kezdetben nem voltunk sokan, csak néhányan, akik ide-oda jártunk, beszélgettünk és meghallgattunk más hozzánk hasonló embereket. Ezt sok éven át csináltuk, és mindezt titokban tettük, anélkül, hogy feltűnést keltettünk volna. Más szóval, csendben egyesítettük erőinket. Körülbelül 10 évig maradtunk így, közben növeketünk, és akkor már sok ezren voltunk. Képeztük magunkat politikában és fegyverrel, és váratlanul, amikor a gazdagok szilveszteri partikat rendeztek, mi bevonultunk a városaikba és egyszerűen elfoglaltuk őket. Üzenetet hagytunk mindenkinek,hogy itt vagyunk, hogy figyeljenek ránk. És akkor a gazdagok elmenekültek és elküldték a nagy seregeiket, hogy végezzenek velünk, ahogy mindig is teszik, amikor a kizsákmányoltak fellázadnak - elrendelik, hogy mindenkivel végezzenek. De velünk nem tudtak végezni, mert elég jól felkészültünk a háború előtt, és megerősödtünk a hegyeinkben. És jöttek a hadseregek, kerestek minket, bombáztak minket és lőttek ránk, aztán terveket készítettek, hogy egyszerre végezzenek az összes bennszülöttel, mert nem tudták, ki zapatista és ki nem. Mi pedig futottunk és harcoltunk, harcoltunk és futottunk, ahogy őseink is tették. Anélkül, hogy feladtuk volna, anélkül, hogy megadtuk volna magunkat, anélkül, hogy legyőztek volna.” <a href="#fnref:2" class="reversefootnote" role="doc-backlink">↩</a></p>
</li>
</ol>
</div>
https://crimethinc.com/2023/10/17/galileatol-gazaig-12023-10-17T10:24:02Z2024-01-11T03:23:44ZGalileától GázáigA helyzetet most egy Palesztina északi részén élő palesztin szemszögéből mutatjuk be, aki a kolonizáció alatti élet különböző aspektusairól és a felszabadításért folytatott.
<figure><img class="u-photo" alt="" src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2023/10/16/header.jpg" /></figure>
<p>Az izraeli hadsereg ezekben a pillanatokban is ontja a bombákat a Gázában rekedt emberekre. Már majdnem <a href="https://www.aljazeera.com/news/longform/2023/10/9/israel-hamas-war-in-maps-and-charts-live-tracker">3000</a> embert öltek meg [a cikk írása óta eltelt több mint egy hónap alatt ez a szám 24 ezer fölé emelkedett], és több mint egymillió embert kényszerítettek lakóhelyük elhagyására. Ez csak a legújabb fejezete a palesztinok ellen elkövetett több mint egy évszázados gyarmati erőszaknak.</p>
<p>Gyászolunk mindenkit a régióban, aki október 7-én, illetve az azt megelőző és az azóta eltelt napokban elhunyt, megsebesült vagy kényszerült otthona elhagyására. De, mint minden küzdelemben, a legnagyobb hatalommal rendelkezőnek van a legnagyobb befolyása arra, hogy a konfliktus milyen formát öltsön. Aggódunk a palesztinok életéért Gázában és a világ más részein, nem az izraeliek halála ellenére, hanem azért, mert a régióban csak úgy lehet bárki biztonságban, ha véget vetünk a palesztinok elnyomásának.</p>
<p>Az európai és észak-amerikai vállalati média az elmúlt tíz napban ˙(az írás október 17 jelent meg) az izraeli szenvedésre összpontosította a figyelmet, ahelyett, hogy feltárta volna azt az eseménysorozatot, amely ehhez a helyzethez vezetett. Az álláspontok túlnyomó többsége Palesztinán kívülről érkezik. Fontos, hogy közvetlenül a palesztinoktól is – akik mindenkinél jobban értik –, halljuk, hogyan jutott ide a helyzet.</p>
<p>Nagyon nehéz kommunikálni a gázai emberekkel, többek között a távközlési infrastruktúrát célzó izraeli légicsapások miatt. A helyzetet most egy Palesztina északi részén élő palesztin szemszögéből mutatjuk be, aki a kolonizáció alatti élet különböző aspektusairól és a felszabadításért folytatott, alulról szerveződő és szolidaritáson alapuló küzdelemről beszél.</p>
<hr />
<h1 id="egy-level-a-palesztinai-galileabol">Egy levél a palesztinai Galileából</h1>
<p>A palesztinai Galileából írok ma nektek, Palesztina egy olyan részéből, amelyet a cionista gyarmati erők 1948-ban a Nakba<sup id="fnref:1" role="doc-noteref"><a href="#fn:1" class="footnote" rel="footnote">1</a></sup> az 1948-as zsidó-palesztin háború közbeni és utáni, palesztin lakosságot érintő kitelepítési akció volt, melynek következtében több mint 700 ezer palesztinnak kellett elhagynia otthonát a frissen megalakuló Izrael állam területéről.”)] során elfoglaltak. Ezeket a szavakat 2023 októberében írom, egy olyan hónapban, amely örökre úgy marad emlékezetes, mint Palesztina és a palesztin harc fordulópontja. Névtelenül írok, mert a fenevad gyomrában élek, mert napjainkban a palesztinok megfigyelése és politikai üldözése Izrael által az 1948-as területen példátlan, mert a gyarmati projekt fasizmusa és totalitarizmusa napról napra erősödik, és minden egyes kimondott szóval kockázatot vállalunk.</p>
<p>Miközben ezeket írom, a fejem fölött harci repülőgépek hasítják az eget. A hajtóművek hangja betölti a környéket. Az elmúlt tíz napban napkeltétől napnyugtáig, napnyugtától napkeltéig folymatosan repültek.</p>
<p>Ezek a harci gépek mind Gáza felé tartanak. Miközben ezeket a szavakat írom, ott éppen népirtás zajlik. Csupán kétórányira innen, Gázában, Izrael – a globális gyarmati birodalmi hatalmak támogatásával – eltörli a népemet a föld színéről.</p>
<h2 id="gaza-nakba-es-a-somoud">Gáza: Nakba és a Somoud</h2>
<p>Gáza, a mi szeretett Gázánk, az ellenállás. Gáza az emberi ellenállás örök szimbóluma. Gáza a seb, a szívfájdalom. Gáza a <em>somoud</em> [állhatatosság].</p>
<p>Gáza a Földközi-tenger keleti partján fekszik, keletről és északról izraeli településekkel, délnyugatról Egyiptommal határos. A mindössze 365 négyzetkilométeren élő több mint 2,2 millió lakosával a világ legsűrűbben lakott helyei közé tartozik. A Gázában élő palesztinok 70%-a menekült, akiknek családját még 1948-ban, a Nakba idején a cionista gyarmati milíciák űzték el a közeli városokból.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2023/10/16/1.jpg" />
</figure>
<p>Izrael 2007-ben szárazföldi, légi és tengeri blokádot vezetett be Gáza ellen. A blokád bevezetése óta Izrael állam öt jelentősebb agressziót hajtott végre Gáza ellen.</p>
<p>Az elsőre 2008-ban került sor, nem sokkal a blokád bevezetése után. Ez 22 napig tartott, amely során 1385 palesztint öltek meg, köztük 318 gyermeket.</p>
<p>A második 2012 novemberében kezdődött. Nyolc napig tartott. 168 palesztint öltek meg, köztük 33 gyermeket.</p>
<p>A harmadik 2014 júliusában kezdődött, és 50 napig tartott. 2251 palesztint öltek meg, köztük 556 gyermeket, 1500 gyermek pedig árvává vált.</p>
<p>A negyedik agresszióra 2021 májusában került sor, a méltóságteljes felkelés során, amely a folyótól a tengerig, egész Palesztinában kitört. Tizenegy napig tartott, amely során 230 palesztint öltek meg, köztük 67 gyermeket. Tizenkét gyerek egy traumakezelő programban vett részt, amikor megölték őket.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2023/10/16/2.jpg" />
</figure>
<p>Most egy ötödik agresszió zajlik Gázában, amely brutálisabb és katasztrofálisabb, mint bármi, ami korábban történt. Az izraeli légicsapások már közel 3000 embert öltek meg és több mint 12 000-et sebesítettek meg. Több mint 45 családot teljesen kitöröltek az anyakönyvekből. Az izraeli bombázások miatt több mint egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát. Izrael elvágta az áram-, élelmiszer- és üzemanyag-ellátást Gázában, lakóépületeket, iskolákat, mecseteket, kórházakat és mentőautókat bombáz. Egész városrészek tűntek el.</p>
<p>Az emberek az éhezés határán vannak, és nincs hová elbújniuk, nincs hová menekülniük. Mindez a nyugati kormányok, például az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kormányának egyértelmű és szégyentelen támogatásával történik, akik azonnal katonai támogatást küldtek Izraelnek. Mindez úgy történik, hogy az izraeli gyarmati propaganda a nemzetközi tömegtájékoztatási eszközökön keresztül palesztinellenes kampányt igyekszik legyártani, és azt, ami történik, „terrorizmus elleni háborúnak” beállítani, hogy így legitimálja a tömeges etnikai tisztogatást és a folyamatos Nakbát, amely több mint 75 éve zajlik Palesztinában.</p>
<h2 id="ki-a-terrorista----a-beleegyezes-legyartasa">„Ki a terrorista?” – A beleegyezés legyártása</h2>
<p>Amint annak a történelem során tanúi lehettünk, a propagandát és a „beleegyezés legyártásának” taktikáját mindig is arra használták a gyarmati, birodalmi és fasiszta entitások, hogy legitimálják, fenntartsák és kiterjesszék ellenőrzésüket, továbbá igazolják a gyilkosságokat és a tömeges etnikai tisztogatásokat is.</p>
<p>A „beleegyezés legyártása” az az állami stratégia, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása, amelyben az emberek kérdés nélkül engedelmeskednek, és beleegyezésüket adják a vállalatok által támogatott propaganda és a tömegmédia által népszerűsített elvekhez, eszmékhez és tervekhez. Ezt állították az Egyesült Államok és szövetségesei érdekeinek szolgálatába Afganisztán 2001-es és Irak 2003-as lerohanásakor, valamint a Szíriában, Jemenben, Líbiában és a világ számos pontján kirobbantott háborúk és elkövetett atrocitások során, amelyek ártatlanok millióinak halálához és rengeteg emberi szenvedéshez vezettek.</p>
<p>Ma a tömegmédia megpróbál minket, palesztinokat dehumanizálni, terroristáknak beállítani, hogy könnyebb legyen igazolni az Izrael és szövetségesei által elkövetett minden atrocitást – mind a Gázai övezetben, mind azon kívül –, a palesztinok ellen.</p>
<p>Arabokként és palesztinokként nagyon jól tudjuk, milyen érzés, amikor „terroristaként” tekintenek ránk és bánnak velünk. De az államok, a kormányaik és a tömegmédia által most világszerte gyártott palesztinellenes propagandakampány léptéke példa nélküli számunkra is.</p>
<p>A második intifáda idején, a 2001. szeptember 11-i események után a palesztin hip-hop együttes, a „DAM” kiadta a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=P7fakEks8ak">„Meen Erhabi?” (Ki a terrorista?)</a> című dalt. Ebben az időszakban az izraeli telepesek olyan mondatokat skandáltak az egész megszállt Palesztinában, mint „halál a terrorista arabokra”. Emlékszem, hogy minden nap hallgattam ezt a dalt. Gyermekként ez formálta a tudatomat. Ma, 22 évvel később, a globális rendszer minden korábbinál erősebben nyomja azt a narratívát, hogy „a palesztin: terrorista”, mi pedig újra és újra elmondjuk: a gyarmatosító a terrorista, a telepes a terrorista, minden Izraelt támogató kormány terrorista, Izrael a terrorista.</p>
<h2 id="a-rendszer-az-emberek-ellen">A rendszer az emberek ellen</h2>
<p>A palesztinai helyzet rávilágít a globális rendszer kegyetlenségére és brutalitására, de egyben az emberek hatalmas erejére is, világszerte.</p>
<p>A globális rendszer részéről rengeteg atrocitásnak és rútságnak lehettünk tanúi az elmúlt héten. Az Egyesült Államok ideküldte a „Gerald R. Fordot” – a valaha épített legnagyobb hadihajót –, az Egyesült Királyság pedig a királyi haditengerészet hajóit, hogy támogassa Izraelt az általa elkövetett népirtásban.</p>
<p>A francia rendőrség megveri a Palesztinát támogató tüntetőket. Francia tisztviselők követelik azoknak a bevándorlóknak a kitoloncolását, akik palesztinbarát tüntetésen vettek részt Franciaországban. Németországban a rendőrség letartóztat és megver embereket, csak azért, mert palesztin zászlót tartanak a kezükben. Ezek a gyarmati entitások és fasiszta kormányok ismét megmutatták valódi arcukat. Palesztinként mindig is tudtuk, hogy a globális rendszer ellenünk van, ezt már egészen fiatal korunktól kezdve megértettük. Semmit sem várunk a gyarmati entitásoktól. Nem bízunk a kormányokban, sem a globális hatalmakban. A mi bizalmunk kizárólag az emberekben és az emberek erejében van.</p>
<p>Mindezen atrocitások ellenére tanúi vagyunk annak is, hogy a felszabadítás és az igazságosság hangja hallható az utcákon szerte a bolygón, tanúi vagyunk az emberek erejének. Az emberek ismerik az igazságot, és ezt a tudást nem lehet elnyomni.</p>
<p>Láttuk, hogy ezrek vonultak fel Palesztina szabadságáért London és Párizs utcáin, még azután is, hogy betiltották a Palesztina melletti tüntetéseket.</p>
<p>Láttuk, hogy Lisszabon és Porto utcái megteltek dühvel, szeretettel és szolidaritással. Láttuk, ahogy testvéreink tízezrei tüntettek Palesztináért Irakban, Jemenben, Jordániában, Marokkóban.</p>
<p>Hogy az igazságot a napvilágra hozzuk, minden erőfeszítés számít. Minden egyes felemelt palesztin zászló számít. A szolidaritás minden megnyilvánulása számít. Minden Palesztináért szervezett erőfeszítés számít. Minden „a folyótól a tengerig” számít.</p>
<p>Igen, felfoghatatlanul fájdalmasak ezek a napok, de ma jobban tudjuk, mint valaha, hogy elkerülhetetlen a felszabadulás.</p>
<p>Csak idő kérdése. Palesztina szabad lesz.</p>
<div class="footnotes" role="doc-endnotes">
<ol>
<li id="fn:1" role="doc-endnote">
<p>A Nakba (magyarul katasztrófa) az 1948-as zsidó-palesztin háború közbeni és utáni, palesztin lakosságot érintő kitelepítési akció volt, melynek következtében több mint 700 ezer palesztinnak kellett elhagynia otthonát a frissen megalakuló Izrael állam területéről. <a href="#fnref:1" class="reversefootnote" role="doc-backlink">↩</a></p>
</li>
</ol>
</div>
https://crimethinc.com/2023/09/23/anarchista-hangok-ormenyorszagbol-es-azerbajdzsanbol-a-hegyi-karabahi-eroszakrol-12023-09-23T09:52:08Z2024-01-12T00:29:32ZAnarchista hangok Örményországból és Azerbajdzsánból : A hegyi-karabahi erőszakrólA hegyi-karabahi erőszakról.
<figure><img class="u-photo" alt="" src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2023/09/23/header.jpg" /></figure>
<p>Ezen a héten újabb erőszakhullám érte a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah-ot, más néven Arzakh-ot, egy Azerbajdzsánban található örmény enklávét. Örményországi és azerbajdzsáni anarchisták elemzik a helyzetet.</p>
<h1 id="hatter">Háttér</h1>
<p>Az örmény népirtás hosszú árnyékot vet az Égei- és a Kaszpi-tenger közötti térségre. Egy évszázaddal ezelőtt az Oszmán Birodalom kormányának felügyelte alatt több mint egymillió örményt gyilkoltak le, előkészítve az <a href="https://crimethinc.com/2019/11/12/the-roots-of-turkish-fascism-and-the-threat-it-poses">etnonacionalista</a> török állam kialakulását.</p>
<p>Az 1988. februárjában az azerbajdzsáni Sumgait városában az örmények ellen elkövetett <a href="https://web.archive.org/web/20150329042718/http://www.highbeam.com/doc/1P2-1210234.html">pogrom</a> után az örmény függetlenségi mozgalom új lendületet vett a Szovjetunióban, különösen Hegyi-Karabahban, a többségében örmények által lakott, de azeri többségű területekkel körülvett régióban. 1991 decemberében, röviddel azután, hogy Örményország és Azerbajdzsán kormányai kikiáltották függetlenségüket, a hegyi-karabahi örmények kikiáltották függetlenségüket Azerbajdzsántól. A két kormány háborút indított a régióért. A terület hovatartozása megoldatlan maradt, és 2020-ban ismét fegyveres konfliktussá fajult. Eddig az orosz kormány felügyelte a „békét”, közvetített Örményország és Azerbajdzsán között, és „békefenntartó” csapatokat telepített a térségbe.</p>
<p>Most azonban, hogy Oroszország elakadt Ukrajnában és egyre inkább függ a török kormánytól, az azeri kormány kihasználta Recep Tayyip Erdoğan török elnök támogatását és a növekvő olajbevételekből származó gazdagságot, hogy újraindítsa az ellenségeskedést. Először is blokád alá vették Hegyi-Karabahot, elvágva az oda irányuló erőforrásokat; majd a héten megtámadták a régiót, legalább tucatnyi embert megölve. Bár Hegyi-Karabah önjelölt kormánya kapitulált, a tragédia legújabb fejezete még csak most kezdődött. Okkal lehet számítani az állami erőszak, az etnikai tisztogatás és a tömeges kitelepítés folytatására, ami tovább súlyosbítja a <a href="https://crimethinc.com/2023/09/19/solidarity-among-the-displaced-how-russian-anarchists-in-exile-supported-armenian-refugee-squatters">menekültválságot Örményországban</a> és a környező térségben.</p>
<p><a href="https://crimethinc.com/2022/12/30/2022-in-review-a-year-to-endure#around-the-world">Amint azt előre jeleztük</a>, a háború tovább terjed a régióban, Jementől és Szíriától Ukrajnáig és Örményországig:</p>
<blockquote>
<p>Az ukrajnai invázió valószínűleg az elkövetkezendő dolgokat jelzi. Az elmúlt évtizedekben a kormányok világszerte dollármilliárdokat fektettek be tömegoszlató technológiákba és katonai felszerelésekbe, miközben nagyon keveset tettek az egyre növekvő egyenlőtlenségek vagy a természeti világ pusztulása ellen. Ahogy a gazdasági és ökológiai válság egyre súlyosbodik, egyre több kormány próbálja majd a belső problémáit úgy megoldani, hogy konfliktust kezdeményez a szomszédjaival.</p>
</blockquote>
<p>Ha valami, akkor ez az elemzés kiemeli az államilag támogatott etnikai viszályok szerepét, mint a kapitalizmus és az állam kudarcainak kezelésére szolgáló „megoldást” nemcsak <a href="https://crimethinc.com/2021/05/29/the-revolt-in-haifa-an-eyewitness-report">Palesztinában</a>, a volt Jugoszláviában és <a href="https://crimethinc.com/2015/09/23/feature-understanding-the-kurdish-resistance-historical-overview-eyewitness-report">Kurdisztánban</a>, hanem a Donald Trump vezette Egyesült Államokban is.</p>
<p>Az arzakh-i erőszak megmutatja, hogy az emberek mennyire nem számíthatnak arra, hogy az állami struktúrák megvédik őket. Az évszázados etnikai ellentétekből eredő erőszak újabb hullámával szembesülve a lakosok csapdába estek az azerbajdzsáni kormány – ami földjeik és erőforrásaik elkobzására törekszik – és az örmény kormány között, ami felhagyott a biztonságuk garantálásának minden látszatával. Sem az orosz kormány, sem Európa vagy az Egyesült Államok kormánya nem érdekelt a beavatkozásban. Ezek a kormányok az egyszerű embereket az etnonacionalizmus és az állami militarizmus kiszolgáltatottjaivá teszik. Ez, persze nem érv az örmény hadsereg támogatása mellett.</p>
<p>Az évek során az örmény kormány katonai erői és támogatói is elkövettek olyan atrocitásokat, amelyek általában a területekért és erőforrásokért folytatott konfliktusokban fordulnak elő. Sürgősen meg kell szerveződnünk az etnikai viszály, az állami erőszak és a gyarmati hódítás minden formája ellen. Ahhoz, hogy ez hatékony legyen, ennek minden határ, vagyis minden konfliktus mindkét oldalán meg kell történnie.</p>
<p>Az alábbiakban egy azerbajdzsáni háborúellenes nyilatkozat kivonatát és három szöveget mutatunk be örményországi anarchistáktól.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2023/09/23/5.jpg" />
</figure>
<hr />
<h1 id="haboruellenes-mozgalmak-azerbajdzsanban">Háborúellenes mozgalmak Azerbajdzsánban</h1>
<p>Nehéz volt kapcsolatot tartani az anarchistákkal és más önkényellenes csoportokkal Azerbajdzsánban, részben az elnyomó politikai helyzet miatt. Mint általában mindenhol, a belső elnyomás lényeges eleme a külső ellenség elleni mozgósítás feltételeinek megteremtésében, ami aztán arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet a belső problémákról. Ahogyan az azerbajdzsáni <a href="https://www.accessnow.org/publication/armenia-spyware-victims-pegasus-hacking-in-war/">kormány kémszoftvereket</a> vetett be az örményországi emberek ellen, úgy most tömeges <a href="https://oc-media.org/azerbaijan-arrests-anti-war-figures/">letartóztatásokat</a> hajt végre az azerbajdzsáni társadalom azon tagjai ellen, akik ellenzik a háborút.</p>
<p>Az azerbajdzsáni háborúellenes nézőpontot az alábbi részlet mutatja be egy <a href="https://lefteast.org/anti-war-statement-of-azerbaijani-leftist-youth/">háborúellenes kiáltványból</a>, amelyet anarchisták és „baloldali fiatalok” adtak ki 2020-ban:</p>
<blockquote>
<p>Az Azerbajdzsán és Örményország között, Hegyi-Karabahban a közelmúltban történt eszkaláció ismét megmutatta, a nemzetállami keretek mennyire elavultak a jelenlegi realitásokhoz képest.</p>
<p>Képtelenek vagyunk túllépni azon a gondolkodásmódon, amely az embereket kizárólag a születési helyük alapján, emberekre és nem-emberekre osztja, majd az <em>„embereknek”</em> a dehumanizált <em>„másokkal”</em> szembeni felsőbbrendűségét, mint a bizonyos területi határokon belüli élet egyetlen lehetséges forgatókönyvét állítja fel, ez az egyetlen megszálló, ami ellen küzdenünk kell. Ez az elménk és mindazon képességeink megszállója, ami megakadályozza, hogy az életről való azon elképzeléseken, narratívákon és életmódokon túl gondolkodjunk, amelyeket a ragadozó nacionalista kormányaink kényszerítenek ránk.</p>
<p>Ez a gondolkodásmód az, ami elfeledteti velünk a puszta túlélésünk kizsákmányoló körülményeit saját országainkban, amint a <em>„nemzet”</em> kiadja a felhívást, hogy megvéd az <em>„ellenségtől”</em>. A mi ellenségünk nem egy találomra kiválasztott örmény, akivel soha életünkben nem találkoztunk és valószínűleg soha nem is fogunk. A mi ellenségeink azok a hatalmon lévők, akiket néven lehet nevezni, akik több mint két évtizede szegényítik el és használják ki az egyszerű embereket, valamint országunk erőforrásait a saját hasznukra.</p>
<p>Intoleránsak minden politikai ellenvéleménnyel szemben, és masszív biztonsági apparátusukkal durván elnyomják a másként gondolkodókat. Saját örömükre és hasznukra elfoglalták a természeti területeket, tengerpartokat, ásványkincseket, ugyanakkor korlátozva az átlagpolgárok hozzáférését ezekhez a helyekhez. Tönkre teszik a környezetünket, fákat vágnak ki, szennyezik a vizet a teljes körű <em>„felhalmozás a birtokbavétel”</em> során. Országszerte bűnrészesek a történelmi és kulturális helyek és műtárgyak eltűnésében. Az olyan alapvető ágazatokból, mint az oktatás, az egészségügy és a szociális jólét, a hadseregbe irányítják át az erőforrásokat, és ezzel az imperialista törekvéseket dédelgető kapitalista szomszédjaink – Oroszország és Törökország – számára termelnek profitot.</p>
<p>Furcsa módon mindenki tisztában van ezzel a ténnyel, de hirtelen mindenkit elkap az amnézia, amint eldördül az első lövés az Örményország és Azerbajdzsán közötti érintkezési vonalon.</p>
</blockquote>
<h2 id="az-azerbajdzsani-feminista-beke-kollektiva-nyilatkozatahttpswwwfeministpeacecollectivecomenpostfrom-bloody-february-to-bloody-septembers-or-why-as-victims-we-can-still-be-agressors"><a href="https://www.feministpeacecollective.com/en/post/from-bloody-february-to-bloody-septembers-or-why-as-victims-we-can-still-be-agressors">Az azerbajdzsáni Feminista Béke Kollektíva nyilatkozata</a></h2>
<blockquote>
<p>Határozottan ellenezzük, hogy az indoktrináció rabjai legyünk és elutasítjuk az emberek rabszolgasorba taszítását a nemzet nevében, amely gyűlöletre és megkülönböztetésre épül.</p>
<p>Felszólítjuk Azerbajdzsánt, hogy hagyjon fel a Karabahban élő örmény lakosság elleni terrorral. Felhívásunk Azerbajdzsán népéhez is szól, sürgetve őket, hogy gondolkodjanak racionálisan és empátiával, ne engedjék, hogy sérelmeiket a rezsim nacionalista vágyaihoz használják fel, ne engedjék kizsákmányolni testüket az állam és az uralkodó kapitalista elit kapzsi céljaiért.</p>
</blockquote>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2023/09/23/4.jpg" />
</figure>
<hr />
<h1 id="az-arzakhi-helyzet">Az arzakhi helyzet</h1>
<p><em>Az azerbajdzsáni állapotok egy Jerevánban száműzetésben élő orosz anarchista nézőpontja.</em></p>
<p>Szeptember 19-én Azerbajdzsán elindította „terrorellenes” hadműveletét Arzakh [azaz Hegyi-Karabah] ellen. Már most érkeztek jelentések civil áldozatokról.</p>
<p>Az önhatalmúlag kikiáltott köztársaság hatóságainak kapitulációja és a katonai és politikai vezetés között nemrég megkezdett tárgyalások ellenére, Azerbajdzsán továbbra is bombázza Sztyepanakertet és más lakott területeket Arzahban.</p>
<p>A helyi lakosság spontán ellenállása is folytatódik. Jelentések szerint egyes falvak lakói megtagadták az evakuálási parancsot, és azt mondták, hogy inkább meghalnak, minthogy elhagyják az országot. Folytatódnak az elkeseredett harcok, amelyekben jugoszláv puskák és drónok állnak szemben.</p>
<p><a href="https://t.me/avtonomorg/7249?single">Kifejeztük</a> <a href="https://avtonom.org/news/situaciya-vokrug-arcaha-i-protesty-v-erevane-razmyshleniya-anarhista">támogatásunkat</a> az azerbajdzsáni agresszió áldozatainak, ahogyan a <a href="https://t.me/avtonomorg/7249?single">Tbilisziben élő orosz anarchista elvtársaink</a> is, akik ottani közösségükben szintén szervezkednek.</p>
<p>Elvtársaink itt Jerevánban humanitárius segélyt gyűjtöttek a menekülteknek. A Mama-jan kávézó a város zsidó diaszpórájával együttműködve, megnyitotta ajtajait, hogy segítséget gyűjtsenek a támadás áldozatainak.<br />
Úgy tűnik, hogy az azerbajdzsáni kormány az <em>„örmény kérdés végleges megoldását”</em> próbálja megvalósítani Hegyi-Karabah területén.</p>
<p>Ez a konfliktus az 1980-as évek végén kezdődött. Az egyre szabadabb légkörben [a Szovjetunió meggyengülése okán – a ford.] a hegyi-karabahi örmények tízezrével vonultak az utcára, tiltakozva jogaik megsértése ellen Szovjet-Azerbajdzsánban, követelve az újraegyesítést történelmi hazájukkal, Örményországgal, amelyet a 20. század elején a bolsevikok és a török kemalisták osztottak fel.</p>
<p>Sumgait város örmény lakossága elnyomással és pogromokkal is szembesült. Etnikai tisztogatással kísért háború kezdődött, amely mindkét oldalon menekültek százezreit eredményezte. Azerbajdzsán elvesztette a háborút, de nem békélt meg. Fontos, hogy a háborút az Azerbajdzsánban uralkodó politikai és társadalmi helyzet összefüggésében értsük meg. Az Aliyev család évtizedek óta uralkodik Azerbajdzsánban. Bashir Kitchaev, egy háborúellenes újságíró szerint, akivel volt szerencsém személyesen kommunikálni Tbilisziben, a lakosságért szinte semmit nem tettek, a nép legnagyobb része szegénységben él, ehelyett az azerbajdzsáni hadsereg bővítésére és az etnikai gyűlölet szítására összpontosítottak.</p>
<p>A török kormánnyal együtt az azerbajdzsáni kormány is részt vesz az örmény népirtás, amely több mint egymillió ember életét követelte, tagadásának politikájában, valamint Örményország gazdasági blokádjában. Az azerbajdzsáni gyerekeknek azt tanítják az iskolában, hogy <em>„az örmények ellenségek”</em>. Aliyevék szisztematikusan részt vesznek az örmény emlékművek lerombolásában – például Nakhichevan térségében, Julfa városában lerombolták a khachkar temetőt, és katonai gyakorlótérré alakították át. Mindezek célja az örmény kulturális örökség eltörlése ezeken a területeken.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2023/09/23/1.jpg" /> <figcaption>
<p>Erdoğan and Aliyev.</p>
</figcaption>
</figure>
<p>2020-ban az azerbajdzsáni hadsereg a pandémia alatt újrakezdte a hadműveleteket, olyan iszlamista csoportokat alkalmazva, amelyek török fegyvereket – például kazettás bombákat- használva, korábban részt vettek a kurdok elleni támadásokban is Afrinban. Ezt követően Ilham Aliyev elnök létrehozta az úgynevezett <em>„Győzelem Múzeumát”</em>, ahol nyilvánosan kiállították a megölt örmény katonáktól elvett sisakokat.</p>
<p>A provokációk a tűzszüneti megállapodás ellenére is folytatódtak. Az azerbajdzsáni hadsereg többször is tüzet nyitott, embereket rabolt el, magát az Örmény Köztársaság nemzetközileg elismert területét lőtte és szállta meg, majd 2022. december 12-től kezdve blokád alá vette az arzakhi régiót, lezárva az egyetlen autópályát, ami az ott élő örményeket a külvilággal köti össze.</p>
<p>Ez 120 000 örményt – köztük 30 000 gyermeket – tett tússzá, miközben az azerbajdzsáni kormány a kemény kaukázusi tél idején elzárta a régió gáz- és áramellátását. Iskolák és óvodák ezreit kellett bezárni. Az élelmiszerek elfogytak a polcokról, éhínség tört ki, a kórházakból pedig elfogytak a gyógyszerek.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2023/09/23/3.jpg" /> <figcaption>
<p>The “Museum of Victory” in Azerbaijan.</p>
</figcaption>
</figure>
<p>2023. április 23-án – az 1915-ös népirtás áldozatainak emléknapján – Alijev <a href="https://apa.az/en/official-news/president-april-23-means-complete-restoration-of-our-territorial-integrity-410439">katonai ellenőrzőpontokat állíttatott fel</a>, és ultimátumot adott az arzakhi örményeknek: fogadják el az azerbajdzsáni állampolgárságot, különben kitelepítéssel kell szembenézniük.</p>
<p>Az azerbajdzsáni rezsim – miután több mint százezer embert hónapokon át éheztetett – be akarja fejezni az etnikai tisztogatást, kihasználva, hogy az ukrajnai háború eltereli a közvélemény figyelmét. Az azerbajdzsáni győzelem felerősíti az etnikai alapú erőszakot a térségben, és ezrek életét veszélyezteti. Megerősíti a rezsimet, amely üldözte és megkínozta az azerbajdzsáni anarchistákat és háborúellenes baloldaliakat, és megszilárdítja a török imperializmus pozícióit, továbbá megkérdőjelezheti Örményország függetlenségét is.</p>
<p><a href="https://www.azernews.az/nation/127091.html">Aliyev</a> többször is beszélt az úgynevezett „Zangezur-folyosóról”, Örményország egy másik szegletéről, amelyet Azerbajdzsánhoz akar csatolni; egyszer kijelentette, hogy <em>„Irevan [Jereván] a mi történelmi földünk, és nekünk, az azerbajdzsánoknak vissza kell térnünk ezekre a történelmi földekre”</em>. Ezért Sotk, Jermuk és más örményországi területek folyamatos tűz alatt tartása további aggodalomra ad okot.</p>
<p>Azt, hogy ezek a kijelentések csupán arra szolgálnak, hogy az azerbajdzsáni kormányt erősebb tárgyalási pozícióba hozzák, vagy komoly szándékot tükröznek, nehéz megmondani. Azonban vitathatatlan, hogy az azerbajdzsáni militarizmus és a török imperializmus bármilyen győzelme semmi jót nem jelent az anarchisták és más társadalmi mozgalmak számára, mert a meghódított területeken egy olyan katonai rendszert hoz létre, amely mind kifelé, mind befelé erősödik és terjeszkedik. Mindez felperzselt föld lesz az önkény ellen küzdők számára.</p>
<p>Én lennék a legutolsó, aki védi az örmény államot a maga plutokráciájával és <a href="https://crimethinc.com/2023/09/19/solidarity-among-the-displaced-how-russian-anarchists-in-exile-supported-armenian-refugee-squatters">rendőri brutalitásával</a>, de az azerbajdzsáni kormány nem jelent jobb alternatívát. Számos szervezet, köztük a Human Rights Watch, az Amnesty International, a Riporterek Határok Nélkül és még sokan mások bírálják az azerbajdzsáni kormányt, az országot tekintélyelvűnek minősítve. A Freedom House Szabadságelfogadási Indexében Örményország és az el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság az emberi jogok és a demokrácia tekintetében még így is sokkal jobb helyen szerepel, mint Azerbajdzsán.</p>
<p>Emberi jogi <a href="https://jam-news.net/updated-list-of-political-prisoners-in-azerbaijan-includes-the-names-of-99-people/">aktivisták</a> szerint nagyjából 100 politikai fogoly van az azerbajdzsáni börtönökben. Újságírókat börtönöznek be, zsarolnak vagy kényszerítenek száműzetésbe. Az ország nemrégiben elfogadott egy <em>„médiatörvényt”</em>, amellyel a hatóságok el akarják lehetetleníteni a független újságírást. Az országból elmenekült újságírókat emberrablás veszélye fenyegeti; egyikük, <a href="https://rsf.org/en/hit-men-sent-france-kill-azerbaijani-blogger-who-aliyev-foe">három ellene irányuló merényletkísérletről számolt be</a>.</p>
<p>Az azerbajdzsáni kormány személyi kultuszt épít Heydar Aliyev, a jelenlegi elnök apja körül. 2016-ban, a néhai diktátornak szentelt egyik ünnepnapon két azerbajdzsáni anarchistát vettek őrizetbe – Giyas Ibrahimovot és Bayram Mammadovot.</p>
<p>Giyas és Bayram anarchista feliratokat festettek a diktátor emlékművére a fővárosban, Bakuban. <a href="https://abc-belarus.org/2016/12/14/azejrbajdzhan-eshhe-odnogo-anarhista-pr/">A rendőrség elfogta</a>, megkínozta és bebörtönözte őket koholt drogvádakkal, <a href="https://www.meydan.tv/en/article/10-years-for-graffiti-prisoners-of-conscience-in-azerbaijan/">azt állítva</a>, hogy pontosan egy-egy kilogramm heroint találtak náluk. Mammadov később egy isztambuli balesetben meghalt. Emberi jogi szervezetek Giyas Ibrahimovot politikai fogolynak tartják. A második karabahi háború kitörésekor Giyas aláírta a <a href="https://avtonom.org/news/anarhist-zaderzhan-specsluzhbami-azerbaydzhana-za-antimilitaristskie-vyskazyvaniya">háborúellenes baloldali azerbajdzsáni fiatalok nyilatkozatát</a>, és ismét állmai elnyomással <a href="https://avtonom.org/news/anarhist-zaderzhan-specsluzhbami-azerbaydzhana-za-antimilitaristskie-vyskazyvaniya">kellett szembenéznie</a> a háborúval szembeni ellenállásáért.</p>
<figure class="video-container ">
<iframe src="https://www.youtube.com/embed/xSsAZX2YJFQ" frameborder="0" gesture="media" allow="encrypted-media" allowfullscreen=""></iframe>
<figcaption class="caption video-caption video-caption-youtube">
<p>Bayram Mammadov és Giyas Ibrahimov az ítélethirdetés előtt. A felvételen Elchin Sadigov ügyvéd elmondja, hogy Bayram Mammadov a bíróságon tett vallomásában állította, hogy a kettőjük ellen felhozott kábítószer-vádak a szobor lefestése miatti megtorlás voltak; Bayram rokonai szerint Bayram még csak nem is dohányzott. Az ügyvéd azt is elmondja, hogy Giyas Ibrahimov a nyomozás során a kínzás ellenére is megtagadta a vallomástételt.</p>
</figcaption>
</figure>
<p>Az őshonos kisebbségeket az azerbajdzsáni kormány szintén diszkriminációval sújtja. Egyes népek, mint például a taták, egyáltalán nem tanulhatják nyelvüket az oktatási intézményekben. A kisebb helyi népek által sűrűn lakott területeken a politikai és gazdasági hatalom nagy része az azeriek kezében összpontosul. Az ország déli részén élő tálisok számára tilos a „tális” szó használata, például az éttermek feliratain vagy a helyi történelemkönyvekben. A jogaikért felszólaló kisebbségi csoportok képviselői elnyomással és a <em>„szélsőségesség”</em> és a <em>„szeparatizmus”</em> vádjával szembesülnek. A Sadval mozgalom egyik vezetőjét, aki az oroszországi és azerbajdzsáni lezginek autonómiájáért szállt síkra, bebörtönözték és megölték.</p>
<p>Aliyev Erdoğan egyik legfőbb szövetségese volt, amikor a török hadsereg megszállta <a href="https://crimethinc.com/2019/10/07/the-nationalists-and-the-jihadists-together-and-against-them-only-autonomous-resistance">Rojava</a> területét. Aliyev arzakhi győzelme felbátorítja azokat, akik egy pántürkista birodalomra törekszenek, és fokozott nyomás alá helyezi a gyarmatellenes és antiautoritárius mozgalmakat az egész régióban.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2023/09/23/2.jpg" /> <figcaption>
<p>Az azerbajdzsáni anarchista Giyas Ibrahimov 2020-ban <a href="https://oc-media.org/anti-war-activist-detained-by-azerbaijani-security-service/">ismét bebörtönzéssel</a> nézett szembe egy háborúellenes nyilatkozatáért.</p>
</figcaption>
</figure>
<p>Az arzakhi emberek évezredeken át éltek ezeken a földeken, iskolákat, házakat és templomokat építettek. Emlékezzünk Alekszandr Atabekjan, az Arszakban született örmény anarchista, Pjotr Kropotkin barátjának, szavaira:</p>
<blockquote>
<p>Az ember természetes kapcsolatát az otthonával, a szó szoros értelmében vett hazájával, területiségnek kell nevezni, ellentétben az államisággal, amely egy önkényes határok közé szorított kényszerű egyesülés.</p>
<p>Az anarchizmus, miközben elutasítja az államiságot, nem tagadhatja a territorialitást. A haza és a törzs iránti szeretet nemcsak, hogy nem idegen, hanem ugyanúgy jellemző egy anarchistára, mint bármely más emberre.</p>
</blockquote>
<p>A <a href="https://tekosinaanarsist.noblogs.org/against-turkish-imperialism-in-armenia-for-peoples-self-determination-in-artsakh/">rojavai anarchisták</a> nyomán támogatásra szólítjuk fel az arzakhi népet.</p>
<p>Szabadságot a népeknek – halált a birodalmaknak!</p>
<p>Arzakh, mi veled vagyunk!</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2023/09/23/6.jpg" /> <figcaption>
<p>Bayram Mammadov és Giyas Ibrahimov által festett graffiti: „Baszd meg a rendszert!”</p>
</figcaption>
</figure>
<hr />
<h1 id="a-helyzet-jerevanban">A helyzet Jerevánban</h1>
<p><em><a href="https://teletype.in/@antizon/vsMoXTBFU58">Sona</a>, egy örmény anarcha-feminista beszél a jereváni tüntetésekről, az örmény politikusok mesterkedéseiről és a régió bizonytalan jövőjéről.</em></p>
<p>A tüntetések szeptember 19-én este kezdődtek. A tüntetők Jerevánban két helyszínen – a Köztársaság téren lévő kormányépületnél és az orosz nagykövetségnél – kezdtek gyülekezni. Az orosz emigránsok a Mjasnyikján-emlékműnél tartottak egy kisebb gyűlést.</p>
<p>A tüntetők 19-én a Köztársaság téren még spontán kezdtek gyülekezni, de szeptember 20-án délutánra már Robert Kocharyan politikájának támogatói szerveződtek oda, hogy monopolizálják a teret. Ők valami még rosszabbat képviselnek, mint az Örményországot jelenleg irányító kormány. Kocharyan volt az ország második elnöke; Putyin jó barátja és Kreml-barát politikát képvisel.<br />
Kocharyan támogatói számára a gyűlések lehetőséget kínálnak arra, hogy javítsák politikai pozíciójukat és hatalomra törjenek, de ez nem segít az Arzakhban élő embereken vagy az onnan érkező menekülteken.</p>
<p>Kocharyan támogatói Nikol Pashinyan, Örményország jelenlegi miniszterelnökének lemondását követelik, és azt mondják, hogy készen állnak a háborúra, bár valójában már túl késő van a harchoz – Arzakh már megadta magát. A rendőrség könnygázgránátokkal támadt a tüntetőkre.</p>
<p>Az orosz nagykövetség előtt kevesebben gyűltek össze, az ottani tüntetésen a jelenlegi kormányt támogató erők vettek részt. Az egyik távirati iroda szerint az értelmiség és a baloldali mozgalom képviselői gyűltek össze a nagykövetségnél, de ez nem igaz, már csak azért sem, mert Örményországban nincs baloldali mozgalom.</p>
<p>A kormánypárti <a href="https://t.me/bagramyan26">Bagramyan 26</a> telegram csatorna az orosz nagykövetség blokádjára szólított fel, ugyanakkor kíméletesen viselkedett a rendőrséggel szemben. A rendőrség nem tett semmit azon a tüntetésen, pedig az is engedély nélkül zajlott, akárcsak a Köztársaság téri tüntetés.</p>
<p>Ez a kormányunk képmutatása – az egyik tüntetést feloszlatják, a másikat pedig engedélyezik. De Arzakh feladásáért nemcsak a Kreml a felelős, hanem Pashinyan kormánya is, valamint az Örményországot korábban irányító politikai erők is. A problémák, amelyek a 2020-as háborúhoz és a jelenlegi helyzethez vezettek, nem tegnapiak; Örményországban és más országok politikai erőinek egész sora érintett.</p>
<p>Pashinyan lemondása nem hozná vissza azokat, akik ebben a háborúban meghaltak, sem a 2020-as háborúban, sem a korábbi háborúkban elhunytakat; ez semmilyen módon nem segítene az arzakhi lakosokon. Nem segítene azokon az embereken sem, akiket megfosztottak otthonuktól, földjüktől, egészségüktől a több hónapig tartó éheztetéssel.</p>
<p>Arzakh már nem létezik – és kész.</p>
<p>Ha Kreml-barát erők kerülnek hatalomra, Örményország Oroszország enklávéja lesz. A Pashinyan-kormány mai álláspontja az, hogy nem avatkoznak be az Arzakh és Azerbajdzsán közötti konfliktusba. Ez enyhén szólva képmutató, tekintve, hogy az összes hegyi-karabahi lakosnak örmény útlevele van, örmény valutát használnak. Arzakh egy örmény kvázi-állam. ugyanolyan örmények élnek ott, mint mi.</p>
<p>Pashinyan nyugatbarát politikus. Elkezdte kritizálni a Kremlt, és azzal fenyegetőzött, hogy kilép a CSTO-ból [Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, amelyben Örményország, Fehéroroszország, <a href="https://crimethinc.com/2022/01/12/kazakhstan-after-the-uprising-analysis-from-from-russian-anarchists-eyewitness-accounts-from-anarchists-in-almaty">Kazahsztán</a>, Kirgizisztán, Oroszország és Tádzsikisztán vesz részt]. Az elmúlt hónapokban többször kijelentette, hogy Örményország nem Oroszország szövetségese az Ukrajnával vívott háborúban, és humanitárius segélyeket juttatot Ukrajnába.</p>
<p>Van egy harmadik lehetőség is, bár ez nem valószínű. Egy katonai junta kerülhetne hatalomra, de ez a forgatókönyv is elég rossz lenne.</p>
<p>Arzakh elfoglalása Azerbajdzsánnak csak a legújabb lépése az örmény területek annektálására. Ha Örményország feladja Arzakhot anélkül, hogy válaszul egyetlen lövést is leadna, az azt jelenti, hogy más tartományok is ugyanilyen könnyen megadják magukat – a következő Szüunik, majd Szeván lesz. Kérdés, hogy Örményország ötven év múlva is rajta lesz-e a térképen.</p>
<p>A helyzetről a jereváni anarchista körünkben különböző álláspontok vannak, de abban mindenki egyetért, hogy az Azerbajdzsán részéről az arzakhi agresszió: népirtás.</p>
<p>Itt a Kreml befolyását és az orosz geopolitika eredményét láthatjuk.<br />
Tegnap a Köztársaság téren jártam, mielőtt azt elfoglalták volna a Kocharyan-párti erők. Úgy gondoltam, hogy kötelességem a halott katonák szülei mellett állni, a 2020-ban evakuált arzakhi emberek mellett, a honfitársaim mellett, akik ellenérzéseiket fejezik ki az örmény hadsereg és az örmény hatóságok tétlensége kapcsán.</p>
<p>Személy szerint nagyon mély érzésekkel élem meg ezt a helyzetet. Nem követelhetem Pashinyan lemondását, mert most nincs jobb alternatíva, de tisztában vagyok vele, hogy a kormány mindent elrontott. Mély szolidaritást érzek honfitársaimmal és sajnálom mindazokat, akik ebben a háborúban és az 1990-es évek háborújában haltak meg.</p>
<p>Jön a felismerés, hogy mindezek az áldozatok hiábavalóak voltak. Minden elveszett. Magam is részt veszek ma a humanitárius segélyek gyűjtésében. Ez különösen fontos, tekintettel a 2020-as tapasztalatokra, amikor az állam nem gondoskodott a menekültekről. Egyszerűen egy elhagyatott gyárépületbe szállásolták el őket, amiben egyáltalán nem volt semmi – csak csupasz falak. Az önkéntesek maguk szerelték fel a WC-ket az épületben.</p>
<p>Nem bátorítom az embereket, hogy menjenek el a gyűlésekre. A tüntetések első napján sokan vettek részt a demonstrációkon, és ami történt, az nagyrészt spontán volt. Azóta azonban minden nyilvános gyülekező helyet elfoglalt valamelyik politikus és a támogatói.</p>
<p>Ehelyett azt javaslom, hogy jöjjenek el a humanitárius segélyek gyűjtőhelyére, a Tumanyan utcai <a href="https://www.instagram.com/lan_yerevan/">Letters and Numbers</a> co-working space-be. Hozzanak humanitárius segélyt, és vegyenek részt a válogatásban, hogy amikor a menekültek megérkeznek, készen álljunk arra, hogy elláthassuk őket. Ez most nagyon fontos, hogy segíteni tudjunk több ezer embernek Arzakhból, de nincs elég önkéntesünk.</p>
<hr />
<h1 id="humanitarius-kezdemenyezesek-ormenyorszagban">Humanitárius kezdeményezések Örményországban</h1>
<ul>
<li>A <a href="https://www.instagram.com/lan_yerevan">Letters and Numbers</a> tér és az <em>Örmény Élelmiszerbank</em> humanitárius segélygyűjtő pontot nyitott. Kérjük, hogy ne romlandó élelmiszereket és ruhaneműket hozzanak a jereváni Szent Tumanyan, 35G címre.</li>
<li>Önkéntes alap a háború áldozatainak megsegítésére „<a href="https://www.instagram.com/ethos_ua_yerevan/">Ethos</a>” St. Khorenatsi 30, Jereván.</li>
<li>Sasha Manakina gyűjtése ezen a <a href="https://linktr.ee/hotgirlagainstdicktators">linken található</a>. Sasha az egyik hősnője az új zine-nek, az <em>Alarm!</em></li>
<li>A <a href="https://www.instagram.com/viva_fund/">Viva Jótékonysági Alapítvány</a> 2016 óta biztosít gyógyszereket, rehabilitálja a sebesülteket és segíti Arzakhot.</li>
</ul>
<hr />
<h1 id="elemzes-ormenyorszag-2023">Elemzés: Örményország 2023</h1>
<p><em>Az előző szövegek megjelenése után az alábbi elemzést kaptuk Garren-től, egy Jerevánban élő anarchista könyvtárostól.</em></p>
<p>2023. szeptember 19-én Azerbajdzsán fegyveres erői <em>„terrorellenes”</em> hadműveletet indítottak a hegyi-karabahi örmények ellen – kísérletet tettek arra, hogy végleg kiirtsák Karabah örmény őslakosságát.</p>
<p>Az örmény nép számára Karabah kérdése kettős jelentéssel bír. Az 1990-es években lezajlott első háború, az Azerbajdzsán feletti kezdeti győzelem és az azt követő diplomáciai kudarcok az akkori örmény politikai vezetés részéről meghatározzák az örmények életét az elkövetkező évtizedekben. Ugyanakkor a karabahi válságot arra használták fel, hogy elnyomjanak minden ellenvéleményt és elutasítsák az örmény nacionalizmus kritikáját, ez egészen 2018-ig eszközként szolgált arra, hogy háború fenyegetettségével zsarolják az örményeket, ez volt a Kocharyan-rezsim kedvenc stratégiája.</p>
<p>Kocharyan és szövetségesei 1997-98-ban nem kudarcot vallottak a béketárgyalási kísérleteikben, inkább arroganciából és Azerbajdzsánnal szembeni feltételezett felsőbbrendűségükből, tudatosan szabotáltak minden békekísérletet, majd az Arzakhban győztes harcosokként megszerzett társadalmi tőkét arra használták fel, hogy Örményországot személyes hűbérbirtokká alakítsák, ahol vagyonokat halmozhatnak fel.</p>
<p>Az előző rezsim a háború nyomorúságából tőkét kovácsolt, hogy meggazdagodjon, és eladta Örményországot a legtöbbet kínálóknak – ebben az esetben orosz és örmény kapitalistáknak. Röviden, megfosztották az örményeket a jövőjüktől, cserébe a tőkéért és egy egész nemzet irányításáért. És most, az örmények karabahi jogai elleni újabb támadást követően ugyanezek az árnyékerők puccsra szólítanak fel Örményországban, hogy megdöntsék Nikol Pashinyan demokratikusan megválasztott kormányát.</p>
<p>Pashinyan politikai képzettségének hiányát jól példázta egy 2019-es sztyepanakerti látogatása, amelynek során provokatívan azt állította, hogy <em>Arzakh: Örményország</em>. Ha az Örmény Köztársaság lépéseket tett volna Arzakh hivatalos elismerése érdekében, talán nem lettek volna ilyen meggondolatlanok a szavai. De a tény, hogy minden egyes nemzetközi szervezet az ellenkezőjét ismerte el, azt jelentette, hogy ez a mondat nem lehetett más, mint vakmerő és értelmetlen provokáció. Az óvatlanság és a szűk látókörűség általában a nacionalisták meghatározó jellemzői; Pashinyan kormánya, populista jellege mellett úgy tűnik, ez alól a szabály alól sem kivétel.</p>
<p>Bárki elmondhatja, hogy az élet Örményországban 2018. óta jelentősen megváltozott a korábbi évekhez képest, de bármilyen társadalmi előrelépés is történt, a 2020-as háború következtében csikorogva megállt. Az elmúlt hét eseményei megfelelnek az Örmény Köztársaság Nyugat felé történő stratégiai fordulatának, amit az orosz politikai vezetés egyértelműen megvet, ahogyan azt Marie Zakharova és Dmitrij Peszkov közelmúltbeli nyilatkozataiból is láthatjuk.</p>
<p>A Pashinyan-kormányzatnak nincs más választása, mint a közömbös Nyugat felé fordulni, amely igazából nem az örmények jólétében érdekelt, hanem abban, hogy geopolitikai és gazdasági tőkét kovácsoljon a Dél-Kaukázusban megingó orosz jelenlétből.</p>
<p>Az úgynevezett „ellenzéknek” két lehetősége is volt arra, hogy leszavazza a jelenlegi kormányt, de alkalmatlanságuk és a több évtizedes önkényuralmi rendszer bűze ezt lehetetlenné tette. Most a jótevőik megpróbálják megvalósítani a konzervatív nacionalisták kedvenc stratégiáját: az államcsínyt.</p>
<p>Amikor az örmények lépéseket tettek, hogy megszabaduljanak a gazdasági függőségtől és a gyarmati szolga-mentalitástól, amelyet Oroszország egyre gyengülő imperializmusa kényszerített rájuk, az orosz kormány (amely nem kockáztathatja meg, hogy megromoljon Törökországgal való kapcsolata) megengedte Azerbajdzsánnak, hogy gazdasági blokáddal, katonák és civilek kínzásával és más háborús bűncselekményekkel nyomást gyakoroljon az örményekre. Ugyanekkor, a hírszerző apparátusuk és putyinista-kocharyanista támogatóik révén politikai zűrzavart gerjesztenek Örményországon belül.</p>
<p>Egyre inkább polarizált, egymástól függő és ingatag politikai korszakunkban egy tendencia mérgezte meg a népszerű politikai diskurzust. Az emberek hajlamosak kizárólag egy miniszterelnök, egy elnök vagy más vezető szavaira és tetteire összpontosítani. Ez a fajta rövidlátás elrejti azt a szélesebb politikai, gazdasági és társadalmi apparátust, amely a társadalmi reprodukció és a történelmi folyamatok felett a hatalmat gyakorolja, amelyek ehhez a pillanathoz vezettek.</p>
<p>Örményország esetében Nikol Pashinyan csak egy politikus, méghozzá egy rendkívül gyenge politikus.</p>
<p>Annyira megszállottjai lettünk az egyének cselekedeteinek, hogy elhanyagoljuk a kollektív cselekvés erejét.</p>
<p>A tömeges politikai szerveződés stratégiáját még az Örményországban alapvetően nem létező baloldal is szinte teljesen elhagyta. Jegyezzük meg: a nyolcvanas évek végének és a kilencvenes évek elejének karabahi mozgalma népi mozgalom volt, akárcsak a 2018-as „forradalom”.</p>
<p>A sztálinista bürokrácia igája és a hagyományos parókializmus nagy súllyal nehezedik az örmény társadalmi és politikai életre. Egy reaktív politika kerekedett felül, egy olyan politika, amely a menekültválsággal és a lehetséges invázióval szembenéző kormány destabilizálására szólít fel. Amíg nem alakul ki egy olyan mozgalom, amely képes reprodukálni a mindennapi életet és megvédeni az örmény területiséget, addig a Pashinyan eltávolítására irányuló felhívás nem több, mint az opportunisták és kalandorok hiábavaló fegyverkezési felhívása.</p>
https://crimethinc.com/2023/06/24/orosz-anarchistak-a-wagner-lazadasrol-harom-anarchista-szervezet-nyilatkozata2023-06-24T09:01:25Z2024-01-10T18:48:49ZOrosz anarchisták a Wagner-lázadásról : Három anarchista szervezet nyilatkozata
<figure><img class="u-photo" alt="" src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2023/06/24/header.jpg" /></figure>
<p>Június 24-én kora reggel Vlagyimir Putyin a Wagner katonai magáncég kibontakozó lázadásáról szólt Oroszországhoz kijelentve, hogy Jevgenyij Prigozsin lázadása “az anarchia és a testvérgyilkosság felé sodorja az országot”.</p>
<p>Ez a szavakkal való visszaélés. A testvérgyilkosság Putyin alatt lett uralkodó már korábban. A disszidensek kínzása és meggyilkolása testvérgyilkosság. Ukrajna lerohanása testvérgyilkosság. Mind a Wagner-csoport, mind az orosz hadsereg hivatásává tette testvérgyilkosságot. Az anarchia pedig a testvérgyilkosság ellentéte: az az állapot, amely akkor uralkodik, amikor az emberek nem versengenek a másik feletti uralmáért. A totalitarizmus mindig véres hatalmi konfliktusokhoz vezet.</p>
<p>Ha az oroszországi helyzetet nézzük, nem tudunk nem gondolni arra a polgárháborúra, ami Szudánban tört ki a hadsereg és a Gyorsreagálású Támogató Erők ( RSF-félkatonai szervezet) között az év elején. A kormány, amely el akarta nyomni az egyre erősdő felszabadító társadalmi mozgalmakat, felfegyverezte a Gyorsreagálású Támogató Erők zsoldosait, hogy aztán végül ellenük harcoljon az ország irányításáért.</p>
<p>Ez a fajta teljeskörű erőszak a militarizáció elkerülhetetlen végeredménye. Ahogy a kormányok és a vállalatok egyre inkább a nyers erőre támaszkodnak a társadalmi lázongások elfojtása érdekében, egyre több erőforrást irányítva a rendőrség és a magánbiztonsági szféra felé, egyre kiterjedtebb, borzalmas polgárháborúk feltételeit teremtik meg. A ma Szudánban uralkodó és Oroszországot fenyegető polgárháború holnap máshol is kitörhet, ha nem sikerül globális szinten megváltoztatnunk társadalmunk irányát.<sup id="fnref:1" role="doc-noteref"><a href="#fn:1" class="footnote" rel="footnote">1</a></sup></p>
<p>Sietve lefordítottunk három nyilatkozatot orosz anarchista csoportoktól. Mindegyik szükségképpen földalatti csoport. Az elsőnek székhelye Szibériában van; a második az Anarcho-Kommunista Harci Szervezet, amellyel tavaly készítettünk interjút; a harmadik pedig az Avtonom szerkesztői kollektívája, Oroszország vitathatatlanul legjelentősebb fennmaradt anarchista kiadói platformja.</p>
<p>Frissítés: Az alábbi nyilatkozatok megjelenése óta Prigozsin bejelentette, hogy Moszkvába tartó erői megfordultak, miután tárgyaltak Alekszandr Lukasenkóval, Fehéroroszország elnőkével. Lehet, hogy Prigozsin nagyobbat harapott, mint amekkorát meg tudott rágni, de ugyanígy Putyin is Ukrajnában - különben nem lett volna szüksége Prigozsinra.</p>
<p>Meglátjuk, hogy ez a válság hosszú távon hogyan alakul Oroszországban. Törökországban a 2016-os sikertelen puccskísérlet lehetővé tette Recep Tayyip Erdoğan elnök számára a hatalom megszilárdítását, de a gyengeség és a széthúzás minden jele csak veszélyeztetheti Putyin hatalmát. Az a változékony és kiszámíthatatlan állapot, amelyet elvtársaink Oroszország kapcsán említenek, valószínűleg még csak most következik. A legjobb az lesz, ha nem csak két rivális totalitárius despota fog a küzdelemben részt venni, vagy legalábbis nem csak ők.</p>
<hr />
<h1 id="irkutszki-anarchistak-mozgalma">Irkutszki Anarchisták Mozgalma</h1>
<p>A Wagner-lázadás körüli jelenlegi helyzetben nem választhatunk más oldalt, mint saját magunkat.</p>
<p>Ugyanez mondható el a lakosság nagy részéről is - sem a Putyin-rezsim, sem a vele hatalomért versengők nem fognak az összes oroszországi nép érdekében cselekedni.</p>
<p>Jelenleg többféle lehetséges kimenetelre készülhetünk. Nem zárható ki, hogy a népi önvédelmi csoportok, amelyeknek egy országon belüli polgárháborús forgatókönyv esetén a fő feladatuk az emberek biztonságának megszervezése, valamint az élelmiszer és az alapvető szükségletek biztosításának logisztikai hálózatba szervezése lehet. Senki sem lehet teljesen védtelen a zsoldos katonai alakulatokkal és az orosz hadsereggel szemben, és az egyik legfőbb fegyver, amely mindannyiunk rendelkezésére áll, a szolidaritás és a kölcsönös segítségnyújtás.</p>
<p>Ugyanakkor el kell gondolkodnunk azon, hogy mit tegyünk, ha a jelenlegi államhatalom összeomlik Irkutszk városában vagy az egész Irkutszki régióban.</p>
<p>Támogatjuk nyílt népi tanácsok, gyűlések és fórumok szervezését a közélet minden fontos kérdésében, beleértve a gazdaságot, az ellátást, a természetvédelmet, az emberi jogokat, az önvédelmet, az oktatást és a városi szolgáltatásokat. Mindezekben a struktúrákban szeretnénk, ha a nők és az őslakosok független bizottságai lennének jelen.<sup id="fnref:2" role="doc-noteref"><a href="#fn:2" class="footnote" rel="footnote">2</a></sup></p>
<p>Addig is figyeljük a helyzet alakulását. Putyin már a televízióban is arról beszél, hogy az állami rendszer megsemmisülésétől és az “anarchia” kialakulásától tart! Anarchistaként azt mondhatjuk, hogy a diktátor joggal fél az anarchiától: elvégre ez azt jelenti, hogy hatalma és az “orosz világ” eszméje megszűnik, és helyette a társadalom az önkormányzatiság, a decentralizáció és a föderalizmus elvei szerint kezd működni.</p>
<p>Úgy gondoljuk, hogy az anarchia még elég messze van ebben az országban. De a jelenlegi helyzetben nem vagyunk tehetetlenek; felkészülhetünk mindenre, ami történhet, és figyelmesen várjuk, hogy lesz-e olyan pillanat, amely kedvező lesz mindazoknak, akik szabadságra vágynak, akik belefáradtak a Putyin-rezsimbe. Szeretnénk, ha mindenki, aki ezt fontolgatja, átgondolná, mit tenne ebben az esetben, és összefogna másokkal, akikben megbízhat és akikre számíthat.</p>
<p>Ez a legkevesebb és legalapvetőbb dolog, amit most meg lehet tenni.</p>
<hr />
<h1 id="anarcho-kommunistak-harci-szervezete-boak">Anarcho-kommunisták Harci Szervezete (BOAK)</h1>
<p>Új szakaszába léptünk ennek a történelmi fordulópontnak. Már régóta világos volt, hogy csak idő kérdése és a hatalmi rendszer csúcsán lévők rövidesen elkezdik egymást marcangolni.</p>
<p>Most az anarchista és felszabadító mozgalmak fő feladata Oroszországban és külföldön egyaránt az, hogy a rendelkezésre álló erőket összevonják, megszerezzék, amire szükség van, elemezzék a helyzetet, helyreállítsák a szétesett kommunikációs csatornáikat, és készen álljanak a cselekvésre.</p>
<p>Nem áltatjuk magunkat: eltarthat egy ideig, amíg ez a pillanat bekövetkezik. A februári forradalomtól (amelynek során a tábornokok részt vettek a cár eltávolításában) az októberi forradalomig kilenc hónap telt el. A Kornilov-lázadástól az októberiig két hónap.</p>
<p>Ami azonban világos. Először is, a közvetlen fegyveres összecsapás pillanata közelebb van, mint bármikor. Másodszor, sem a Putyin-rezsim, sem Prigozsin nem a barátaink. Ettől a két kannibál közötti harctól az anarchistáknak távol kell maradniuk - hagyni kell, hogy kivéreztessék egymást, amennyire csak lehet. Így majd a jövőben nem fogják tudni elnyomni az embereket.</p>
<p>De ezt, a megfelelő pillanatra való várakozás időszakát, a javunkra kell fordítani. Folyamatosan, minden pillanatban készülni és növelni a tettrekészséget -, de ugyanakkor elemezni a helyzetet is, készen állni arra, hogy mindent hátrahagyva, elkezdjünk cselekedni, még akkor is, ha a készenlét nem elégséges. Mert, ami még annál is rosszabb, mint korán kezdeni és elébe rohanni a pillanatnak, elaludni azt a pillanatot, amikor jó irányba fordíthatnánk a történetet.</p>
<p>Valamit most szeretnénk még mondani a katonai nyilvántartó és sorozó irodák és más kormányzati épületek elleni támadásra való felhívások témájához is.</p>
<p>Határozottan nem értünk egyet ezzel a felhívással. Jelenleg az ellenség arra készül, hogy visszaverjen egy támadást - nem partizánok, hanem fegyveres lázadók támadását. Az ilyen objektumokat most megtámadni azt jelenti, hogy pazaroljátok az erőforrásaitokat, gyakorlatilag puszta kézzel támadjátok meg az ellenség megerősített erődítményeit.</p>
<p>A gerillának ott kell lecsapnia, ahol a birodalom sebezhető, nem pedig ott, ahol a páncél védi. Ott csapjatok le, ahol az ellenség nem várja!. Ezért most a városoktól távol eső objektumokat lehet megtámadni. Az ellenség összevonta az erőit a védelmére? Ez azt jelenti, hogy feladta a távoli határokat és utakat. Támadjátok meg a gáz- és olajvezetékeket, támadjátok meg a katonai létesítményekhez vezető (de azoktól távol eső) vasúti síneket, támadjátok meg a rendőrségi és katonai bázisokat ellátó villanyvezetékeket és vízvezetékeket, de ne magukat az objektumokat, ahol az ellenség várakozik.</p>
<p>Vagy, ha a kockázat túl nagy - töltsétek ezt az időt a fegyveres felkelésre való felkészüléssel.</p>
<p>Egy élénk és harcképes partizán, aki részt vehet a jövőbeli összecsapásokban, most százszor fontosabb, mint egy partizán, aki rögtönzött bombát dob egy rendőrre, vagy akit egy stresszes rendőr lelőtt.</p>
<p>És ne feledkezzünk meg a terrorellenes műveleti rendszerről sem.</p>
<p>Még ha úgy döntesz is, hogy nem egy zsarut támadsz meg, hanem egy 5 kilométerre lévő villanyvezetéket, a CTO<sup id="fnref:3" role="doc-noteref"><a href="#fn:3" class="footnote" rel="footnote">3</a></sup> ( Terrorizmus Ellenes Művelet) rezsim alatt sokszorosára nő annak a kockázata, hogy útközben elkapnak. Mérlegelj ésszerűen, és ne vállalj felesleges kockázatot.</p>
<h1 id="avtonom--autonom-cselekves">Avtonom / Autonóm Cselekvés</h1>
<p>Most, amikor ez a nyilatkozat megjelenik, még mindig nem tudjuk teljesen megjósolni a “Wagner-lázadás” körüli események alakulását hosszú távon. De két, látszólag ellentétes tendenciára mindenképpen számíthatunk: egyrészt az egyszerű polgárokkal szembeni elnyomás fokozódására, nem csak az állami biztonsági erők részéről, másrészt ezzel párhuzamosan a káosz fokozódására, amikor a szemben álló felek magukra hagyják az embereket azokkal a problémákkal, amelyeket ők maguk teremtettek.</p>
<p>Persze Prigozsin sem jobb, mint Putyin: most egyes fasiszták harcolnak mások ellen. Minden tekintélyelvű hatalom előbb, vagy utóbb véres konfliktusokat szül.</p>
<p>Egy ilyen helyzetben az önszerveződés, az alulról jövő társadalmi kapcsolatok létrehozása és erősítése, valamint a kölcsönös segítségnyújtás iránti igény erősödni fog. Az emberek új kezdeményezéseket, új mozgalmakat fognak létrehozni.</p>
<p>Az anarchisták feladata, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy segítsék az alulról szerveződő struktúrák létrehozását és az azokban való részvételt, új kezdeményezések létrehozását és a meglévők közötti kölcsönhatás erősítését.</p>
<p>Már írtuk, hogy a “wagneristák” és a “hivatalos” állami struktúrák közötti összecsapásban nincs olyan, hogy “a mi oldalunk”. Az éppen zajló civakodásukban mindannyian csak a saját érdekeiket nézik, és csak önmagukat védik. Mindenki másnak jobb, ha nem kockáztatja életét mások harcában, és ha lehet, maradjon távol az ütközési pontoktól.</p>
<p>De ha mindkét szörnyeteggel szemben alternatívát akarunk teremteni, akkor meg kell tanulnunk összefogni a problémáink megoldása érdekében, támogatnunk kell a háború és az elnyomás megszüntetéséért folytatott küzdelmet, meg kell védenünk magunkat az erőszakkal szemben, és meg kell védenünk érdekeinket és jogainkat. Csak így leszünk képesek részt venni egy új társadalom felépítésében, amely felváltja a csődbe ment rendszert és az általa kitermelt gengszterbandákat.</p>
<p>Szolidárisak vagyunk irkutszki elvtársainkkal, akik azt írják:</p>
<blockquote>
<p>Putyin már a televízióban is arról beszél, hogy fél az állami rendszer pusztulásától és az “anarchia” kialakulásától! Anarchistaként azt mondhatjuk, hogy a diktátor joggal fél az anarchiától: elvégre ez azt jelenti, hogy hatalma és az “orosz világ” eszméje megszűnik, és helyette a társadalom az önkormányzatiság, a decentralizáció és a föderalizmus elvei szerint kezd működni.</p>
</blockquote>
<p>Ahol a társadalom feletti állami ellenőrzés és az elnyomás gyengülni fog, az anarchistáknak ki kell használniuk a megnyíló lehetőségeket az anarchista eszmék terjesztésére szóban és tettekben egyaránt. A börtöntelepekről és előzetes letartóztatási központokból most is zajló lázadásokróll érkeznek hírek. Szorgalmaznunk kell a politikai foglyok és az önkényuralom más áldozatainak szabadon bocsátását.</p>
<p>Nem számít, hogyan végződik a most kibontakozó lázadás, az új életnek alulról kell kibontakoznia, a társadalom széles rétegeinek követeléseiből. Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, mindannyiunknak szüksége van az önkormányzat és az önszerveződés struktúráira.</p>
<p>Egyesüljetek!</p>
<div class="footnotes" role="doc-endnotes">
<ol>
<li id="fn:1" role="doc-endnote">
<p>Visszatekintve, a 2021. január 6-i washingtoni események talán a legcsekélyebb ízelítőt adják nekünk, hogy milyen lehet egy olyan konfliktus, amelyben szélsőjobboldali rendőrök és katonák állnak szemben az Egyesült Államok kormányával. <a href="#fnref:1" class="reversefootnote" role="doc-backlink">↩</a></p>
</li>
<li id="fn:2" role="doc-endnote">
<p>Az Irkutszk néven ismert régió Délkelet-Szibériában található, és számos őslakos népnek ad otthont; Szibéria gyarmatosításának története nagyjából párhuzamos az úgynevezett Amerika gyarmatosításának idővonalával és eseményeivel. <a href="#fnref:2" class="reversefootnote" role="doc-backlink">↩</a></p>
</li>
<li id="fn:3" role="doc-endnote">
<p>CTO-Moszkvában, a moszkvai régióban és a Voronyezsi régióban a kormány június 24-én terrorellenes műveleti rendszert vezetett be Jevgenyij Prigozsin és a Wagner társaság lázadására válaszul. <a href="#fnref:3" class="reversefootnote" role="doc-backlink">↩</a></p>
</li>
</ol>
</div>
https://crimethinc.com/2022/09/26/oroszorszag-mozgositas-es-ellenallas-fel-tud-e-noni-az-orosz-haboruellenes-mozgalom-a-kihivashoz2022-09-26T10:41:45Z2022-09-27T17:36:50ZOroszország: Mozgósítás és ellenállás : Fel tud-e nőni az orosz háborúellenes mozgalom a kihíváshoz? Válaszul arra, hogy Putyin mozgósította az oroszokat a hadseregbe, újabb tüntetések és gyújtogatások robbantak ki. De vajon meg tudják-e állítani a háborút?
<figure><img class="u-photo" alt="" src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/09/26/header.jpg" /></figure>
<hr />
<p>Szeptember 21-én, a szeptember eleji ukrán ellentámadást követően Vlagyimir Putyin <a href="http://en.kremlin.ru/events/president/news/69390">bejelentette</a> az orosz lakosság “részleges mozgósítását” annak a “különleges műveletnek” a támogatására, amelyet az orosz hadsereg tavaly február óta folytat Ukrajna területén. Az alábbi elemzésben, amelyet orosz anarchistákkal együttműködve írtunk, és amely az <a href="http://avtonom.org/">avtonom.org</a> orosz anarchista projekt lefordított anyagát is tartalmazza, az orosz háborúellenes mozgalom reakcióját és az egész orosz társadalom felkelésének potenciálját vizsgáljuk.</p>
<p><em>Ha az oroszországi anarchista szerveződések támogatásának módját keresed, fontold meg az avtonom.org <a href="https://www.firefund.net/avtonomorg2022">avtonom.org</a> adományozását, amely vitathatatlanul a legfontosabb orosz anarchista médiaplatform.</em></p>
<hr />
<p>2022 márciusának végén azt <a href="https://crimethinc.com/2022/03/31/russia-waiting-for-the-wheel-of-history-to-turn-reflections-on-the-first-phase-of-the-russian-anti-war-movement">írtuk</a>, hogy az orosz háborúellenes mozgalom első szakasza elérte a határait, és főként nyers erővel nyomták el. Úgy gondoltuk, hogy a következő szakasz csak akkor indul el, amikor a gazdasági szankciók és a veszteségek száma már az egyszerű, hétköznapi oroszokat is megviselik. A várakozásokkal ellentétben azonban az orosz gazdaság nem omlott össze - részben a nyugati kapitalisták orosz olajhoz való hűségének köszönhetően -, és Putyinnak sikerült minimálisra csökkentenie az ellenállást Moszkvában és Szentpéterváron azáltal, hogy aránytalanul sok újoncot hívott be a kisebb városokból.</p>
<p>A másik fejlemény, amely megterhelte az orosz társadalmat, a katonai szolgálatra köteles férfiak mozgósítása volt - Oroszországban ugyanis minden 18 éves és idősebb férfi sorköteles. Miután Putyin veszteségei már az öt számjegyet is meghaladták, úgy döntött, hogy ideje bevetni mindenki mást. Már most hallunk történeteket arról, hogy embereket erőszakkal besoroztak az orosz hadseregbe. Vajon ez azt jelenti, hogy a háború a végtelenségig folytatódik - vagy ez a politikai instabilitás új korszakát nyitja meg Oroszországban?</p>
<p>Véleményünk szerint egy militáns, oroszországi háborúellenes mozgalom az egyetlen remény a békére az egész volt szovjet térségben. Ahogy márciusban <a href="https://crimethinc.com/2022/03/31/russia-waiting-for-the-wheel-of-history-to-turn-reflections-on-the-first-phase-of-the-russian-anti-war-movement">érveltünk</a>,</p>
<blockquote>
<p>“Ezt a háborút csak úgy lehetett volna elkerülni - és valószínűleg csak úgy lehet most megállítani anélkül, hogy mindkét oldalon óriási emberáldozatokkal járna -, ha Oroszországban erőteljes és internacionalista háborúellenes mozgalom törne ki, amely destabilizálja Putyin kormányát, és remélhetőleg valami hasonló következne Ukrajnában és a világ más részein is. Ha a háború a végtelenségig elhúzódik, vagy - így vagy úgy - a nacionalista militarizmus nyers erejével zárul, az a konfliktus minden oldalán évtizedekre nacionalista és militarista táborokba fogja taszítani az embereket.</p>
<p>De ha az ukrajnai háború az egyszerű emberek lázadásának és szolidaritásának eredményeképpen véget ér, az precedenst teremthet további lázadások, zavargások és a szolidaritás számára, és ezek Oroszországból átterjedhetnek Ukrajnára, Nyugat-Európára és az Egyesült Államokra.</p>
</blockquote>
<p>A legfőbb probléma az, hogy az elmúlt másfél évtizedben Putyin szisztematikusan <a href="https://crimethinc.com/2018/03/26/why-the-torture-cases-in-russia-matter-how-the-tactics-that-the-russian-state-uses-against-anarchists-could-spread">szétzúzott</a> minden <a href="https://crimethinc.com/2021/01/24/letter-from-russia-on-the-protests-of-january-23">mozgalmat</a> Oroszországban és a <a href="https://crimethinc.com/2022/01/12/kazakhstan-after-the-uprising-analysis-from-from-russian-anarchists-eyewitness-accounts-from-anarchists-in-almaty">környező országokban</a> <a href="https://crimethinc.com/2021/06/30/belarus-when-we-rise-a-critical-analysis-of-the-2020-revolt-against-the-dictatorship">nations</a>. Számtalan orosz, aki egyébként egy orosz háborúellenes mozgalom gerincét alkothatná, már börtönben vagy száműzetésben van. Ahogy az irkutszki anarchisták <a href="https://t.me/anhoirk/2331">szóvá tették</a> a Telegramon egy nappal azután, hogy Putyin bejelentette a “részleges mozgósítást”:</p>
<blockquote>
<p>A nyár a recesszió időszaka volt. Senki sem tiltakozott, és ha tiltakoztak is, akkor egyénileg tették, egyfajta hétköznapi aktivizmus formájában.</p>
<p>Tegnap a helyzet ismét megváltozott. És ahogy valaki február végén írta - gratulálunk, forradalmi helyzet van! - De sietünk hozzátenni, hogy nincs forradalmi erő az országban.</p>
</blockquote>
<p>Hogyan lehet forradalmi mozgalmat létrehozni a szélsőséges elnyomás körülményei között? Ez nagyjából ugyanaz a kérdés, amivel az emberek <a href="https://crimethinc.com/2020/10/08/iran-there-is-an-infinite-amount-of-hope-but-not-for-us-an-interview-discussing-the-pandemic-economic-crisis-repression-and-resistance-in-iran">Iránban</a> is küzdöttek az elmúlt évtizedben, bár nagyobb <a href="https://blackrosefed.org/iranian-anarchists-on-demonstrations-in-response-to-police-murder-of-mahsa-amini/">intenzitásban</a>.</p>
<p>A “részleges mozgósítás” bejelentése újabb kivándorlási hullámot indított el. Hosszú sorok alakultak ki a határokon, még <a href="https://t.me/anhoirk/2333">a mongol határon is</a>. . Ironikus módon, ha Oroszország sikeresen biztosítja határait a <a href="https://t.me/avtonomorg/5334">disszidensek miatt</a>, hogy a sorkatonaságot eredményessé tegye, az elzárhatja azt a nyomásszelepet is, amely eddig fenntarthatóvá tette az orosz autokráciát.</p>
<hr />
<blockquote class="twitter-tweet " data-lang="en">
<a href="https://twitter.com/crimethinc/status/1572678694027534338">https://twitter.com/crimethinc/status/1572678694027534338</a></blockquote>
<script async="" src="//platform.twitter.com/widgets.js" charset="utf-8"></script>
<p>Közvetlenül azután, hogy Putyin bejelentette a “részleges mozgósítást”, a tüntetők országszerte utcára vonultak. Ahogy februárban és márciusban, a <a href="https://t.me/avtonomorg/5133">tüntetések</a> <a href="https://t.me/avtonomorg/5151">nagy részét</a> feministák segítettek megszervezni. A szeptember 21-i és a mostani hétvégi tüntetések nem voltak olyan nagyszabásúak, mint az első tiltakozási hullám csúcspontján tartott demonstrációk. De ha figyelembe vesszük, hogy a büntetéseket olyan mértékben szigorították, hogy most már egy tábla tartásáért is éveket lehet börtönben tölteni, lenyűgöző, hogy egyáltalán sor került rájuk. (<a href="https://crimethinc.com/2020/12/22/a-poem-by-kenneth-rexroth-painted-across-the-rooftops-of-the-world-on-the-occasion-of-his-birthday">Vlagyimir Majakovszkij</a>, költészetének kedvelőiként szeretnénk meleg üdvözletünket küldeni azoknak a <a href="https://www.24liveblog.com/live/U09Er?n=3148312681154376104">tüntetőknek</a> akiket azért vettek őrizetbe, mert háborúellenes verseket akartak felolvasni a Triumfalnaja téren álló emlékművénél.)</p>
<p>A rendőrség szokás szerint brutális erővel reagált ezekre a tüntetésekre. Ráadásul magát a katonai mozgósítást is büntető jelleggel alkalmazzák: sok letartóztatottnak kézbesítették a mozgósításra vonatkozó felszólítást azokon a rendőrőrsökön, ahová vitték őket. Természetesen az ilyen gyakorlatok hozzájárulnak ahhoz a nyugtalanító benyomáshoz, hogy a mozgósítás Putyin kormányának <a href="https://t.me/doxajournal/21752">partizánakciója</a>, amely a lakosság egyes <a href="https://t.me/avtonomorg/5182">csoportjait veszi célba</a>, nem pedig egy hazafias célt szolgál - és ez azt eredményezheti, hogy a fronton lévő csapatok is kevésbé lesznek megbízhatóak.</p>
<p>A legérdekesebb tüntetések Oroszország peremvidékének kisebb városaiban történtek, ahol a tüntetők megpróbálták megvédeni magukat. A dagesztáni Endirei faluban például a rendőrség kénytelen volt a <a href="https://t.me/anhoirk/2392">tüntetők feje fölé lőni</a>, hogy visszaszerezze az irányítást. Dagesztán fővárosában, Mahacskalában a tüntetők megpróbáltak elzárni egy utat, és összecsaptak a rendőrséggel. Ha az orosz ellenőrzés hálója elkezd foszlani, akkor az a határvidékeken fog foszlani, nem pedig a metropoliszok központjában.</p>
<blockquote class="twitter-tweet " data-lang="en">
<a href="https://twitter.com/crimethinc/status/1573018899167182850">https://twitter.com/crimethinc/status/1573018899167182850</a></blockquote>
<script async="" src="//platform.twitter.com/widgets.js" charset="utf-8"></script>
<p>Mivel a hagyományos tiltakozás költséges, a tiltakozás fő formája, amely az elmúlt hét hónapban lendületet vett, a titkos támadás lett, nevezetesen a toborzóközpontok elleni gyújtogatások és a vasúti szabotázs volt. A “részleges mozgósítás” bejelentése előtt legalább 37 gyújtogatásos támadás történt katonai sorozó irodák és adminisztratív épületek ellen Ukrajna megszállása óta; szeptember 25-én reggelig legalább <a href="https://twitter.com/ARautiainen/status/1574089744618864651">17 további ilyen támadást</a> jelentettek, miután Putyin bejelentette a mozgósítást. <a href="https://t.me/molokonews/14533">Egy újabb</a> támadás épp akkor történt, amikor e jelentést befejeztük, így a teljes szám 55-re emelkedett.</p>
<blockquote class="twitter-tweet " data-lang="en">
<a href="https://twitter.com/sssmirnov/status/1574083499174203392">https://twitter.com/sssmirnov/status/1574083499174203392</a></blockquote>
<script async="" src="//platform.twitter.com/widgets.js" charset="utf-8"></script>
<p>E támadások némelyike lehet, hogy szervezett anarchisták műve, például a titkos <a href="https://crimethinc.com/2022/08/22/russia-the-anarcho-communist-combat-organization-an-interview-with-a-clandestine-anarchist-group">Anarcho-Kommunista Harci Szervezethez</a> csatlakozóké, amely jelentős nyilvánosságot kapott, mióta múlt hónapban interjút készítettünk velük. Mások támadásai egyszerűen csak kétségbeesett tettek. Az elmúlt 24 órában egy mozgósítás ellen tiltakozó férfi felgyújtotta <a href="https://t.me/rospartizan/1078">magát</a> a rjazani buszpályaudvaron. Egy másik <a href="https://twitter.com/Andrew__Roth/status/1574272320071426049">fejbelőtte a toborzási bizottság elnökét</a> az irkutszki Uszt-Ilimszk városában. <a href="https://t.me/molokonews/14528">A jelentések szerint</a>, amikor a katonai komisszár épp az újoncokat oktatta, a támadó kijelentette: “Senki nem megy sehova!”, és egy golyóval leterítette őt. <a href="https://crimethinc.com/2022/01/06/the-uprising-in-kazakhstan-an-interview-and-appraisal">Kazahsztánhoz hasonlóan</a>, a tiltakozás nehézsége azt jelenti, hogy a határvonal aközött, hogy valaki egy kézzel rajzolt táblával megy ki az utcára, vagy egyedül megy ki egy kanna benzinnel vagy egy <a href="https://t.me/parisburns/11190">rögtönzött lőfegyverrel</a>, keskenyebb, mint Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.</p>
<p>Elkezdett elképzelhetővé válni, hogy a sarokba szorított Putyin egy napon elveszítheti hatalmát, de korántsem biztos, hogy ami ezután következik, az jobb lesz. A frusztrált nacionalizmus a fasizmus klasszikus táptalaja, és azok közül, akik bírálni merték Putyin külpolitikáját, sokan olyan sólymok, akik <em>agresszívebb</em> politikát követelnek Ukrajnával és szövetségeseivel szemben. Putyin lojális <a href="https://t.me/anhoirk/2340">nacionalista és fasiszta mozgalmakat</a> ápolt, miközben szétzúzta az autonóm és antiautoriter mozgalmakat és szubkultúrákat, a Szovjetunió öröksége pedig oroszok millióinak fejében diszkreditálta a baloldali és kommunista javaslatokat.</p>
<p>Alapvető fontosságú, hogy forrásokat és támogatást nyújtsunk az orosz anarchistáknak és háborúellenes tüntetőknek; hogy rendelkezésükre álljanak azok az eszközök, amelyekkel a többi orosz is el tudja érni a céljaikat - nem csak az ukrajnai háború befejezéséért, hanem a Putyin rendszerét követő új, részvételi és egyenlőségi társadalommodellért is. A Szovjetunió 1991-es felbomlásakor bekövetkezett vadkapitalista térhódítás katasztrofális méretű csapás volt; érthető, hogy ennek következtében sok orosz fél a változástól, és az anarchistákon múlik, hogy megmutassák, hogy a társadalom átalakulásának más eredményei is lehetnek.</p>
<p>Ahogyan azt a <a href="https://crimethinc.com/2022/01/06/the-uprising-in-kazakhstan-an-interview-and-appraisal">Kazahsztáni Felkelés</a> cikkünkben is kifejtettük,</p>
<blockquote>
<p>“A valódi társadalmi változáshoz – az orosz szférában éppúgy, mint Nyugaton - hosszan tartó küzdelemre lesz szükség. A kormány megdöntése szükséges, de nem elégséges: ahhoz, hogy megvédjék magukat a jövőbeli politikai és gazdasági kényszerek ellen, az egyszerű embereknek horizontális, decentralizált alapon kell kifejleszteniük a kollektív hatalmat. Ez nem egy nap vagy egy év, hanem egy nemzedék munkája.”</p>
</blockquote>
<figure class="video-container portrait">
<iframe src="https://player.vimeo.com/video/753686406?title=0&byline=0&portrait=0" frameborder="0" webkitallowfullscreen="" mozallowfullscreen="" allowfullscreen=""></iframe>
<figcaption class="caption video-caption video-caption-vimeo">
<p>Az orosz rendőrség küzd a tüntetők ellenőrzéséért a dagesztáni Endireiben.</p>
</figcaption>
</figure>
<p><a href="https://crimethinc.com/2018/03/26/why-the-torture-cases-in-russia-matter-how-the-tactics-that-the-russian-state-uses-against-anarchists-could-spread">Régóta</a> <a href="https://crimethinc.com/2022/03/31/russia-waiting-for-the-wheel-of-history-to-turn-reflections-on-the-first-phase-of-the-russian-anti-war-movement">hangsúlyozzuk</a>, hogy az oroszországi helyzet nem azért érdemli meg a figyelmünket, mert az állami elnyomás egy kirívó és kivételes esetét jelenti, hanem mert ez egy változata ugyanannak a felállásnak, amellyel mindannyian szembesülünk a világ minden táján. A totalitárius autokrácia a 21. században sem veszített teret az államhatalom mintájaként. Egyre nagyobb teret nyer Európában - lásd a szélsőjobboldal e heti választási győzelmét Olaszországban - és az Egyesült Államokban is.</p>
<p>Ahogy az erőforrások miatti konfliktusok fokozódnak, amit az ökológiai válságok súlyosbítanak, valószínűleg több olyan háborút fogunk látni, mint amilyen az ukrajnai volt. Valójában ez már most is zajlik máshol a volt Szovjetunióban, ahogy az ellenségeskedések fokozódnak Tádzsikisztán és Kirgizisztán, Azerbajdzsán és Örményország között. Azok, akik ma Oroszországban a tekintélyelvűség és a militarizmus ellen harcolnak, ugyanazokkal a folyamatokkal küzdenek, amelyekkel nekünk is harcolnunk kell a világ más részein, és tanulnunk kellene tőlük, támogatnunk kellene őket.</p>
<figure class="video-container portrait">
<iframe src="https://player.vimeo.com/video/753686416?title=0&byline=0&portrait=0" frameborder="0" webkitallowfullscreen="" mozallowfullscreen="" allowfullscreen=""></iframe>
<figcaption class="caption video-caption video-caption-vimeo">
<p>Egy totalitárius rendszerben néha a legszabadabb hely, ahol az ember lehet, az egy rendőrautó hátsó ülése.</p>
</figcaption>
</figure>
<hr />
<h1 id="a-dezertorok-ejszakaja">A Dezertőrök Éjszakája</h1>
<p><em>Az alábbiakban az orosz anarchista hálózat és médiaplatform, az <a href="https://avtonom.org/news/noch-dezertira-trendy-poryadka-i-haosa-epizod-73-25-sentyabrya">avtonom.org</a> heti podcastjának <a href="https://avtonom.org/">szeptember 25-i</a> adásának fordítása következik.</em></p>
<h2 id="szabotalni-a-mozgositast">Szabotálni a mozgósítást</h2>
<p>A hét fő híre az úgynevezett “részleges mozgósítás”, amelyet Putyin, az úgynevezett Elnök jelentett be. Valójában semmi “részleges” nincs benne: Oroszország lakosságát egyszerűen a Védelmi Minisztérium kezébe adják, hogy táplálkozzon belőle: a minisztérium annyi embert ragad el ágyútölteléknek, amennyit csak akar. Először elviszik a hithű hazafiakat, aztán az apolitikus városiakat, majd a maradék értelmiségiekért jönnek, még ha azok csak korlátozottan is használhatóak.</p>
<p>Ez a kétségbeesés gesztusa Putyin részéről: azt mutatja, hogy a gyors, hagyományos háború ukrajnai stratégiája végleg megbukott, hogy Oroszország kifogyott a többé-kevésbé professzionális hadseregéből, hogy nincs légi fölénye, a modern fegyverek kifogyóban vannak, és nem marad más hátra, mint az ország minden tájáról származó, véletlenszerűen kiválasztott emberek hulláival feltölteni a frontvonalat. És persze ez a mozgósítás stratégiailag semmit sem fog változtatni a háborún (hacsak nem hozza közelebb Putyin végét). Ez egyrészt jó: ha az Orosz Birodalom nyerésre állna, hosszú távon sokkal rosszabb lenne mindenkinek, aki Ukrajnában (és Oroszországban is) él. Rövid távon azonban a mozgósítás csak még nagyobb szenvedést hoz az oroszoknak, akiket végül a rezsim intézkedései elpusztítanak - mint bármelyik értelmetlen birodalmi húsdarálóba került embereket.</p>
<p>Kezdjük azzal, hogy a mozgósítottak elveszítik a munkájukat (a munkaszerződéseket, úgy tűnik, egyszerűen felfüggesztik a mozgósítottak esetében, de világos, hogy a valóságban egyetlen főnök sem fogja megvárni, hogy a potenciális 200-asok visszatérjenek [a “200” egy orosz kifejezés a harcban elesett katonára], és számolni fognak a fronton lévő ágyútöltelékek nyilvánvaló kockázataival. Az Ukrajnában harcoló hadseregből vagy koporsóban, vagy súlyos sebesüléssel kórházba kerülve, vagy dezertőrként térhetsz vissza, ami ebben az esetben valódi börtönbüntetéssel járó bűncselekmény. Más szóval, még pusztán pragmatikus szempontból is okosabb, ha az idézés kézhezvétele után is elkerülöd a hadsereget és a mozgósítást, és legrosszabb esetben <a href="https://theins.ru/news/255356">pénzbüntetést vagy felfüggesztettet kapsz</a>.</p>
<p>Egyelőre azonban még mindig sorban állnak az önkéntesek vagy a rettenthetetlen idióták. Azok viselkedése, akik most már készek kötelességtudóan elmenni a sorozóbizottsághoz, bár egyelőre csak adminisztratív büntetés jár a meg nem jelenésért (és erről már sok útmutató is megjelent), a régi szovjet viccre emlékeztet, amelyben a gyárban bejelentik: “Holnap mindenkit felakasztunk az üzem területén! Van kérdésük?”, és válaszul egy félénk hang dudorodik fel a hallgatóságból: “Kell-e kötelet és szappant hozni magunkkal, vagy azokat a szakszervezetben osztogatják?”. [Oroszul a “kötél és szappan” kifejezés arra utal, hogy mire van szükségünk ahhoz, hogy felakasszuk magunkat; a szappan pedig azért van, hogy a kötél ne csússzon le.] Különösen mulatságos ebből a szempontból, hogy Moszkvában az egyik mozgósítási pontot a <a href="https://t.me/doxajournal/21792">Darwin-Múzeumban állították fel</a> - nyilvánvalóan azért, hogy azonnal átadják a Darwin-díjat azoknak, akik megjelennek. Ahogy Hannah Arendt <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Eichmann_in_Jerusalem">írta</a>, “ezek az emberek nem voltak gazemberek, perverzek vagy szadisták: nem, a legrosszabb az, hogy szörnyen, szörnyen normálisak voltak és maradtak”.</p>
<p>Nincs kétségünk afelől, hogy olvasóink nem vágyakoznak Putyin imperialista hódító háborújára. Mit tegyenek, ha a mozgósítás veszélye fenyegeti őket? [Az eredeti oroszban itt egy szójáték van: a mobilizatszija, az orosz “mozgósítás” szó “moGilizatszija”-ra módosul, mert a mogila oroszul “sírást” jelent.] Erre csak egy válasz van: szabotálni minden lehetséges módon. Most, 2022 szeptemberében jön az igazi “dezertőrök napja”. [Oroszországban február 23-át a haza védelmezőinek napjaként tartják számon, tisztelegve mindazok előtt, akik a hadseregben szolgáltak. Az anarchisták hagyományosan antimilitarista rendezvényeket szerveznek ezen a napon, és “A dezertőrök napjának” nevezik el].</p>
<p>Ne menj be a katonai sorozási irodákba, ne fogadj el idézést, ne tartózkodj azon a címen, ahol be vagy jelentve. Ne mondd el egyetlen hatóságnak sem, hogy hol tartózkodsz: hadd próbáljanak megtalálni Ők. Jelentkezz <a href="https://t.me/pchikov/5084">alternatív polgári szolgálatra</a>, függetlenül attól, hogy valójában mit gondolsz róla. Ne menj be dolgozni, <a href="https://t.me/avtonomorg/5213">vegyél ki betegszabadságot</a>. Általában véve nyugodtan szegd meg a törvényeiket: az életed fontosabb!</p>
<p>A másik lehetőség az ország elhagyása. <a href="https://theins.ru/news/255349">Németország</a> például úgy tűnik, hogy kész befogadni az orosz hadseregből dezertálókat. Ez egy nehéz döntés, és nyilvánvaló, hogy nem mindenkinek vannak meg a forrásai ahhoz, hogy elhagyja Oroszországot, és nem is feltétlen akarják. Ráadásul fennáll annak a kockázata, hogy a határátlépéskor letartóztatják.</p>
<p>Végezetül ne feledjük: szolidaritás, kölcsönös segítségnyújtás és kollektív tevékenység. Ha mindenki csak ül a pincében egyedül, vagy elmegy Grúziába, Putyin örökké uralkodni fog [oroszul ezt úgy fogalmazzák, hogy “a kollektív Putyin”, vagyis a lemondás és az engedelmesség általánosított gondolkodásmódja]. Vegyetek részt a mozgósítás elleni akciókban! A szeptember 24-i háborúellenes utcai tüntetések országszerte nem vonzottak különösebben sok embert. Úgy tűnik azonban, hogy némi radikalizálódás tapasztalható - Moszkvában a <a href="https://t.me/avtonomorg/5244">tüntetők visszarángatták az őrizetbe vetteket a rendőrségtől</a>. Mindenesetre jobb 15 napra vagy akár 10 évre börtönbe kerülni, mintha egy HIMARS [amerikai gyártmányú könnyű rakétavető] lövedék darabokra szaggatna téged, vagy Kadirov különítményeinek banditái lőnének le valahol Bakhmut közelében [Ramzan Kadirov a Csecsen Köztársaság vezetője és az orosz hadsereg altábornagya; Bakhmut egy város a Donyecki területen].</p>
<p>A kollektív cselekvés az, ami megváltoztathatja az ország helyzetét, nem pedig az egyének, akik megpróbálják megmenteni magukat. Cselekvés minden rendelkezésre álló eszközzel. Ha most tétlenül ülünk, kevesen ússzák meg. A mozgósítás bejelentésének napján a katonai nyilvántartó és sorozó irodák egyre gyakrabban kezdtek lángra kapni, és minél több ég le közülük, annál lassabban fog haladni a mozgósítás. Megkezdődik a Dezertőrök Éjszakája. De vigyázzunk: fontos, hogy legalább néhány anarchista még Oroszországban és szabadlábon legyen, amikor a tüntetések nagy tömegeket vonzanak.</p>
<p>Akárhogy is: szabotálni a mozgósítást, homokot szórni a halálgépezet fogaskerekei közé. Még ha csak meggyőzöl néhány ismerőst, hogy ne vegyék át az idézéseket, már ez is fontos cselekedet.</p>
<figure class="video-container portrait">
<iframe src="https://player.vimeo.com/video/753686427?title=0&byline=0&portrait=0" frameborder="0" webkitallowfullscreen="" mozallowfullscreen="" allowfullscreen=""></iframe>
<figcaption class="caption video-caption video-caption-vimeo">
<p>Háborúellenes tüntetők Mahacskalában reagálnak a rendőri brutalitásra.</p>
</figcaption>
</figure>
<h2 id="minden-sokkal-rosszabb-lesz">Minden sokkal rosszabb lesz</h2>
<p>Oroszország el fogja veszíteni a folyamatban lévő hagyományos (nem nukleáris) háborút. Igen, és egy elmaradott, félig-meddig iparosodott ország nem harcolhat szinte az egész világ ellen, még akkor sem, ha nagyon nagy területtel rendelkezik (ha valami, akkor ez további sebezhetőséget jelent). Ezért, ha minden úgy megy tovább, ahogy most, akkor Oroszország jövője: kapituláció, jóvátétel, szegénység, és nagy valószínűséggel szétesés (önként vagy nem önként). A jelenlegi Orosz Föderáció területén élő embereknek nehéz lesz, de legalább lesz esélyük arra, hogy a semmiből újjáépítsék társadalmukat. Ebben jelentős szerepet játszhatnak a tekintélyellenes erők is, és nem számít, hogy “anarchistáknak” vagy valamiféle “homályos demokratáknak” nevezik őket.</p>
<p>Van egy másik végkifejlet is: Putyin megijedve attól, hogy megismétlődik Kadhafi sorsa, nukleáris fegyvereket vet be (feltéve, hogy azok még nem rozsdásodtak be teljesen). Nehéz megjósolni az események további alakulását, de ez a fenyegetés nyilvánvalóan nem korlátozódik Ukrajna területére. Ez a lehetőség tehát sokkal rosszabb, mint az előző. Hogy hogyan lehet ezt megakadályozni - és hogy az alulról szerveződő politikai mozgalmak ezt valahogyan befolyásolni tudják-e -, az nyitott kérdés. Mindenesetre a nukleáris fegyverek megléte eleve nem túl okos dolog, de a Kremlben egy szenilis öregember kezében lévő nukleáris fegyverek megléte még sokkal rosszabb dolog.</p>
<h2 id="a-haboru-terjed">A háború terjed</h2>
<p>Mint mindig, az ukrajnai háború leple alatt a szomszédos országok is katonai erővel kezdik megoldani a problémáikat. Itt Tádzsikisztán Kirgizisztánnal folytat tűzharcot a határon, ott Azerbajdzsán átlépi az Örményországgal közös határt és újabb területeket foglal el, és mindez holttestekkel és sebesültekkel jár. A világ figyelme Ukrajnára szegeződik - miért ne használnák ezt ki? Így kezdődtek a világháborúk.</p>
<p>Erről nem szabad megfeledkeznünk; legalább az olyan pitiáner imperialistákra, mint Azerbajdzsán, oda kell figyelnünk. Végül is mindent az összehasonlításon keresztül tanulunk meg: Oroszország az Egyesült Államokhoz képest kisebb imperialista, de ez mégsem jelenti azt, hogy szemet kellene hunynunk a gaztettei felett (még akkor sem, ha ezt Noam Chomsky és Roger Waters mondják nekünk, akiket amerikai és brit útlevelük megbízhatóan megvéd az FSZB [az orosz titkosrendőrség] <a href="https://crimethinc.com/2018/03/26/why-the-torture-cases-in-russia-matter-how-the-tactics-that-the-russian-state-uses-against-anarchists-could-spread">elektródáitól</a>.</p>
<hr />
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/09/26/1.jpg" /> <figcaption>
<p>Az orosz rendőrség <a href="https://t.me/avtonomorg/5246">tüntetőkre támad</a> Szentpéterváron - elfojtják-e a másként gondolkodók utolsó maradványait Oroszországban, vagy lángra lobbantják ezzel az országot?</p>
</figcaption>
</figure>
<h1 id="tovabbi-olvasnivalok">További olvasnivalók</h1>
<ul>
<li><a href="https://crimethinc.com/2022/08/22/russia-the-anarcho-communist-combat-organization-an-interview-with-a-clandestine-anarchist-group">Az Anarcho-Kommunista Harci Szervezet</a>—Interjú egy titkos anarchista csoporttal</li>
<li><a href="https://crimethinc.com/2022/03/31/russia-waiting-for-the-wheel-of-history-to-turn-reflections-on-the-first-phase-of-the-russian-anti-war-movement">Várva a történelem kerekének forgására</a>— Gondolatok az orosz háborúellenes mozgalom első szakaszáról</li>
</ul>
https://crimethinc.com/2022/04/06/es-a-haboru-utan-a-tarsadalmi-kuzdelmek-kilatasai-ukrajnaban-feheroroszorszagban-es-oroszorszagban2022-04-06T22:35:42Z2022-11-01T05:39:31ZÉs a háború után? : A társadalmi küzdelmek kilátásai Ukrajnában, Fehéroroszországban és OroszországbanHogyan alakítja majd az ukrajnai háború kimenetele az ukrán, fehérorosz, orosz forradalmi mozgalmakat?
<figure><img class="u-photo" alt="" src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/04/06/header.jpg" /></figure>
<p>Ukrajna orosz megszállása Kelet-Európát rendezetlen helyzetbe sodorta, felborítva az amúgy is ingatag világrendet. De mi következik a háború után? És hogyan alakítja majd a háború vége a régió forradalmi mozgalmainak kilátásait?</p>
<p>A háború termékeny talaja lett a nacionalisták és militaristák számára, akik Ukrajnában, Oroszországban, Lengyelországban és Európa más részein toboroznak. A fegyverek, amelyeket a NATO Ukrajnába és a környező régiókba küld, még évekig ott maradnak, és a donbasszi és szíriai proxyháborúk mintájára a jövőbeni polgárháborúkban a térségben egyre több áldozatot követelnek majd. Azok a katonák, akik túlélik a harcokat, magukkal hozzák a traumatikus élmények következményeit, amelyeket egyesek közülük saját közösségeikben - vagy mások közösségeiben, mint zsoldosok a jövőbeli konfliktusokban - fognak újra átélni. A patriarchátus és a fundamentalizmus jellemzően felerősödik a háborúskodás következményeként, ahogy azt Libanontól és Palesztinától Iránon át Afganisztánig láthattuk - és vitathatóan, kisebb mértékben, az Egyesült Államokban is, Afganisztán és Irak lerohanását követően.</p>
<p>Ahogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök <a href="https://www.haaretz.com/world-news/europe/.premium.HIGHLIGHT-zelenskyy-says-post-war-ukraine-will-emulate-israel-won-t-be-liberal-european-1.10721395">maga is elismerte</a>, ez a háború egy lépés az állandó militarizáció világa felé, amelyben a militarizált rendfenntartás izraeli modellje lesz a norma, és a nyers erő lesz a politikai nézeteltérések megoldásának legfőbb eszköze. A háborúk, gazdasági és ökológiai válságok által elűzött hatalmas menekültpopulációkat nemzeti és etnikai hierarchiák szerint fogják elkülöníteni - befogadó otthonokban tartják őket, internálótáborokba zsúfolják őket, vagy <a href="https://crimethinc.com/2022/03/29/solidarity-in-an-age-of-war-and-displacement-anarchists-confront-the-weaponization-of-refugees-on-the-poland-belarus-border">visszaszorítják őket a határvidékre meghalni</a>.</p>
<p>Mindezekre válaszul az anarchisták azt remélik, hogy egy másik jövőképet tudnak kialakítani, szolidaritást teremtve a háborúellenes, nacionalista és államellenes mozgalmak között minden határon és különbségeken túl. Ahelyett, hogy azonosulnánk bármelyik kormánnyal vagy kapitalista tömbbel, és egyesek rossz cselekedeteire hivatkozva mentegetnénk mások rossz cselekedeteit, célunk, hogy <a href="https://crimethinc.com/2022/03/31/russia-waiting-for-the-wheel-of-history-to-turn-reflections-on-the-first-phase-of-the-russian-anti-war-movement">alulról jövő akciókkal</a> megteremtsük a háború és a kizsákmányolás elleni harc képességét. Ha előre látjuk azokat a kihívásokat, amelyekkel a társadalmi mozgalmak az egész régióban szembesülni fognak a háború után, az segíthet nekünk prioritásaink meghatározásában.</p>
<p>Orosz elvtársainkkal közösen elkészítettük <a href="https://avtonom.org/blog/vladimir-platonenko">Vlagyimir Platonenko</a> <a href="https://avtonom.org/author_columns/voyna-i-socialnaya-borba-0">alábbi cikkének</a> fordítását, amelyben azt vizsgáljuk, hogy milyen kilátások várnak a társadalmi harcokra Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban a háború befejezése után. Egy korábbi, a háborúról szóló cikkének angol fordítása <a href="https://theanarchistlibrary.org/library/vladimir-platonenko-about-the-war-with-ukraine">itt</a> olvasható. Bár Platonenko biztosra veszi, hogy Oroszország csúfos vereséget szenved - amit mi aligha tartunk előre eldöntött dolognak -, ezt a szöveget azért tartjuk értékesnek, mert rámutat az ukrán kormánnyal való azonosulás veszélyeire, és hangsúlyozza az orosz liberálisok felelősségét a mai oroszországi helyzetért, amely akkor is megismétlődhet, ha Putyint valahogyan kiszorítják a hatalomból.</p>
<hr />
<h1 id="haboru-es-tarsadalmi-harc-ukrajnaban">Háború és társadalmi harc Ukrajnában</h1>
<p>A legrosszabb dolog, amit Putyin tett Ukrajnában [sic - a szerző feltehetően úgy érti, hogy “azon kívül, hogy számtalan embert meggyilkolt, megsebesített és kitelepített”], hogy kibékítette a hatalmat a néppel. Az ukrán elnök az egyetemes kritika tárgyából az ukrán Charles de Gaulle-vá változott. <sup id="fnref:1" role="doc-noteref"><a href="#fn:1" class="footnote" rel="footnote">1</a></sup> Az ukrán belügyminisztérium tábornoka felajánlja, hogy kiszolgáltatja magát az orosz hadseregnek az ostromlott város civileinek kiszabadításáért cserébe, és nemzeti hőssé válik. Ukrajna egész lakossága, a hajléktalanoktól az oligarchákig, egyesül a közös harcban. Ugyanaz zajlik le, mint a Szovjetunióban 1941-ben, amikor Sztálin mindenkit “testvéreknek” nevezett, és az emberek hittek az őszinteségében. Ha az a háború a Szovjetunió belháborúja volt, akkor ez most Ukrajna belháborúja lett. Harkovot és Mariupolt Sztálingrádnak, Leningrádnak vagy a breszti erődnek tekintik. Emlékeztek, hogyan <a href="https://wysotsky.com/1033.htm?377">énekelt</a> <a href="https://avtonom.org/blog/ne-tolko-o-vysockom">Viszockij</a> a leningrádi blokádról? “Mindenki éhezett, még az ügyész is”. Nos, nem mindenki éhezett, és a magasabb rangú tisztviselők közül senki sem halt bele a betegségekbe. De az emberek emlékezetében úgy maradt fenn, ahogy a költő énekelte. Ugyanezt fogják mondani és énekelni Mariupolról vagy Harkovról.
És amikor a háborúnak vége lesz, minden megpróbáltatásért ezt fogják okolni. Az éhezőket és a hajléktalanokat megnyugtatja majd, hogy ők győztek. És a társadalmi Majdan [azaz felkelés],<sup id="fnref:2" role="doc-noteref"><a href="#fn:2" class="footnote" rel="footnote">2</a></sup> amely lassan kitörhetett volna Ukrajnában, most hosszú időre el lesz halasztva.</p>
<p>Ez már megtörtént a Krím annektálása után. A Majdanon [azaz <a href="/2014/03/17/feature-the-ukrainian-revolution-the-future-of-social-movements">2014-ben</a>], sokan azt mondták, hogy Janukovics után most az oligarchákkal kell foglalkoznunk. Miután Oroszország elfoglalta a Krímet,<sup id="fnref:3" role="doc-noteref"><a href="#fn:3" class="footnote" rel="footnote">3</a></sup> ezt elfelejtették. “Most nem. A haza veszélyben van”. Most újra megtörténik, de sokkal keményebb hangnemben.</p>
<p>Hogy igazságosak legyünk, a hatalom és a nép közötti ellentmondások, valamint a felső és alsó osztályok érdekei és céljai közötti különbség nem szűnt meg. A poltavai területen, ha nem tévedek, elkoboztak a falusiaktól… tizenegy orosz tankot (az oroszok által elhagyottat). Vagyis a falusiak szántónak vagy traktornak akarták használni ezeket a tankokat, és az ukrán hadsereg elkobozta őket. De egyelőre az ilyen ellentmondásokat a kormány javára oldják fel - a közös győzelem nevében.</p>
<p>Ukrajna egy dologban mindig is jó volt: bevett szokás volt leváltani azt az uralkodót, aki nem tetszett a népnek. Ez különböztette meg a moszkvaiaktól (az ókori Oroszországtól), ahol a cár alakja szent volt. Kivételt képezett a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Time_of_Troubles">Zűrzavaros idők</a>, amelynek a kereskedő (Minin) és a fejedelem (Pozharsky) vetett véget. Ukrajnában azonban mindig is az volt a szabály, hogy a népszerűtlen vezetőket kiszorítják. Ez az ukrán hagyomány legalább a kozák időkig nyúlik vissza. Hány ukrán kozák atamán fizetett pozíciójával, sőt néha az életével a “népszerűtlen intézkedésekért”! Hogy ez a hagyomány most folytatódik-e, nehéz megmondani.</p>
<p>Lehetséges, hogy igen. Nemcsak az ukrán hadsereg harcol az orosz hadsereggel, hanem a területvédelmi egységek is. Vagyis: az egyszerű emberek - akiknek most már van fegyverük. Lehet, hogy megtartják őket. Részt fognak érezni a győzelemben, és tiszteletet fognak követelni a hatóságoktól. A hatóságok nem fogják tudni egyszerűen táborokba szórni őket, ahogy Sztálin tette a második világháború frontveteránjaival.</p>
<p>De a hatóságok becsaphatják az embereket azzal, hogy a haragjukat az államról a külső ellenségre irányítják át. Ez különösen könnyű lesz, ha Oroszországot legyőzik, de nem végeznek vele. Arról nem is beszélve, hogy mindez a győzelem után fog történni. És előtte lesz egy szent háború, amelyben a nép és a párt egyesül. Vagyis a nép és a kormány, ebben az esetben.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/04/06/4.jpg" />
</figure>
<h1 id="feheroroszorszagban">Fehéroroszországban</h1>
<p>Ha Ukrajnában a háború kibékítette a hatalmat a néppel, vagy inkább a népet a hatalommal, akkor Fehéroroszországban inkább az ellenkezője a helyzet. Lukasenko nem akar háborúzni. Ő sem akar belekeveredni ebbe a leszámolásba. Azonban részt kell vennie benne, még ha csak úgy is, hogy engedi Putyin hadseregét áthaladni a területén. Az pedig, hogy a fehérorosz hadsereg csatlakozik-e a háborúhoz, továbbra is nyitott kérdés.</p>
<p>Az emberek nem akarnak háborút Ukrajnával. Még szabotázst is szerveznek a vasútvonalakon. Ráadásul a fehérorosz önkéntesek már Ukrajna oldalán harcolnak, külön egységbe tömörülve.
Egyértelmű, hogy a jövőben ez lesz a Lukasenko-ellenes hadsereg alapja. El lehet képzelni, hogy melyik oldal kapja meg a fehérorosz nép többségének szimpátiáját, ha háború lesz Lukasenko támogatói és ellenzői között. Mivel a Nyugat nem ismeri el Lukasenkót legitim elnöknek, feltételezhető, hogy a Lukasenko-ellenes hadsereg nem fog hiányt szenvedni élelmiszerben, felszerelésben és fegyverekben. És nagy valószínűséggel győzni is fog. A kérdés az, hogy mi lesz ezután Fehéroroszországban.</p>
<p>A fehérorosz liberálisok <a href="https://crimethinc.com/2021/06/30/belarus-when-we-rise-a-critical-analysis-of-the-2020-revolt-against-the-dictatorship">a 2020-as tüntetések tönkretételével</a> értéktelenségüket. Ez azonban valószínűleg nem fogja megakadályozni őket abban, hogy a győzelemben való részvételt (“Keményen dolgoztunk!”) és a kormányban való helyet követeljenek maguknak. Annál is inkább, mivel az egész egyesült Nyugat az ő oldalukon áll majd.</p>
<p>Fehéroroszországban gyakorlatilag nincsenek leninisták. Ezt a rést maga Lukasenko foglalja el, aki a tömegek engedelmességéért cserébe a jóléti állam megőrzését ígérte. A klasszikus nacionalisták ott is gyengék - Lukasenko fő ellenségeinek tekinti őket, és elnyomott mindent, ami a fehérorosz kultúrához kapcsolódik. Vannak viszont “anarcho”-nacionalisták [sic].
<sup id="fnref:5" role="doc-noteref"><a href="#fn:5" class="footnote" rel="footnote">4</a></sup> Nehéz azonban megbecsülni, hogy mennyire erősek.</p>
<p>Ugyanakkor a 2020-as eseményekig meglehetősen erős anarchista mozgalom volt Fehéroroszországban. A liberálisokkal ellentétben az anarchisták nem adtak virágot a rohamrendőröknek, és nem buzdítottak másokat arra, hogy ugyanezt tegyék. Nem csoda, hogy sokan közülük rácsok mögött végezték. De még ezután is, ha jól tudom, elég sok anarchista van az Ukrajnában harcoló fehérorosz különítményben. Legalábbis a fotók ezt mutatják.<sup id="fnref:4" role="doc-noteref"><a href="#fn:4" class="footnote" rel="footnote">5</a></sup> Tehát, hacsak az ukrán hatóságok vagy a fehérorosz ellenzék nem “szabadul meg” tőlük (és valószínűleg az ukrán hatóságoknak nem lesz rá szükségük, a fehérorosz ellenzék pedig egyszerűen nem lesz képes erre a győzelem előtt), akkor a Lukasenko feletti győzelem után az anarchisták önálló erővé válhatnak Fehéroroszországban.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/04/06/3.jpg" />
</figure>
<h1 id="oroszorszagban">Oroszországban</h1>
<p>A legrosszabb helyzet [a jövőbeli kilátások tekintetében] az Orosz Föderációban van. A lakosság legaktívabb és legképzettebb része külföldre menekül, vagy a háborúkban porrá zúzódik. Az ukránoknak behódoló katonák egy része átállt Ukrajna oldalára, és azon az oldalon szándékozik harcolni. De ezek az emberek túl kevesen vannak ahhoz, hogy Oroszország felszabadítóiként bevonuljanak Moszkvába. A legtöbb, amiben reménykedhetnek, hogy az Orosz Föderáció veresége esetén annak kormánya beleegyezik, hogy ne mint külföldiek és nemzetárulók, hanem mint teljes jogú állampolgárok térhessenek vissza az országba. Legfeljebb különösen megbecsült állampolgárok lehetnek, de ennél több nem.</p>
<p>Ha hinni lehet <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Yulia_Latynina">Julija Latinyinának</a>, létezik egy projekt az orosz emigránsok hálózatának létrehozására, de hogy mi áll e mögött, és hová vezet, az még nem világos. Az a tény, hogy a szociáldarwinista Latinyina ebbe vetett reményeket, inkább riasztó, mint bátorító a társadalmi igazságosság hívei számára.</p>
<p>A monarchista hagyományokkal rendelkező mai Oroszországban a jelenlegi rendszer elleni bármiféle harc erősen Navalnijhoz és a liberálisokhoz kötődik, akiket Navalnij valószínűleg a leginkább támogatni fog, ahogyan egykor Jelcin is tette. Ez a Jelcin-korszak, majd a Putyin-korszak megismétlődéséhez vezethet. Hadd emlékeztessem az olvasót, hogy Jelcin és liberális környezete volt az, aki először tönkretette és kirabolta az orosz népet, majd Putyint nevezte ki a zsákmány őrzésére.</p>
<p>Ez azt is jelenti, hogy a liberálisok közvetlenül felelősek azért, hogy Putyin hatalomra került, és az általa elkövetett összes szörnyűségért. Azonban eltökélt szándékuk, hogy az egyszerű emberekre hárítsák a felelősséget, és rájuk hárítsák a számlát, amelyet a Nyugat a legyőzött Oroszországnak fog felmutatni.</p>
<p>Hozzá kell tenni, hogy ha a vad kilencvenes években az orosz üzletembereket egy új népi forradalomtól a gengszterharc mentette meg, amely az aktív lakosság jelentős részét kiirtotta (és nem a legrosszabb részét, mert az ilyen harcokban először azok haltak meg, akik megőrizték emberségük egy kis maradványát, míg a legrosszabb gazemberek túlélték), akkor most ugyanez a lakosság egy része a háborúban (és a háború utáni hasonló harcokban, amikor a rabláshoz és gyilkoláshoz szokott katonák visszatérnek a frontról) fog elpusztulni.</p>
<p>Röviden, hacsak nem repül valami “<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Black_swan_theory">fekete hattyú</a>” az orosz nép segítségére, Oroszország megismétli Jelcin-Putyin három évtizedét, ami után az ország valószínűleg elpusztul [sic], kivéve Moszkvát és néhány más régiót, ahol “virágzó gazdaság” jön létre, 12 órás munkanappal az egyszerű emberek számára és elit éttermekkel és bordélyházakkal az oligarchák számára.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/04/06/2.jpg" />
</figure>
<h1 id="lehetseges-felbomlas">Lehetséges felbomlás</h1>
<p>Ez a “fekete hattyú” többek között az ország különböző régiókra való felbomlása lehet. Ezt sem az orosz liberálisok, sem a Nyugat nem akarja, mert akkor nem lesz világos, hogy kitől lehet majd jóvátételt kérni. Valójában az, hogy Moszkva atrocitásaiért nem hajlandóak fizetni - szó szerint és átvitt értelemben is -, lehet az egyik oka a különböző régiók szétválásának. Jelenleg egy ilyen szétválás lehetetlen, mert azt a szövetségi hadsereg gyorsan elnyomná, amivel szemben a régióknak egyszerűen nincs mivel szembeszállniuk. De Oroszország veresége után a helyzet megváltozhat, mivel a szövetségi hadsereg meggyengül, és a régióknak saját helyi katonai alakulataik lesznek.</p>
<p>Ha az ország összeomlik, a vertikális hatalom monolitja is összeomlik, és senki sem lesz képes ráerőltetni a saját gazdasági modelljét az egész országra, a Baltikumtól a Kuril-szigetekig, ahogy Oroszországban történt (ne feledjük, hogy az első csecsen háború egyik fő oka az volt, hogy Csecsenföld elutasította a <a href="http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/8416497.stm">Gaidar</a>-<a href="https://www.theguardian.com/world/2022/mar/23/putin-adviser-anatoly-chubais-quits-leaves-russia-invasion-ukraine">Chubais</a> -féle privatizációs modellt). Már beszéltünk arról a lehetőségről, hogy elkerülhető a jóvátétel kifizetése (amit a hatóságok az egyszerű emberekre próbálnak majd rákényszeríteni, nem pedig a korrupt hivatalnokokra). Végül a területi felbomlás lehetővé teszi a forradalmárok és más bajkeverők számára, hogy szükség esetén a hatóságok üldözése elől egyszerűen átköltözzenek egy szomszédos régióba - és ha szükséges, mindannyian egy régióban gyűljenek össze, ahogyan a különböző országok aktivistái a Majdanra gyűltek össze.</p>
<p>Mindez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az összeomlás a latin-amerikai modellt követi, amelyben a korábbi tartomány minden lakója (amelynek határai nem esnek egybe az etnikai határokkal) nyelvtől és származástól függetlenül egyenlő jogokat kap, nem pedig az afrikai modellt, amelyben egy etnikai csoport tagjai sajátjuknak tekintik az új országot, és annak minden más lakosát (jobb esetben) asszimilálják, (rosszabb esetben) kiirtják, vagy egyszerűen másodrendű állampolgárrá degradálják. Ez utóbbi esetben társadalmi harc helyett etnikumok közötti konfliktust kapunk.</p>
<p>Ukrajna elszakadása latin-amerikai mintára történt; a modern Ukrajnában ugyanannyi orosz, zsidó vagy akár örmény családnevű ember van, mint ahány ukrán név van az Ukrajnát megszálló orosz hadsereg katonái között, míg az Ivanovok és Koganovok megkülönböztetése Ukrajnában csak azoknak a gyulladt képzeletében létezik, akik Szolovjovot és Szimonjant [neves orosz televíziós propagandisták] hallgatják. Csecsenföld elszakadása azonban a fent leírt második modellt követte: nemcsak az oroszok, hanem más etnikai csoportok képviselői is szembesültek a csecsenek diszkriminációjával. És jelenleg nehéz megmondani, hogy melyik lehetőség játszódna le, ha az Orosz Föderáció felbomlása bekövetkezne.</p>
<p>Ez sok tényezőtől függ majd, köztük tőlünk is - bár sajnos nem csak tőlünk.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/04/06/1.jpg" />
</figure>
<div class="footnotes" role="doc-endnotes">
<ol>
<li id="fn:1" role="doc-endnote">
<p>Charles de Gaulle volt az a katonatiszt, aki a második világháború idején a száműzetésben lévő francia kormányt vezette, majd később elfojtotta az 1968 májusi felkelést. <a href="#fnref:1" class="reversefootnote" role="doc-backlink">↩</a></p>
</li>
<li id="fn:2" role="doc-endnote">
<p>A Maidan Nezalezsnosztyi (“Függetlenség tere”) Kijev, Ukrajna fővárosának központi tere. Hatalmas tüntetések színhelye volt 2004-ben, az úgynevezett “narancsos forradalom” idején, majd 2013-2014-ben ismét a 2014-es <a href="/2014/03/17/feature-the-ukrainian-revolution-the-future-of-social-movements">Ukrán Forradalomhoz</a> vezető események idején.. <a href="#fnref:2" class="reversefootnote" role="doc-backlink">↩</a></p>
</li>
<li id="fn:3" role="doc-endnote">
<p>Ahogy <a href="/2014/03/17/feature-the-ukrainian-revolution-the-future-of-social-movements">2014-ben írtuk</a>, “A hatalmas kormányok nem fogják tétlenül nézni, hogy az egyszerű emberek belekóstoljanak a megdöntésük ízébe. Kénytelenek lesznek beavatkozni, ahogy Oroszország tette Ukrajnában, abban a reményben, hogy a háború felülmúlhatja a felkelést. A háború egy módja a lehetőségek elzárásának - a téma megváltoztatásának”. <a href="#fnref:3" class="reversefootnote" role="doc-backlink">↩</a></p>
</li>
<li id="fn:5" role="doc-endnote">
<p>A szerzővel és egy fehérorosz bajtársával folytatott közvetlen kommunikáció során megállapítottuk, hogy a csoport, amelyre a szerző utalt, már nem létezik. 2015-ben és 2016-ban egykori antifasiszta huligánok tettek kísérletet az anarchizmus és a nacionalizmus összeolvadására Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában, de forrásaink szerint ennek nyomai nem maradtak meg. <a href="#fnref:5" class="reversefootnote" role="doc-backlink">↩</a></p>
</li>
<li id="fn:4" role="doc-endnote">
<p>Sajnos fehérorosz forrásaink kevésbé optimista beszámolót adnak az Ukrajnában harcoló fehérorosz önkéntesek különítményéről, amelyről azt írják, hogy jobboldali elemeket vonultat fel. <a href="#fnref:4" class="reversefootnote" role="doc-backlink">↩</a></p>
</li>
</ol>
</div>
https://crimethinc.com/2022/03/31/oroszorszag-varva-a-tortenelem-kerekenek-forgasara-gondolatok-az-orosz-haboruellenes-mozgalom-elso-szakaszarol2022-03-31T14:31:00Z2022-06-11T08:39:23ZOroszország: Várva a történelem kerekének forgására : Gondolatok az orosz háborúellenes mozgalom első szakaszáról Gondolatok az orosz háborúellenes mozgalom első szakaszáról: a tüntetések kockázatairól, hogy miért akadtak meg a tüntetések és hogyan tovább.
<figure><img class="u-photo" alt="" src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/03/31/header2.jpg" /></figure>
<p>Az oroszországi háborúellenes mozgalom első szakasza a végéhez közeledik, amelyet főként nyers erővel nyomtak el. Az alábbi gyűjteményben megvitatjuk a tüntetések tétjét, megosztjuk orosz anarchisták gondolatait arról, hogy miért ütköztek falakba a tüntetések, és bemutatjuk orosz anarchista és feminista csoportok négy cikkének fordítását, amelyekben feltárják, hogy miért ellenzik a háborút, milyen kihívásokkal találkoztak, és hogyan kívánnak továbblépni.</p>
<hr />
<h1 id="miert-az-orosz-haboruellenes-mozgalom-marad-a-legfenyesebb-remenyunk">Miért az orosz háborúellenes mozgalom marad a legfényesebb reményünk?</h1>
<p>Ukrajna lerohanása soha nem lett volna lehetséges, ha Putyin rezsimje nem töltötte volna az elmúlt évtizedet azzal, hogy minden társadalmi mozgalmat szétzúz Oroszországban - <a href="/2018/03/26/why-the-torture-cases-in-russia-matter-how-the-tactics-that-the-russian-state-uses-against-anarchists-could-spread">kínzással</a> hamis vallomásokat csikart ki a letartóztatottakból, megmérgezett és bebörtönzött rivális politikusokat. Putyin katonai beavatkozásai <a href="/2021/06/30/belarus-when-we-rise-a-critical-analysis-of-the-2020-revolt-against-the-dictatorship">Fehéroroszországban</a> és <a href="/2022/01/12/kazakhstan-after-the-uprising-analysis-from-from-russian-anarchists-eyewitness-accounts-from-anarchists-in-almaty">Kazahsztánban</a>—nem is beszélve <a href="/2022/03/07/war-in-ukraine-ten-lessons-from-syria-syrian-exiles-on-how-their-experience-can-inform-resistance-to-the-invasion">Szíriáról</a>—segítettek az autokratáknak abban, hogy fenntartsák a hatalmi befolyást ezekben az országokban; azonban Ukrajna az egyetlen olyan ország Putyin befolyási övezetében, amelyet Putyin az elmúlt évtizedben nem tudott ellenőrzése alá vonni. Az ukrajnai anarchisták egy része, akik úgy döntöttek, hogy fegyvert ragadnak az orosz invázió ellen, Oroszországból és Fehéroroszországból kitelepített emberek, akik attól tartanak, hogy nem lesz hová menekülniük, ha Putyin meghódítja Ukrajnát.</p>
<p>Nem szabad bedőlnünk annak a nyugati narratívának, amely a “szabad világ” és a keleti autokrácia közötti leszámolásként állítja be ezt a helyzetet. Oroszország militarista imperializmusa azért aggaszt minket, mert az elnyomás orosz modellje ugyanannak az állami stratégiának az egyik változata, amellyel a világ más részein is szembesülünk. A világon mindenütt a kormányok egyre elnyomóbb és invazívabb rendőri intézkedésekre támaszkodnak a nyugtalan lakosság megfékezésére. Az ukrajnai háború csak a legújabb fejezete annak a történetnek, amely már lejátszódott Szíriában, Jemenben, Etiópiában, Mianmarban és mindenhol máshol. <strong>Az ukrajnai invázió ugyanazt a stratégiát képviseli, amelyet számtalan kormány alkalmazott saját területén, geopolitikai léptékre kiterjesztve: a nyers erő alkalmazása az ellenállás elfojtására és az ellenőrzés kiterjesztésére.</strong></p>
<p>A háború mindig felerősíti a nacionalizmust. A szíriai polgárháborúhoz hasonlóan az ukrajnai orosz invázió is kedvező környezetet teremtett a fasiszták és más nacionalisták számára, hogy új követőket toborozzanak, és a militarizmus hívei számára, hogy legitimálják projektjeiket, a NATO-tól kezdve a helyi milíciákig - nemcsak Ukrajnában, hanem az egész határvidéken Finnországtól Azerbajdzsánig. Sok ukrán harcos az orosz katonákat “orkoknak” nevezi, ezzel dehumanizálva ellenségeiket. Lehet, hogy a fő hibás ezért a helyzetért Putyin, de ez még évekig mindenki problémája lesz.</p>
<p>Ezt a háborút csak úgy lehetett volna elkerülni - és valószínűleg csak úgy lehet most megállítani anélkül, hogy mindkét oldalon óriási emberáldozatokkal járna -, ha Oroszországban erőteljes és internacionalista háborúellenes mozgalom törne ki, amely destabilizálja Putyin kormányát, és remélhetőleg valami hasonló következne Ukrajnában és a világ más részein is. Ha a háború a végtelenségig elhúzódik, vagy - így vagy úgy - a nacionalista militarizmus nyers erejével zárul, az a konfliktus minden oldalán évtizedekre nacionalista és militarista táborokba fogja taszítani az embereket.</p>
<p>De ha az ukrajnai háború az egyszerű emberek lázadásának és szolidaritásának eredményeképpen véget ér, az precedenst teremthet további lázadások, felkelések és a szolidaritás számára, és ezek Oroszországból átterjedhetnek Ukrajnára, Nyugat-Európára és az Egyesült Államokra, sőt talán még Törökországra, Kínára, Indiára, Latin-Amerikára is - mindenhol, ahol az emberek arra kényszerülnek, hogy néhány kapitalista javára egymás ellen harcoljanak.</p>
<p>Ha tudtuk volna, hogy Oroszországban ilyen sok múlik a társadalmi mozgalmakon, talán több forrást irányítottunk volna az ottani anarchistákhoz egy évtizeddel ezelőtt, amikor az ottani elnyomás <a href="/2010/10/19/eco-defense-and-repression-in-russia">elkezdődött</a>. Ez aláhúzza azt a leckét, amelyet újra és újra megtanultunk a nehezebb úton, az <a href="/2021/08/16/afghanistan-the-taliban-victory-in-a-global-context-a-perspective-from-a-veteran-of-the-us-occupation">afganisztáni</a> és iraki invázió elleni mozgalomtól kezdve 2001-2003-ban egészen a 2014-es <a href="/2014/03/17/feature-the-ukrainian-revolution-the-future-of-social-movements">Majdan-tragédiáig</a>: minden csatát, amelyet a felszabadításért folytatott globális küzdelemben elveszítünk, kénytelenek vagyunk újra megvívni, sokkal rosszabb feltételekkel és sokkal nagyobb tétekkel.</p>
<p>Jelenleg az oroszországi felfordulás esélye valóban csekélynek tűnik. Az Oroszországban maradt lakosság túlnyomó többsége hazafiasnak, elégedettnek vagy beletörődőnek tűnik. Ami még rosszabb, az ukrajnai háború előrehaladtával minden fél annyira elkeseredhet, hogy nem tudnak mást elképzelni, mint gyilkolni és meghalni a saját kormányukért. Hacsak nem végződik nukleáris megsemmisítéssel, az ukrajnai háború nem az utolsó háború lesz a 21. században. Talán még mindig van időnk arra, hogy tanuljunk az eddigi kudarcainkból, és jobban felkészüljünk a következő alkalomra, szolidaritást építve a határokon és más különbségeken keresztül, hogy képesek legyünk arra, hogy a háborúra azzal az egyetlen erővel válaszoljunk, amely elég erős ahhoz, hogy véget vessen neki: <strong><em>a forradalommal.</em></strong></p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/03/31/2.jpg" /> <figcaption>
<p>Arina Vakhrushkina a Manezsnaja téren <a href="https://t.me/avtozaklive/13150">március 18-án</a>. A tábláján ez áll: “Ezért a plakátért 50.000 rubel bírságot fogok kapni. Az önök és Ukrajna jövőjéért állok itt. Emberek, ne legyetek közömbösek! Most éppen gyerekek halnak meg Ukrajnában, és orosz anyák veszítik el fiaikat. Ennek nem szabadna így lennie!” A nőt rögtön ezután letartóztatták.</p>
</figcaption>
</figure>
<hr />
<h1 id="a-tiltakozasok-hatarai---es-jovojuk">A tiltakozások határai - és jövőjük</h1>
<p>Oroszországban az ukrajnai invázió elleni tüntetések március elején tetőztek. Az <a href="https://ovdinfo.org/">OVD-info</a> szerint március 6-án, moszkvai idő szerint este 8 óráig az orosz rendőrség 56 városban több mint 4419 tüntetőt vett őrizetbe, köztük Moszkvában 1667+, Szentpéterváron 1197+, Novoszibirszkben pedig 271+ tüntetőt. Érdemes megjegyezni, hogy a március 6-i akciónapot titkos és illegális csatornákon keresztül szervezték meg, mivel a legális csoportok nem tudtak engedélyt szerezni arra a hétvégére, és a következő hétvégére való szervezkedésre szorítkoztak, amikorra az események menete már eldőlt. A következő hetekben a tüntetések folyamatosan csökkentek. Egyelőre a lehetőség ablaka bezárult.</p>
<p>A szöveg elkészítése során Oroszország-szerte kommunikáltunk anarchistákkal arról, hogy a háborúellenes mozgalom milyen határokat ért el első szakaszában. Ezek azok a tényezők, amelyek szerintük megakadályozták, hogy a tiltakozások tovább lépjenek:</p>
<ul>
<li>A tüntetéseken való részvétel kockázatának aránya rendkívül nagy volt. Sikernek csak azt lehetett volna elkönyvelni, ha a tüntetésekkel eredményeket tudnak elérni, vagy a rendőrséggel való összecsapásokból győztesen jönnek ki. Egyik sem történt meg.</li>
<li>A tiltakozások központosítása. Az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy [Alekszej] Navalnij [egy disszidens ellenzéki, jelenleg bebörtönzött politikus] vagy a csapata felszólítja az embereket, hogy menjenek az utcára. Ez a tüntetők részéről a kreativitás és a függetlenség hiányát eredményezte. Most az emberek egy új Navalnij megjelenésére várnak, hogy az utcára hívja az embereket.</li>
<li>Sokan látták, hogy a legkisebb tiltakozási kísérletek is gyakran letartóztatással végződnek, és félnek a további törvényen kívüli üldöztetéstől, amely a munkájuk, egyetemi tanulmányaik, családi életük és hasonlók révén éri utol őket. Az emberek belefáradtak abba, hogy letartóztatják őket, és kínzással fenyegetve ülnek az őrsön, pénzbírságot vagy tizenöt nap börtönt kapnak, szinte semmi látható eredményért cserébe.</li>
<li>Sokan csalódtak a békés tiltakozási taktikában. Egyesek chaten eresztik ki a gőzt, ahol leírhatják, ami zavarja őket, aztán elfelejtik.</li>
<li>Bár nem hibáztatjuk az embereket ezért, de azt is figyelembe kell vennünk, hogy a háború elején sokan elhagyták Oroszországot, vagy azért, mert üldöztetésnek voltak kitéve, vagy azért, mert sejtették, hogy nem lesz jobb alkalom a menekülésre. Ebben nagy arányban voltak olyanok is, akik egyébként szerveződtek volna. Most, a hosszú távú struktúrák hiánya miatt és a bizalom hiánya miatt, hogy ha maradnának, lenne elegendő számú elvtársuk és lehetőségük a szervezkedésre, nincsenek itt.</li>
<li>Egyszerű apátia és a történtek elfogadása, amelyet különböző mértékben a félelem befolyásol.</li>
<li>Sok tüntetőt demoralizált az inváziót támogató orosz emberek nagy száma és a háborúpárti propaganda vizuális dominanciája az orosz társadalomban. Egyelőre, hacsak nem követjük igazán az összes hírt, és nincsenek komoly anyagi gondjaink, még mindig azt mondhatjuk magunknak, hogy “minden rendben lesz, nem is olyan rossz a helyzet”. Az orosz propaganda elérte a célját: sokan azt hiszik, hogy Oroszország egyszerűen csak megmenti Donbászt a náciktól.</li>
<li>Konkrét stratégia hiányában. Konkrét célok nélkül értelmetlen a “Háború leállítását” követelni. Sokan úgy érzik, hogy a kormány soha nem fog rájuk hallgatni, és a tiltakozások (még) nem radikalizálódtak.</li>
</ul>
<p>Sok orosz anarchista úgy véli, hogy az országos tömeges tüntetések lendülete csak átmenetileg csillapodott. Arra számítanak, hogy ahogy a gazdasági helyzet romlik, és egyre több jelentés jut el az orosz családokhoz az áldozatokról, az emberek végül nagyobb számban fognak visszatérni az utcára, nemcsak a háború, hanem a kormány és az uralkodó társadalmi rend ellen is tiltakozni. Addig is, az Oroszországban maradt anarchisták igyekeznek terjeszteni a megfelelő biztonsági gyakorlatokat, újra létrehozni vagy megerősíteni az elnyomás következményeinek kezelését segítő támogató struktúrákat, és titkos felvilágosító tevékenységet és készségmegosztást folytatnak, abban a reményben, hogy amikor a népfelháborodás hulláma ismét megemelkedik, ők készen álljanak majd.</p>
<p>Az elnyomás vezetéke továbbra sincs elzárva, és úgy tűnhet, hogy közel sincs vége. De a szabadság hajnalának pillanatképei már láthatóak. Az orosz fasiszta rezsim által Ukrajnában elszabadított háború egyértelműen nem a botoxdiktátor terve szerint halad. Fehéroroszországban folytatódik az ellenállás a megszálló rezsim ellen. Bebörtönzött elvtársainkat akkor fogják kiszabadítani, ha az orosz imperializmus ukrajnai vereségeit a Putyin és Lukasenko diktatúrája elleni népi harc támogatja. Gyorsuljon hát fel a történelem kereke - a zsarnokok szerencsétlenségére.</p>
<blockquote>
<p>-<a href="https://t.me/BO_AK_reborn/1431">Anarchist Militant</a>, “Elnyomás Fehéroroszországban és Oroszországban”, 2022. március 27.</p>
</blockquote>
<hr />
<p>Az alábbiakban időrendi sorrendben négy olyan szöveget mutatunk be, amelyeket anarchisták és feministák 2022 márciusának folyamán Oroszországban publikáltak, és amelyek leírják a háborúellenes mozgalom támogatásának motivációit, beszámolnak a kihívásokról, amelyekkel szembenéznek, és stratégiát dolgoznak ki a harc következő szakaszára:</p>
<ul>
<li><a href="#for-the-working-class-on-the-side-of-ukraine">A munkásosztályért: Ukrajna oldalán,</a>, Antijob</li>
<li><a href="#a-call-from-the-activists-of-the-eighth-initiative-group">A Nyolcadik Kezdeményezés Csoport aktivistáinak felhívása</a>, a Nyolcadik Kezdeményezés Csoportja</li>
<li><a href="#frozen-time-getting-used-to-horror-and-madness">Hozzászokni a horrorhoz és az őrülethez</a>, Autonomous Action</li>
<li><a href="#the-end-of-peaceful-protest">A békés tiltakozás vége</a>, Anarchist Militant</li>
</ul>
<hr />
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/03/31/13.jpg" />
</figure>
<h1 id="a-munkasosztalyert-ukrajna-oldalan">A munkásosztályért: Ukrajna oldalán</h1>
<p><em>Ezt a szöveget <a href="https://antijob.net/class_war/za-rabochij-klass-na-storone-ukrainy">március elsején</a> tette közzé az Antijob, egy anarchista munkás-szervező oldal. Az Antijobnak adott interjú <a href="/2022/03/21/antijob-the-russian-anarchist-labor-site-that-terrifies-the-bosses-an-interview">itt</a> olvasható.</em></p>
<p>E cikk minden szakasza azokkal kezdődik, “akik nem csak szavakkal, hanem tettekkel” cselekednek, mert a totális hazugságok országában élünk, hasonlóan ahhoz a világhoz, amelyet Orwell 1984 című regényében leírt, ahol az igazság hazugság, a béke pedig háború. Mert “a mi” elnökünknek - saját szavai szerint - nem állt szándékában a nyugdíjkorhatár emelése, de valójában épp most tette meg. Mert szavaival azt állítja, hogy extra pénzt fizet az egészségügyi dolgozóknak a COVID-19-ért, de a gyakorlatban a pénzt a főnökeiktől kell kicsikarniuk. Mert szavaival azt állítja, hogy megígérte, hogy megoldja azt a problémát, hogy nem fizetnek pénzt a <a href="https://www.bbc.com/news/world-europe-50462431">Vosztocsnij</a> űrhajóállomás építésén dolgozó munkásoknak, de a valóságban az új Hotline TV-műsorban (ahol Putyin órákig beszél, és válaszol a hűséges “közönség” előre elkészített kérdéseire) a rendőrség őrizetbe vette az ezt a kérdést felvető munkást, és néhány napra ideiglenes fogdába zárta, hogy ne mondjon semmit. Mert Putyin szavaiban a békéért harcol, de a gyakorlatban háborút indított, amit ő maga tiltja, hogy háborúnak nevezzünk.</p>
<p>E szöveg szerzője éveket szentelt a munkások érdekeinek és a fasizmus elleni harcnak - nem csak szavakban, hanem ténylegesen is -, ezért Putyinnal ellentétben megbízhatunk benne.</p>
<h2 id="ki-itt-a-junta">Ki itt a junta?</h2>
<p>Azok, akik nem csak szavakban, hanem tettekben is megpróbálják megvédeni a dolgozó emberek jogait és érdekeit, nagyon jól tudják, hogy Putyin önkényuralmi rendszere alatt ez szinte lehetetlen. Miért van ez így? Mert a társadalom, jelen esetben a bérmunkások bármilyen törekvése azonnal elnyomás alá kerül. Az állam büntetőjogi eszközökkel üldözi társadalmunk legaktívabb elemeit, és ezzel megakadályozza, hogy valaha is olyan erővé váljunk, amely hatással lehet az ország helyzetére. Az állam két irányból cselekszik: egyrészt felháborítóan üldözi a munkás aktivistákat, másrészt a törvényeket úgy alakítja, hogy azok illeszkedjenek ehhez a felháborodáshoz.</p>
<p>Hogyan működik? <a href="https://scepsis.net/library/id_3486.html">Íme</a> egy példa. 2008-ban Valentin Urusov, a jakutföldi Udachny város gyémántbányájának munkása úgy döntött, hogy szakszervezetet szervez, és más munkásokkal együtt harcol a jogaiért. De akárcsak a régi mesében, a helyi kábítószerügyi-rendőrfőnök és nyomozói kivitték őt az erdőbe, lőfegyvert lőttek a feje fölé, és kábítószert helyeztek el nála. Végül Valentin négy évre börtönbe került (hat évet kapott, de négy év után feltételesen szabadult), a szakszervezet pedig soha nem szerveződött meg.</p>
<p>Ha a zsaruk törvénytelenségétől áttérünk a törvényhozásukra, érdemes megjegyezni egy lehangoló dolgot: az új Munka Törvénykönyvének elfogadásával lehetetlenné vált, hogy Oroszországban legálisan sztrájkot tartsanak. Ezért tűntek el a sztrájkok a hivatalos <a href="http://trudprava.ru/expert/analytics/protestanalyt/2015">statisztikákból</a> a törvénykönyv elfogadása után. Ez nem azt jelenti, hogy eltűntek, hanem azt, hogy a Putyin-kormány szempontjából “illegálissá” váltak. Egyébként, amikor Hubert, a német IG Metall [Fémmunkások Ipari Szakszervezete] elnöke megkérdezte Putyint az MPRA aktivistáinak élete és egészsége elleni merényletekről [az MPRA, az Interregionális Szakszervezet az egyik legmerészebb megmaradt szakszervezet Oroszországban], azt mondta Hubertnek, hogy az MPRA “nem szakszervezet, hanem egy szélsőséges <a href="https://forum-msk.org/material/politic/1193337.html">szervezet</a>.” Ez valószínűleg összefoglalja az orosz elnök hozzáállását a munkásmozgalomhoz. Feltételezem, hogy az ő szemében a szélsőségesek idővel terroristákká válnak.</p>
<p>Tehát - nem tarthatunk legálisan gyűléseket és sztrájkokat, mert mindehhez a tisztviselők engedélye szükséges. Ha az emberek nem képesek kollektíven megvédeni a jogaikat és érdekeiket, nem fogják megtanulni, hogyan kell ezt tenni, és ha nem tanulják meg, hogyan kell ezt tenni, akkor a munkásmozgalomról szó sem lehet. Az átkozott és gyűlölt Nyugaton a munkások <a href="https://www.infox.ru/news/112/22052-vo-francii-rabocie-zahvatili-zavod">gyárakat</a> foglalnak el, harcolnak a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=jKVQB3Mg9D4">rendőrséggel</a>, és útját állják a neoliberális <a href="https://charter97.org/ru/news/2019/12/16/359230/">reformoknak</a>, de itt befogják a szájukat. Az ukrán kormány, akárcsak az orosz, a gazdagok érdekeit szolgálja, de van egy nagyon fontos különbség - nem rendelkezik olyan eszközökkel a civil társadalom elnyomására, mint az orosz kormány. Ott a különböző oligarchikus csoportok egymást váltják, és így megfosztják őket attól a lehetőségtől, hogy tartósan érvényesüljenek, és szétzúzzanak mindent, ami az útjukba kerül. És ami még fontosabb, ha valamelyik csoport beássa magát, és nem hajlandó meghallgatni az embereket, az ukránok fellázadnak ellene, ahogyan a Majdanon is tették. Sajnos ez nem azt jelenti, hogy a társadalom a saját kezébe veszi a hatalmat, hanem csak azt, hogy megtartja magának az ellenállás képességét.</p>
<p>Végül eljutunk a fejezet címében feltett kérdéshez. Ki is valójában az a gonosz “junta”, amely nem engedi az egyszerű embereket megmozdulni? A válasz erre a kérdésre minden épeszű ember számára nyilvánvaló. Az ukrán kormány most fegyvereket osztogat mindenkinek, aki harcolni akar a megszállók ellen. Ha ez egy olyan “junta”, amely csak a nacionalisták szuronyait és a terrort kínálja a saját népe ellen, akkor miért nem fél attól, hogy a nép átáll az ellenség oldalára és megdönti azt? Mert az igazi junta nem Ukrajnában található meg. El tudod képzelni, hogy Putyin elkezd fegyvereket osztogatni a népnek? Még egy műanyag pohártól is fél [utalás Putyin hírhedt baktériumfóbiájára]. Oroszországban az van, hogy a biztonsági szolgálatoknak korlátlan hatalmuk van, és arra használják, hogy meggazdagodjanak és elnyomják a másként gondolkodókat. Egy felfegyverzett nép Putyin és tábornokai és oligarchái legrosszabb rémálma. Az ukrajnai népnek történő fegyverosztás óriási megdöbbenést váltott ki az orosz tisztviselők és a <a href="https://lenta.ru/news/2022/02/26/zaxarova_oruzhie/">média</a> körében.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/03/31/12.jpg" /> <figcaption>
<p>“A zsaruk gyerekei utálják a zsarukat!” Az orosz anarchista és volt politikai fogoly Alekszej Polikovics <a href="/2019/08/14/the-speech-of-russian-anarchist-alexei-polikhovich-in-moscow-for-which-he-is-currently-imprisoned">kántálása</a> Moszkvában 2019. augusztus 10-én, egy beszéd közben, amiért azonnal bebörtönözték. Az anarchisták az egyre totalitáriusabb körülmények ellenére is folytatják a szervezkedést Oroszországban.</p>
</figcaption>
</figure>
<h2 id="antifasiszta-fasizmus">“Antifasiszta” fasizmus</h2>
<p>Azok, akik nem csak szavakban, hanem tettekben harcolnak a fasizmus ellen, nagyon jól tudják, hogy Oroszországban bebörtönzik az antifasisztákat, és hogy “a mi” kormányunk az ultrajobboldalt használja a társadalmi tiltakozások elfojtására. A Himki-erdő <a href="/2010/10/19/eco-defense-and-repression-in-russia">története</a> a legvilágosabban illusztrálja ezt a helyzetet, amikor a hatóságok fasisztákat béreltek fel a moszkvai Gladiátorok nevű huligáncsoportból, hogy szétverjék a Himki-erdő védelmezőinek táborát. Az antifasiszták válaszul szétverték a khimki önkormányzati épületet. Erre válaszul a hatóságok hosszas mérlegelés nélkül hajtóvadászatot indítottak az antifasiszták ellen, és kettőt közülük - Alekszej Gaszkarovot és Makim Szolopovot - három hónapra bebörtönöztek. De ez még mindig csak enyhe leszámolás. Az antifasiszta Alekszej Szutugának három évet kellett letöltenie, mert a moszkvai “Sbarro” kávézóban összeverekedett az ultrajobboldaliakkal.</p>
<p>Egy másik jó példa. Volt idő, amikor a “Sorok Sorokov” mozgalom arról volt híres, hogy megtámadta azokat az aktivistákat, akik ellenezték az [orosz] ortodox templomok építését <a href="https://www.svoboda.org/a/28116375.html">a városi parkokban</a>. Milyen következményekkel kellett ezért szembenézniük? Semmi. Az orosz hatóságok szeretik a terrort Isten dicsőségének nevében. És itt elérkeztünk egy másik jelentős ponthoz. A múlt fasisztáihoz hasonlóan az orosz hatóságok is a tradicionalizmust és a paleokonzervativizmust erőltetik a társadalomra. Ortodox kultúra órák az iskolákban. A szexuális nevelés betiltása. A “verés” kivonása a büntető törvénykönyvből, amely cikkely alapján a családon belüli bántalmazókat <a href="чаще всего привлекались">leggyakrabban vonták felelősségre</a>. Ez csak egy kis része annak, amit ez a kormány tett. Valójában az iskolákon, a televízión és minden más, rendelkezésükre álló csatornán keresztül a kormány vallásos és tudományellenes gondolkodásmódot oktat. Aztán meglepődnek, amikor az emberek nem akarják beoltatni magukat a COVID-19 ellen. Csak bele kell merülni egy jéglyukba, és keresztet vetni magunkra. “Mi oroszok vagyunk - Isten velünk van”. És ez az Isten ismeri a posztmodern utakat - mert nem veszi észre a sztriptízrudat Putyin Gelendzsik-palotájában. De ki tudja - talán a középkori Oroszországban is voltak rudak a kunyhókban? Csak az Isten tudja.</p>
<p>De a kulturális sajátosságokat félretéve. Röviden, az oroszországi kormány a birodalmi nacionalizmus ideológiáját vallja. Ennek az ideológiának a legfőbb eleme az, hogy mindent a központban kell eldönteni, nem pedig helyben. A “Moszkva nem Oroszország” mondásba nagyon nehéz belelátni, hogy mi ebben a vicc. Úgy becsülném, hogy a “Gazprom Oroszország gazdagsága” szlogen 100%-ban vicc. Ennek a teljesen álságos rezsimnek a PR-törekvéseinek a nyelvén az egész “Szibéria hatalma” a tengerentúlra megy. Szibériában maradnak az erdőirtott területek, a szmogtól fekete égbolt, a rák és a tönkretett természet. “Oroszország gazdagsága” még a Krasznojarszk régióba sem tudott gázt hozni. Az összes gázvezeték különböző irányokba megy el Krasznojarszkból, <a href="https://novayagazeta.ru/articles/2021/02/26/89399-severnyy-obtok">többnyire nyugatra és egy kicsit keletre</a>. A régiót a Krasznojarszki Alumíniumgyár miatt a “<a href="https://www.tellerreport.com/news/2021-07-06-in-two-cities-of-the-krasnoyarsk-territory-introduced-the-regime-of-%22black-sky%22.rJsj7Hbau.html">fekete égbolt rezsimjének</a> <a href="https://novayagazeta.ru/articles/2016/06/22/69007-alyuminievaya-pustynya">hívják</a> ami nyilván az “<a href="https://ollimpia.ru/alyuminiy-rossii-prinadlezhit-ssha/">átkozott amerikaiak</a> miatt van.”</p>
<p>Az oroszországi kormány betiltja az Oroszországot benépesítő népek őslakos szervezeteinek működését. Putyin rezsimje “szélsőségesnek” <a href="https://www.svoboda.org/a/30628924.html">nyilvánította</a> a “Bashkort” nevű baskír szervezetet, amely a természeti emléknek számító Kushtau Shihant védte az ipari fejlesztéstől. De még ennél is kirívóbb példát lehet említeni. Miután például az ingusok tiltakoztak az Ingusföld és Csecsenföld közötti határ megváltoztatása ellen, az Ingusföldiek Tejpai Tanácsának több tagját bebörtönözték, magát a szervezetet pedig betiltották. Putyin ahelyett, hogy csettintett volna csecsen pártfogoltjára, engedett annak vágyainak. Hogy ez a jövőben hogyan alakulhat a Kaukázusban, azt nem nehéz kitalálni. De kit érdekel? Utánunk az özönvíz.</p>
<p>Mindennek köszönhetően még a legrosszabb ukrán nacionalisták is nyugodt lelkiismerettel mondhatják: “És ezek az emberek megtiltják nekünk, hogy az orrunkat piszkáljuk!”</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/03/31/5.jpg" /> <figcaption>
<p>Nem sokkal az invázió után az orosz rendőrség őrizetbe vette Maria Malysheva emberi jogi aktivistát, és házkutatást tartott a házában.</p>
</figcaption>
</figure>
<h2 id="a-21-szazad-gyarmatositoi---baszd-meg">A 21. század gyarmatosítói - Baszd meg!</h2>
<p>Aki nem csak szavakkal, hanem tettekkel próbálja jobbá tenni az életet az országában, az tudja, hogy ezt nem lehet a szomszédokkal folytatott háborúval elérni. De a “mi” egykori “kommunistáink”, csekistáink, gengszterek és gyermekeik 21. századi gyarmatosítókká váltak. Nem tudnak betelni a területeikkel, hogy zaklassák és kísérletezzenek az ott élő embereken. Új területeket akarnak. Először is, elrabolták a Krímet, és hamis köztársaságokat hoztak létre Kelet-Ukrajnában, ahol azokat, akik nem értenek egyet a Kreml és megbízottjainak akaratával, vagy csak nem tetszik nekik, legjobb esetben is fogolyként tartják a <a href="https://novayagazeta.ru/articles/2018/07/30/77341-chuzhie-sredi-svoih">pincében</a>. De még ez sem volt elég nekik. Egész Ukrajnát akarták. Annyit értek el ezzel, hogy az “orosz hadihajó, baszd meg” lett a nemzetközi szlogen.</p>
<p>Fáj, hogy ezt írom - mert tudom, hogy a mi hagyományunkban nemcsak más népek elnyomása és a gazda csizmájának nyalása van, hanem ellenállás is. A Novgorodi Vecsétől [a gyűlésen alapuló döntéshozatal korai modelljétől] <a href="https://manifestolibrary.noblogs.org/files/2019/04/Avrich-P.-Russian-Rebels-1600-1800-A.pdf">Sztepan Razinon</a> át a <a href="https://www.britannica.com/event/Narodnik">Narodnyikokig</a> a tekintélyelvűség elleni küzdelem népi hagyománya ered, amelyet államellenes patriotizmusként is jellemezhetnénk. Hősök ezrei adták a fejüket azért, hogy te és én <strong>ne</strong> úgy maradjunk a történelemben, mint “Európa csendőrei” [egy régóta használt kifejezés, amely Oroszországot mint európai elnyomó erőt írja le, és amely egykor I. Miklós cárhoz kötődött], hanem példaképpé válhassunk mások számára.</p>
<p>Miért választjuk tehát ismét ezt a mestercsizmát és a trónon ülő pszichopaták uralmát? Ha büszkék akarunk lenni történelmünk igazán jó dolgaira, akkor hogyan választhatjuk még mindig azt, hogy Rettegett Iván opricsnyinája [a bojárok tömeges elnyomása és kivégzése], <a href="https://en.wikisource.org/wiki/The_Complete_Works_of_Lyof_N._Tolsto%C3%AF/Nikola%C3%AF_Palkin">Nyikolaj Palkin</a>, vagy Sztálin alatt éljünk? Az orosz kormány segített Lukasenko diktátornak, hogy <a href="/2021/06/30/belarus-when-we-rise-a-critical-analysis-of-the-2020-revolt-against-the-dictatorship">leverje a fehérorosz nép ellenállását</a> és a trónon tartsa, most pedig ukrajnai testvéreinket akarja térdre kényszeríteni. Azt akarjuk, hogy a velünk együtt élő emberek megszállókként tekintsenek ránk, azt akarjuk, hogy gyűlöljenek és megvetéssel nézzenek ránk?</p>
<p>Én nem, és ezért vagyok büszke - nem Putyinra -, hanem arra, hogy még ez a nemzetközi szlogen is oroszul hangzott el: “Orosz hadihajó, baszd meg magad!”, ami, csak hogy tudd, Ukrajnában állítólag tilos. Tehát még nincs minden veszve számunkra.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/03/31/4.jpg" /> <figcaption>
<p>“Nemet a háborúra!” feliraút graffiti.</p>
</figcaption>
</figure>
<h2 id="hogyan-nyerjuk-vissza-elveszett-tarsadalmunkat">Hogyan nyerjük vissza elveszett társadalmunkat?</h2>
<p>Azok, akik törődnek a népükkel – nem csak szavakkal, hanem tettekkel, - nem akarják, hogy értelmetlen háborúkban pusztuljanak el. A Putyin-rezsim azonban gondoskodott arról, hogy az oroszországi átlagemberek számára az egyetlen szociális mentőöv a hadseregben és más bűnüldöző szervekben való szolgálat legyen. Az egyik orosz katonai fogoly története nagyon jól mutatja, hogyan kerülnek <a href="https://meduza.io/feature/2022/02/26/glavkom-vooruzhennyh-sil-ukrainy-vylozhil-foto-plennyh-soldat-rossiya-24-nazvala-eto-feykom-no-russkaya-sluzhba-bi-bi-si-nashla-mat-odnogo-iz-nih">ezek a srácok</a> Putyin <em><a href="https://www.britannica.com/topic/Wehrmacht">Wehrmachtjába</a>.</em> Nacionalisták készüljenek fel - mert a történet nagyon nemzetközi, de a nacionalisták örömére nagyon is a <em>“skrepy”</em> szellemében szól. [a “Skrepy” egy szó Vlagyimir Putyin egyik beszédéből az orosz nemzet “egyediségéről”; a szó szerinti jelentése valami olyasmi, mint “nagy gemkapcsok” - valami, ami összeköt, ami összeköti az embereket.]</p>
<p>Február 24-én Rafiq Rahmankulov orosz katonát az ukrán hadsereg foglyul ejtette. Édesanyja Natalia Deineka, aki Szaratov területen él. Ő a középső fia. Rajta kívül még öt gyermeke van, azaz összesen hat. Három az övé és három a férjéé. A férje építőmunkásként dolgozik, hidakat épít, és váltott munkarendben dolgozik. A nő vele megy váltásban, de ő máshol dolgozik - egy sportbolt raktárában. Ez egy bonyolult proletárcsalád, amely nem illik bele sem a jobboldali, sem a baloldali világképbe. Rafiqnak van egy élettársa, Liliya, és hogy gondoskodjon leendő családjáról, miután besorozták, és letöltötte az egy évet a hadseregben, szerződéses katonai szolgálatra váltott. A hadseregben a fizetés és a lakhatás lehetősége érdekelte. Nyilvánvalóan nem akart műszakban váltani és 20-30 évig fizetni a jelzáloghitelt, de az alternatíva az volt, hogy eladja a lelkét az ördögnek… mármint Putyinnak.</p>
<p>Nem kívánom igazolni az ilyen Rafiqokat, és persze kijár nekik egy alapos verés, hogy megtanulják, hogy “nem szabad mások kolostorába betörni” [orosz mondás arról, hogy ne erőltessük rá másokra a saját akaratunkat], de meg kell érteni, hogy sok ilyen Rafiq, Ivanov és más fickó van Oroszországban, és valamit kezdeni kell velük. Putyint nem érdekli az életük - szüksége van az Ivánokra és Rafiqokra, hogy hűségesen szolgálják őt, és bátran feláldozzák az életüket a katonai hódításai során, vagy hogy gumibotokkal verjék a többi Ivánt és Rafiqot, akik egy kicsit szerencsésebbek, és rájöttek, hogy így nem lehet élni.</p>
<p>És így tényleg nem lehet élni. Az egyetlen tisztességesen fizetett munka nem lehet a rendvédelmi szerveknél. Nem lehet megengedni, hogy az embereknek csak úgy legyen saját otthonuk, hogy 20-30 évig a bankárok adósságrabszolgái legyenek. Megéri Rafiqnak az ukrajnai mezőkön elrohadni? Megéri-e Liliának, hogy családot alapítson egy olyan férfival, aki a saját boldogsága érdekében hajlandó mások boldogságát lábbal tiporni? Rafiq és Lilia közelebb áll hozzám, mint Putyin, Medvegyev, Grefek, Rotenbergek, Timcsenek, Prigozsinok [közismert orosz oligarchák nevei] és más, minden nemzetiségű hatalmas oroszok, ezért győzelmet kívánok az ukrajnai Saskónak és Tonjának [ezek gyakori ukrán nevek, amelyek az egyszerű ukránok egészének metonimájaként állnak] abban a reményben, hogy Rafiqkal és Liliával, vagyis az orosz munkásosztállyal együtt végre nem a képzeletbeli ukrán banderisták (i.e., Sztepan Bandera, a náci kollaboráns és ukrán nemzeti hős követői) ellen fognak harcolni, hanem azok ellen, akik rabszolgáikká tettek minket. Máskülönben sem a “kommunizmus”, sem az “antifasizmus” nem segít rajtunk.</p>
<p>Utóirat: Apropó, Saskó és Tonja is, amikor Oroszország feladja, elkezd harcolni az Akhmetovok, Kolomojszkijok, Porosenkók és hasonlók ellen [ukrán oligarchák nevei]. Mi csak akkor tudunk segíteni nekik, ha a sajátjainkkal foglalkozunk. Addig is ők taníthatnak nekünk egy-két dolgot, nem pedig mi nekik.</p>
<p>-<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Raznochintsy">Raznochinets</a></p>
<hr />
<figure class="portrait">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/03/31/3.jpg" />
</figure>
<h1 id="a-nyolcadik-kezdemenyezes-csoport-aktivistainak-felhivasa">A Nyolcadik Kezdeményezés Csoport aktivistáinak felhívása</h1>
<p><em>Március 10-én az alábbi szöveg jelent meg az Eighth Initiative Group, az ukrajnai invázióval szembeni ellenállást szervező feminista csoport <a href="https://www.instagram.com/p/Ca6hTGHM8hN/">Instagram-oldalán</a>.</em></p>
<p>Március 5-én a rendőrség és a rohamrendőrök betörtek aktivistáink, más feminista mozgalmak aktivistáinak és néhány idegen embernek a házába. Március 6-ra egy összoroszországi háborúellenes felvonulást terveztek, beleértve egy női menetet is, amelyet közösen készítettünk elő.</p>
<p>Egyáltalán nem tartjuk véletlennek, hogy a házkutatások és letartóztatások éppen a felvonulás előestéjén érték a feminista aktivistákat. Megelőző csapást akartak mérni, és ez sikerült is - március 6-án mindenki, aki elment a felvonulásra, a mi segítségünk és koordinációnk nélkül maradt. Úgy véljük, hogy ezek az abszurd, koholt vádak a “bombamerényletekről” kísérletet jelentenek arra, hogy teljesen megsemmisítsék a mozgalmunkat, hogy elhallgattassanak minket. De minket nem fognak elpusztítani, és nem fogunk hallgatni sem.</p>
<p>Mi egy alulról szerveződő, horizontális mozgalom vagyunk. Bármennyire is szeretnék a biztonsági erők “levágni a fejét” a Nyolcadik Kezdeményezés Csoportnak, a Háborúellenes Feminista Ellenállásnak és más elvtársainknak, nem fog sikerülni nekik. Nekünk nincs fejünk. Nincsenek vezetőink - ezt sosem fogják megérteni. És most minden erőnket ökölbe szorítjuk, és folytatjuk a munkát - számunkra ez nem választás, hanem kötelesség.</p>
<figure class="portrait">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/03/31/1.jpg" /> <figcaption>
<p>“Ez egy matricás kép egy QR-kóddal, amely a <a href="https://stopwar.femspb.ru">weboldalunkra</a> vezet. Nyomtassa ki, ahol biztonságos és lehetséges, tegye ki az Ön vagy a szomszédos házak postaládáira, ragassza ki az utcára és az udvarokra. Mondjatok el mindent, amit tudtok, ismerőseiteknek, hogy a televíziós propaganda máza mögött az emberek láthassák a háború valódi arcát – amely ronda, véres és halálos.”</p>
</figcaption>
</figure>
<p>Igen, a valóság megváltozott, a kockázatok nagyobbak, mint valaha, és a munka nehezebb. Valószínűleg nem fogunk <strong>közvetlenül</strong> az utcára hívni - nem akarjuk, hogy az aktivisták újabb büntetőügyekbe keveredjenek. Talán a legjobb stratégia most a szétszórt gerilla-akciókban rejlik: folytassátok a szórólapozást, terjesszétek az információt, ahogy csak tudjátok, és ami a legfontosabb – együtt erősebbek vagytok.</p>
<p>Az [Instagram] profilunk fejlécében egy link vezet a háborúellenes szórólapjainkat tartalmazó oldalra. A zöld szalagok a béke és a háborúellenes tiltakozás szimbólumai. Használjátok ezeket. Emellett a háborúellenes orosz mozgalomnak is van egy zászlaja, ami a fehér-kék-fehér. A szimbolika nagyon fontos a tiltakozás számára, ez az egyik alappillére. Folytatjuk a harcunkat, és arra buzdítunk, hogy ne essetek kétségbe, és ne adjátok fel - de ugyanakkor legyetek rendkívül óvatosak. A lényeg az, hogy millióan vagyunk; a józan ész, a lelkiismeret és az igazság pedig a mi oldalunkon áll. Köszönjük mindazt, amit tesznek, és hogy továbbra is velünk együtt harcolnak a békéért.</p>
<figure class="video-container ">
<iframe src="https://www.youtube.com/embed/dM4IEY9N_lQ" frameborder="0" gesture="media" allow="encrypted-media" allowfullscreen=""></iframe>
<figcaption class="caption video-caption video-caption-youtube">
<p>Moszkvai anarchofeministák háborúellenes videója, amelyet az Autonóm Akció tett közzé március 19-én.</p>
</figcaption>
</figure>
<hr />
<h1 id="megfagyott-ido-hozzaszokni-a-horrorhoz-es-az-orulethez">Megfagyott idő: hozzászokni a horrorhoz és az őrülethez</h1>
<p><em>Ez a szöveg a legjelentősebb orosz nyelvű tekintélyellenes hálózat által létrehozott internetes platform, az Autonóm Akció által kiadott podcast <a href="https://avtonom.org/news/zamershee-vremya-trendy-poryadka-i-haosa-epizod-47-27-marta">március 27-ei epizódjában</a> jelent meg. A rövidség kedvéért kihagytuk az állami elnyomással kapcsolatos aktualitásokat tartalmazó részt, amely az orosz anarchista kiadványokban mindenütt jelen van.</em></p>
<p>Az ukrajnai úgynevezett “különleges katonai művelet” és az orosz hatóságok egyéb őrült döntései óta eltelt több mint egy hónap elég volt ahhoz, hogy sokan hozzászokjanak az egészhez.</p>
<p>Elkezdtünk hozzászokni a háborús Ukrajnából érkező üzenetekhez és jelentésekhez - a lerombolt városokról készült fotókhoz és videókhoz - az ismerősök, ismerősök ismerőseinek és néhány híres ember haláláról szóló hírekhez - az országból érkező menekültáradathoz, amely már meghaladta a hárommilliót. Összesen a “nácimentesítés” kezdete óta már több mint hatmillióan hagyták el otthonukat.</p>
<p>Elkezdtünk hozzászokni a hírekhez az új oroszországi közösségi médiatilalmakról és honlapblokkolásokról, a háborúval szembeni ellenállásért történő letartóztatásokról és elzárásokról, az orosz hadseregről szóló “álhírek” terjesztéséért indított büntetőügyekről - már <a href="https://t.me/thisistheend2020/9780">több mint hatvan</a> ilyen van országszerte. Elkezdtünk hozzászokni az aktivisták, újságírók, híres emberek és azok tömeges elvándorlásához Oroszországból, akik egyszerűen nem akarnak Putyin rendszere alatt élni. Elkezdtünk hozzászokni az új szankciókhoz, az emelkedő árakhoz és az üres polcokhoz, számos alapvető termék hiányához.</p>
<p>Harkov “nácimentesítése” során egy bombatámadásban meghalt a <a href="https://t.me/sotavision/37734">96 éves Borisz Romancsenko</a>, aki túlélte Auschwitzot. Ugyanitt <a href="https://avtonom.org/news/anarhist-igor-volohov-pogib-v-boyu-s-rossiyskimi-okkupantami">Putyin rakétatüze alatt halt meg</a> Igor Volohov anarchista, aki a területi önvédelmi egységekben harcolt a megszállók ellen. Szintén Harkov közelében az ukrán védelmi minisztérium szerint orosz lövések <a href="https://www.facebook.com/journaldoxa/photos/a.1113975355352391/4980169938732894/">rongálták meg</a> a holokauszt áldozatainak emlékművét.</p>
<figure class="portrait">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/03/31/8.jpg" /> <figcaption>
<p>Anarchisták állnak Szentpéterváron március 12-én, egy obszcén transzparenssel a kezükben (“nácimentesítsd a saját picsádat, kutya!”), amikor a városközpontban több rohamrendőr volt, mint bárki más.</p>
</figcaption>
</figure>
<p>Oksana Baulina, az Oroszországban blokkolt The Insider újságírója Kijevben halt meg a lövedékek alatt. Korábban a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványnál dolgozott, amíg a büntetőjogi felelősségre vonás veszélye miatt kénytelen volt <a href="https://theins.ru/politika/249572">elhagyni Oroszországot</a>. Mariupolban a halottakat a lerombolt lakóházak udvarán <a href="https://rus.azattyq.org/a/escape-from-mariupol-the-dead-were-buried-in-the-yards/31771457.html">temetik el</a>.</p>
<p>Március 21-én a “szélsőséges szervezetek” listájára felkerült a Meta cég is. Termékeit (Instagram, Whatsapp és az Oroszországban korábban blokkolt Facebook) oroszok milliói, valamint intézmények, köztük kormányzati szervek és állami vállalatok használták és használják. A döntésnek egy reménytelen fellebbezés után kellene hatályba lépnie; a jogászok még <a href="https://www.garant.ru/news/1533921/">találgatják</a>, hogy ez mit jelent majd a felhasználók és a marketingesek számára.</p>
<p>A VK közösségi médiaplatform a főügyészség kérésére is blokkolja az oldalakat: például Jekatyerina Schulman liberális politológus rajongói oldalát, a Baloldali Szocialista Akció, a Demokratikus Szocialisták Szövetsége, a “Jabloko” politikai párt, a DOXA diáklap, és végül az avtonom.org VK-oldalát.</p>
<p>Egy moszkvai bíróság többek között a “Soha többé fasizmust!” szlogent is [“Фашизм nem пройдет!”] az “orosz hadseregről szóló álhírnek” <a href="https://www.svoboda.org/a/moskvichku-oshtrafovali-na-50-tysyach-za-plakat-fashizm-ne-proydet/31767914.html">minősítette</a>, (Vajon melyik szó számít álhírnek a három közül?)</p>
<p>Ufában a marxista kör tagjait <a href="https://ovd.news/express-news/2022/03/26/v-ufe-levym-aktivistam-predyavili-obvinenie-v-terrorizme">terrorista csoportnak nyilvánították</a> és előzetes letartóztatásba kerültek; állítólag a kormány megdöntésére készültek.</p>
<p>Habarovszkban ismeretlenek gyűlést hirdettek “az orosz hadsereg támogatására”. Arra kérték a lakosokat, hogy hozzanak magukkal ukrán zászlókat és portrékat Sztepan Banderáról, Tarasz Sevcsenkoról és más ukrán emberekről, mely tárgyakat cukorosztásért cserébe ünnepélyes keretek között elégetnek. Az eseményre azonban <a href="https://t.me/sotavision/37872">nem került sor</a>—a rendőrökön és újságírókon kívül csak néhány ember jött el, hogy “harcoljanak a náci hüllővel”, egy-egy csomag szűkös áruért.</p>
<p>Szergej Szavosztyjanov, a moszkvai városi Duma kommunista párti képviselője úgy véli, hogy az orosz csapatoknak a balti államokat, Lengyelországot, Moldovát és Kazahsztánt is “nácimentesíteniük” kellene. Ezt a “népi döntést” 2019-ben “<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Smart_Voting">okos szavazással</a>” támogatták. [Szarkasztikus megjegyzés <a href="/2021/01/24/letter-from-russia-on-the-protests-of-january-23">Alekszej Navalnij</a> orosz disszidens politikus “okos szavazás” stratégiájáról, amely segített Szavosztyjanovot hatalomra emelni.]</p>
<p>Az egyik “álhírek” miatt perbe fogott újságíró, Alekszandr Nyevzorov, akinek a neve a peresztrojka óta ismert, a kilencvenes évekből származó kompromittáló bizonyítékokat akart nyilvánosságra hozni az uralkodó elit képviselőiről. De helyesen <a href="https://meduza.io/feature/2022/03/25/hochu-vernutsya-v-rossiyu-silen-soblazn-dokazat-etim-debilam-chto-ne-vse-ih-boyatsya">arra a következtetésre jutott</a> hogy azok után, amit tettek és tesznek hatalmuk lévén, semmivel sem lehet őket eléggé lejáratni.</p>
<figure class="portrait">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/03/31/6.jpg" /> <figcaption>
<p>Egy matrica Moszkvában a Veréb-hegyen, a Moszkvai Állami Egyetem közelében: “Halál a putyinizmusra - békét a népeknek.”</p>
</figcaption>
</figure>
<h2 id="dezertalas-es-a-kulonleges-muvelet-tamogatasa">Dezertálás és a “különleges művelet” támogatása</h2>
<p>Még a háború legelején egy egyelőre meg nem erősített üzenet érkezett Ukrajnából egy orosz hadihajóról, amelynek legénysége nem volt hajlandó megrohamozni Odesszát. Nemrégiben az orosz sajtóban meglehetősen megbízható publikációk kezdtek megjelenni az <a href="https://rus.tvnet.lv/7484017/my-dumali-ucheniya-albert-sahibgareev-rossiyskiy-kontraktnik-kotoryy-dezertiroval-s-voyny-v-ukraine">egységeiket elhagyó</a> katonákról, az elszökött <a href="https://www.severreal.org/a/materi-srochnikov-ischut-synovey-na-fronte/31747018.html">sorkatonák kereséséről</a>, akiknek az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának “különleges műveletben” való részvételét kezdetben nem ismerték el és a különböző régiókból származó <a href="https://t.me/pchikov/4764">biztonsági tisztviselőkről</a> akik nem akartak részt venni a harci műveletekben.</p>
<p>Nemrégiben Karatszkaj-Cserkecsföldön bátor nők egy csoportja <a href="https://t.me/astrapress/1054">blokkolta a forgalmat</a> egy hídon, információt követelve az Ukrajnában egy “különleges műveletben” részt vevő eltűnt rokonaikról, akikkel minden kommunikációjuk megszakadt.</p>
<p>Mint korábban már megjegyeztük, Ukrajna “nácimentesítésének” és “demilitarizálásának” bejelentése nem okozott a Krím 2014-es “visszacsatolásához” hasonló “hazafias lázadást”. Az elmúlt nyolc év során a Kreml donbászi bábjai által kiprovokált ellenségeskedések mellett megtapasztaltuk az egyre mélyülő gazdasági válságot, az oroszok átlagjövedelmének csökkenését az emelkedő árak mellett, az oktatás és az orvostudomány “optimalizálását” [azaz a megszorító intézkedéseket], a nyugdíjkorhatár emelését, és végül a COVID-19 elleni küzdelem ürügyén hozott rendkívül népszerűtlen intézkedéseket. A hatóságok megítélése és a beléjük vetett bizalom zuhant.</p>
<p>A különböző közvélemény-kutatások 60-70%-os támogatottságot mutatnak az ukrajnai “különleges műveletről”. A felméréseket végző szociológusok <a href="https://www.facebook.com/story.php?story_fbid=7313814305327280&id=100000963486539">szerint</a> azonban a megkérdezettek többsége egyszerűen nem hajlandó válaszolni a kérdésekre. Ami azokat illeti, akik helyeslést fejeznek ki, közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy az orosz televízió képét helyeslik, amely szerint az orosz csapatok felszabadítják az ukránokat a náciktól. Nem véletlen, hogy az úgynevezett “különleges művelet” jóváhagyása közvetlenül összefügg a válaszadók életkorával - az idősebb korosztályokban arányosan többen vannak azok, akik kizárólag a televízióból tájékozódnak a történtekről. A televíziós propagandistáknak hitelt adó oroszok még a bombázásokat túlélő ukrán rokonaiknak és ismerőseiknek sem hisznek.</p>
<p>Oroszországban a tiltások, letartóztatások, közigazgatási és büntetőeljárások ellenére folytatódnak a háborúellenes tüntetések és <a href="https://t.me/sotavision/37904">utcai performanszok</a>, de a megjelentek száma nem hasonlítható a február végi és március eleji adatokhoz. Másrészt a zöld szalagok, háborúellenes szórólapok és graffitik sokkal gyakoribbak az orosz városok utcáin, mint a Z betű az autókon. Feltételezzük, hogy legalábbis a következő hetekben vagy hónapokban, amíg az oroszországi helyzet gyökeresen meg nem változik, a tiltakozás nem annyira elfojtott tömeges utcai akciók, hanem inkább utcai “partizánakciók” [azaz névtelen egyéni közvetlen akciók] és a biztonsági tisztviselők és hozzátartozóik által elkövetett növekvő szabotázs formájában fog megnyilvánulni.</p>
<p>Lehetséges, hogy valaki a hatalomban még nem vesztette el teljesen a kapcsolatot a valósággal, és ez magyarázza, hogy miért nem hirdettek még hadiállapotot és általános hadkötelezettséget Oroszországban - attól tartanak, hogy ez tömeges szabotázst idézne elő.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/03/31/10.jpg" /> <figcaption>
<p>“[Zúzd] össze a háborút! Az <a href="https://avtonom.org/nowar">Autonomous Action</a> új háborúellenes plakátjainak egyike.</p>
</figcaption>
</figure>
<h2 id="a-betiltottak-tovabbi-tiltasokat-kovetelnek">A betiltottak további tiltásokat követelnek</h2>
<p>A múlt héten a hírhedt “Férfiak Állama”, amelyet korábban “szélsőséges szervezetként” ismertek el, végre <a href="https://www.facebook.com/feminism4everyone/photos/a.291458711053286/1929738240558650">felkerült</a> a tiltott szervezetek nyilvántartásába. Az orosz bűnüldöző szervek ezen döntése azonban nem akadályozza meg ezeket a neonácikat abban, hogy támogassák a Kreml “különleges műveletét”, vagy segítsék a Kremlnek az egyet nem értők üldözését. Tegnap rajtunk volt a sor - a “Férfiak Állama” vezetője, Pozdnyakov felszólította követőit, hogy írjanak feljelentéseket a Roszkomnadzornak [Orosz médiahatóság, a fordító], követelve, hogy háborúellenes álláspontunk miatt blokkolják az avtonom.org oldalait. Nyilvános Vkontakte-oldalunkat a főügyészség kérésére már február 24-én blokkolták az Orosz Föderáció területén. Most már csak Oroszországon kívülről (vagy VPN-en keresztül) vagyunk elérhetőek.</p>
<p>A Vkontakte-t egyébként sem lehet macskás képek nézegetésén kívül másra használni. És jobb is, ha nem nézegetünk macskákat.</p>
<p>Igen, Pozdnyakov Telegram-csatornájának blokkolása nem akadályozza meg abban, hogy más csatornákat és tömeges nyílt csevegéseket indítson. A tálibok szintén, továbbra is be vannak tiltva Oroszországban, ami abszolút nem akadályozza meg képviselőit abban, hogy tárgyaljanak az orosz hatóságokkal, és “normális partnereknek” tekintsék őket. Lehetséges, hogy a “Férfiak Államából” származó neonácik is arról álmodoznak, hogy betörnek az orosz hatalom legmagasabb szintjeire. És az egyre növekvő őrületben nem biztos, hogy ne járnának sikerrel.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/03/31/9.jpg" /> <figcaption>
<p>“Az ember mindig felelős azért, hogy döntést hozzon - tehát mi a te döntésed?” Az Autonóm Akció új háborúellenes plakátjainak egyike.”</p>
</figcaption>
</figure>
<h2 id="megfagyott-ido">Megfagyott idő</h2>
<p>Annak ellenére, hogy a katasztrofális események továbbra is őrült sebességgel eszkalálódnak, úgy tűnik, hogy maga az idő most egy bizonytalan ponton megállt. Egyértelmű, hogy a jelenlegi helyzet instabil, és nem folytatódhat a végtelenségig. Az idő azonban addig nem mozdul, amíg nem válik világossá, hogy mikor és hogyan oldódik meg a jelenlegi válság Ukrajnában, Oroszországban és szerte a világon.</p>
<p>Fontos megjegyezni, hogy a háború, az elnyomás és a jövő teljes bizonytalanságának hátterében a szolidaritás alulról szerveződő hálózatai egyre fontosabb szerepet játszanak. A barátok, önkéntesek és emberi jogi aktivisták hálózatai segítenek abban, hogy a letartóztatottak ne tűnjenek el. Az emberek segítenek egymásnak, hogy a letartóztatottak macskái és kutyái ne maradjanak egyedül otthon. Gyógyszereket találnak, élelmiszert szereznek a hiány ellenére, információk nyomába erednek. Aktivista és önkéntes hálózatok gyűjtenek segélyt a külföldre menekülteknek. Gyakran az ilyen szolidaritási hálózatok sokkal hatékonyabban működnek, mint a több forrással rendelkező állami intézmények és nemzetközi szervezetek. A jövő az önszerveződésé és az önrendelkezésé!</p>
<figure class="portrait">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/03/31/11.jpg" /> <figcaption>
<p>“Figyelem! A józan ész figyelmeztetése: A katonai műveletek az áruk és szolgáltatások minden kategóriájának drágulásához vezetnek.” Az Autonóm Akció új háborúellenes plakátjainak egyike.”</p>
</figcaption>
</figure>
<hr />
<h1 id="a-bekes-tiltakozas-vege">A békés tiltakozás vége</h1>
<p><em><a href="https://telegra.ph/Konec-mirnogo-protesta-03-30">Ezt a szöveget</a> az Anarchist Militant 2022. március 30-án tette közzé.</em></p>
<p>A békés és “törvényes” tiltakozást Oroszországban elfojtották. Sőt, most már definíció szerint lehetetlen: az állam napokon belül új törvényt fogadott el, amelynek köszönhetően még a “Nemet a háborúra!” skandálása is illegálisnak minősül. Liberális emberi jogi aktivisták máris parancsokat osztogatnak: ne kiabálj és ne írd ki, hogy “Nemet a háborúra!”. A kormánypárti újságírók reakciói miatt Orwell a sírjában fog forogni, és komolyan elhiszik, hogy a “Nemet a háborúra!” szlogen tényleg náci röplapokból származik.</p>
<p>Mindenki számára, aki első kézből követi a politikát, és tanulmányozza a tiltakozó mozgalmak történetét, nyilvánvaló, hogy a fasiszta diktatúrák (vagy a fasizálódásra törekvő diktatúrák) körülményei között a tiltakozást elfojtják, hacsak az nem ölt radikális és támadó formákat. Végül is, hogyan győzhetnek az emberek, ha menekülnek a rohamrendőrök elől?</p>
<p>Tudjuk, hogy a háború első napjaiban az anarchisták és antifasiszták számos városban részt vettek ezeken a tüntetéseken. És elég sikeresek voltak.</p>
<p>Az anarchistáknak azonban most nincs értelme kimenni a központosított “tiltakozó akciókra”, vagyis a főtereken való rituális ácsorgásra, amit a “Navalnij csapat” [egy bebörtönzött politikus, <a href="/2021/01/24/letter-from-russia-on-the-protests-of-january-23">Alekszej Navalnij</a> támogatói] és más liberális csoportok egy ideig még hirdetni fognak: beraknak minket egy szekérbe és elvisznek, mielőtt bármit is tehetnénk. Legalábbis ennek addig nem lesz értelme, amíg az utca új szakaszba nem lép - amikor az emberek készen állnak az aktív konfrontációra, amikor a “Szégyen!” kiáltásokat felváltják a rendőrökre zúdított üvegek. Akkor eljön az idő, hogy csatlakozzunk azokhoz az emberekhez, akik készen állnak a cselekvésre. De öngyilkosság és az emberi erőforrások elpazarlása - amelyek sajnos már így is szűkösek -, ha megpróbáljuk meggyőzni az embereket, hogy erőszakot alkalmazzanak, miközben provokátornak bélyegeznek minket és azt kiabálják, hogy “ők békével jöttek”.</p>
<figure class="">
<img src="https://cdn.crimethinc.com/assets/articles/2022/03/31/7.jpg" /> <figcaption>
<p>Anarchisták Németországban.</p>
</figcaption>
</figure>
<h2 id="direkt-akcio">Direkt akció</h2>
<p>Ilyen körülmények között elvileg nem sok taktika alkalmazható. Például, ha számba vesszük a gyűlések és hasonló kiállások témakörét, az anarchisták más csoportokkal együttműködve - egy nagy demonstratív gyűlés helyett, amelyet könnyű elnyomni - több demonstrációt is szervezhetnek a város különböző részein, amelyek így vízként áramlanak el a megtorló erők [azaz a rohamrendőrök] körül, útközben pedig tájékoztató anyagokat osztogatnak.</p>
<p>Szeretnénk azonban egy másik taktikáról beszélni - a direkt akcióról.</p>
<p>Felgyújtani egy toborzóirodát - jó. De nem elég jó. Pontosabban, a katonai nyilvántartó és sorozó iroda szimbolikus felgyújtása (a Molotov-koktél betonfalba dobásának szellemében) nem elég ahhoz, hogy egy forradalmár szabadságának kockáztatását igazolja ezzel.</p>
<p>Kevesen vagyunk. Ezért minden egyes cselekedetünknek a lehető leghatékonyabbnak kell lennie. Ha készen állsz arra, hogy felgyújtsd a toborzóirodát, tedd azt maximális hatékonysággal (és a lehető legjobb teljesítménnyel). Tölts el egy hónapot a felkészüléssel, ha kell, de csináld meg jól.</p>
<p>Az akció hatékonyságát három szempont szerint lehet értékelni: az államnak okozott anyagi kár, az akcióról szóló hírek hatása, valamint a partizánok harcképességének megőrzése.</p>
<p>Arra kell törekedni, hogy mindhárom skálán maximalizáljuk a hatékonyságot, és csak akkor lehet feláldozni az egyes skálákat (különösen az utolsót) a másik oltárán, hogy a fennmaradó kategóriákban hatalmas előnyre tegyünk szert.</p>
<p>Kezdjük az utolsó kritériummal. Számunkra nem az akció egyszeri kára a fontos. Még ha porig égetünk is egy katonai sorozóhivatalt, az sem fogja megállítani a birodalmi agressziót. Ami fontos, az a teljes kár, amit a partizánnak (vagy azoknak, akiket a partizán akciója inspirál) lesz ideje okozni, mielőtt letartóztatják. Ezért fontosak a biztonsági intézkedések, amelyekről már többször is szó esett (itt most nem megyünk bele a részletekbe, hiszen nem használati utasítást írunk, hanem egy általános koncepciót vitatunk meg). Ez azt is jelenti, hogy meg kell találni az egyensúlyt a csoport mérete (ami növelheti az okozott kárt, és egyben lehetővé teszi a jobb biztonságot az esemény során) és az információ kiszivárgásának kockázata között.</p>
<p>“A minap felgyújtottam a katonai nyilvántartási és sorozási irodát a moszkvai régióbeli Luhovics városában, és GoProval lefilmeztem. A kaput az ukrán zászló színeire festettem, és azt írtam rá: “Nem megyek el a testvéreimet megölni!”. Ezután átmásztam a kerítésen, leöntöttem a homlokzatot benzinnel, betörtem az ablakokat és Molotov-koktélokat dobáltam be. A cél az volt, hogy megsemmisítsem az ott található, az újoncok személyes aktáit tartalmazó archívumot. Ezzel meg akartuk akadályozni a mozgósítást a kerületben. Remélem, hogy nem fogom fogságban látni az osztálytársaimat vagy a halottak listáit… Az ukránoknak tudniuk kell, hogy mi Oroszországban harcolunk értük, nem mindenki fél és nem mindenki közömbös. A tüntetőinket inspirálni kell, és határozottabban kell cselekedni. Ezt pedig folytatni kell, hogy megtörjük az orosz hadsereg és kormány szellemét. Tudassuk ezekkel a rohadékokkal, hogy a saját népük gyűlöli őket, és ki fogja őket irtani. Hamarosan égni kezd a föld a lábuk alatt, a pokol vár rájuk otthon is”.</p>
<p>Az államnak okozott anyagi kár kritériumainak és az akcióról szóló hírek hatásának megvitatásához példaként tekinthetjük a Luhovitsky gyújtogató akcióját. Célja az volt, hogy megsemmisítse az újoncok személyes aktáit tartalmazó archívumot, ami egyértelműen jelentős kárt jelent az államnak (ráadásul olyan célt, amely egyedül is elérhető). Az akcióról szóló információk terjesztése érdekében videóra vette az akciót, és felhívást tett közzé.</p>
<p>Ha anyagi kárt akarsz okozni a rendszerben, gondosan gondold át, hogyan tudod ezt elérni, milyen eszközöket kell használni, és milyen célpontot érdemes eltalálni. Elég sok olyan esetet ismerünk, amikor a felkelők által dobott Molotov-koktélok nem gyújtottak fel semmit, és nem okoztak tényleges anyagi kárt. Ezenkívül ne csak az akció (például a Molotov-koktélok dobálása) mutatósságát és felhajtását értékeljétek ki, hanem a hatékonyságát is - gyakran hatékonyabb, ha nem lövedékeket használtok, hanem (például) üzemanyagot locsoltok ki egy betört ablakon keresztül.
Ezért, mielőtt az akciót megtervezed, mindenképpen tanulmányozd át a különböző fegyverekről szóló anyagokat, és válaszd ki a rendelkezésedre állókat. […]</p>
<p>Az információs korban az adott akció jó információs lefedettsége nélkül nincs hatása az egésznek. Készíts rövid, de közérthető nyilatkozatot arról, hogy miért támadod meg ezt a bizonyos intézményt, és milyen hatást kívánsz elérni. (A rövidség azért fontos, mert a terjedelmes kiáltványokat nehéz megérteni és olvasni, ráadásul a szöveg léptékének meg kell felelnie az akció léptékének, nehogy akaratlanul humoros legyen.) Gondold át, hogy hová küldheted el biztonságosan ezt az üzenetet az akcióról.</p>
<p>Jelenleg a lázadás elsősorban az anarchista földalatti csoportok témája - a többiek provokációként utasítják el. Ezért először is érdemes megkeresni a legnagyobb anarchista csatornákat, amelyek támogatnának egy ilyen akciót, és kitalálni, hogyan lehetne a legjobban elküldeni nekik anyagokat terjesztésre.</p>
<p>De megpróbálhatod elküldeni nemcsak anarchista platformoknak, hanem a független médiának is - a helyzet változóban van, ami azt jelenti, hogy talán valamelyikük megemlíti az akciódat, különösen, ha azt egy támogató videó is alátámasztja. Figyeljetek azokra a médiumokra, amelyek most már külföldről dolgoznak - kevésbé van belső öncenzúrájuk. Jó lenne, ha az egyik elvtárs lefordítaná a közleményt angolra, hogy külföldön is tudósíthassanak az akcióról.</p>
<p>Leegyszerűsítve a következőképpen kell elképzelni a dolgot. Egy Molotov-koktél a rendőrségnek, amelyről senki sem szerez tudomást, és amely nem okoz semmilyen kézzelfogható kárt, a hatékonyság szempontjából semmit sem ér, sőt negatív. De a drága berendezések vagy fontos dokumentumok megsemmisítése, vagy egy olyan akció, amely destabilizálja az állami intézmények munkáját, a hatékonyság szempontjából pozitívum, amelynek értéke az ügyes médiatudósítás révén sokszorosára növelhető.
Emlékezzünk még egyszer a Luhovitsky-gyújtogatóra. Az archívum megsemmisítése jó, és az, hogy több ezer ember értesült erről a tettről, többszörösére növelte a hatékonyságot.</p>
<p>Ugyanakkor természetesen a közvetlen akciókon kívül, még ilyenkor is, a forradalmároknak más dolgokat is kell tenniük. Először is agitáció, a széles tömegek bevonása a folyamatba. Valóban, az állam meggyengítése mellett (ami a célzott támadások lényege), a társadalomban is kell egy olyan kezdeményezés, amely felvállalja az ügyet és a szabadság és önrendelkezés alapján újjáépíti a világot.</p>
<p>Nem szabad azonban elfelejteni, hogy most már a legártalmatlanabb megnyilvánulás is elég keményen büntethető. Emlékezzünk csak vissza az Extrémizmusellenes Központ Okopnyi nevű ismert szemétláda fenyegetéseire egy háborúellenes matricákat terjesztő személy ellen. Ideje elvetni a “nem csinálok semmi illegálisat, semmi sem fenyeget engem” gondolatot. Bármit is teszel, figyelj a saját biztonságodra, és légy készenlétben az állami ügynökökkel való találkozásokra.</p>